Kemény év elé néz a magyar munkaerőpiac
Míg 2024-ben még a munkáltatók 31%-a tudott két számjegyű béremelést adni, 2025-re ez mindössze 10%-ra csökkent. A 2026‑os évre pedig a cégek többsége mindössze 2,5–5% közötti béremeléssel tervez, jóval szerényebb mozgástérrel, mint egy évvel korábban. A munkavállalók is ehhez igazították várakozásaikat: ma már csak 18,5%-uk számít 10%-nál nagyobb növekedésre. A friss adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy bővülés híján a vállalatok jelentős része már idén elkezdett alternatív megtartási eszközökben gondolkodni, például rugalmasabb juttatási csomagokban vagy karrierút‑átalakításban. Emellett több munkaadó azt is jelezte, hogy a béremelések helyett inkább a belső mobilitási és képzési programokat erősítik meg, hogy mérsékeljék a bérnyomást.
Óvatos munkáltatók: 2026 a „józan tervezés éve” lesz
Beszédes adat, hogy létszámbővítést a cégek 47%-a tervezett tavaly, 2026-ra viszont a friss adatok alapján jóval visszafogottabb növekedési várakozások rajzolódnak ki. A bizonytalanság sok vállalatot tudatosabb és hosszú távú gondolkodásra kényszerít.
„A következő év a sok együttható miatt biztosan a józan tervezésről fog szólni. A munkáltatók már nem a gyors növekedést, hanem a stabil működést helyezik előtérbe: óvatosabb bérfejlesztéssel, célzottabb toborzással és erősebb fókuszú képzési programokkal reagálnak a bizonytalan gazdasági környezetre.” - mondta Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója. Az óvatosság ugyanakkor nem jelent passzivitást: a felmérésből kiderül, hogy számos cég igyekszik megerősíteni alapjait, és tudatosan készül az év második felében várható munkaerőpiaci átrendeződésekre is.
Bértranszparencia: a legnagyobb fordulat csak most jön
Idén június 7-től életbe lép az uniós bértranszparencia‑rendelet, amely alapjaiban alakítja majd át az álláshirdetések, bérezési gyakorlatok és karrierutak működését. A munkáltatóknak várhatóan már a pályázati folyamat elején közölniük kell a fizetési sávot, a dolgozók pedig betekintést kérhetnek az azonos értékű munkát végző kollégák átlagos bérébe. A változást a munkavállalók egyértelműen támogatják: 74% szerint szükség van nagyobb átláth
ságra, 91% pedig nagyobb eséllyel jelentkezne olyan állásra, ahol szerepel a fizetés. Ennek ellenére a cégek 61%-a még nem tett lépéseket a kötelező átállásra.„A bértranszparencia fordulópont lesz a munkaerőpiacon. A vállalatoknak most először kell teljesen egyértelműen megfogalmazniuk, hogyan értékelik egy-egy szerepkör valódi piaci értékét. Ez tisztább helyzetet teremt mindkét oldalon - de egyben próbára is teszi a cégek felkészültségét és bérstruktúráját.” - mondta Tammy Nagy-Stellini, a Hays Hungary ügyvezető igazgatója.
Készséghiány és túlterheltség: ezért erősödik a belső képzés
A vállalatok 91%-a tapasztalt készséghiányt az elmúlt évben - legyen szó technikai, digitális vagy akár alapvető munkavégzési kompetenciákról. Ez a hiány nemcsak a toborzást teszi nehézzé, hanem az állomány megtartását is: a Hays adatai szerint a dolgozók a fizetés és juttatások mellett leginkább az előrelépési lehetőségek hiányát, illetve a túlterheltségből fakadó kiégést jelölik meg távozási okként. A túlzsúfolt munkakörök, megmászhatatlan karrierlépcsők ellen érdemes lépni - és a vállalatok ezt egyre inkább fel is ismerik: a belső képzés és átképzés lett a hatékonyabb stratégia.
Több mint minden második cég (56,5%) már célzott fejlesztési programokkal próbálja pótolni a hiányzó készségeket, ami a megtartás szempontjából is kritikus. A készségfejlesztés ráadásul közvetlen kapocs a következő nagy kihíváshoz: az AI gyors térnyeréséhez. A digitális kompetenciák bővítése ma már nemcsak hatékonysági kérdés, hanem a versenyképesség alapfeltétele, különösen egy olyan munkaerőpiacon, ahol a munkavállalók 63%-a már most is rendszeresen használ AI‑eszközöket.
AI: a dolgozók már használják, a cégek most kezdenek rákapcsolni
A mesterséges intelligencia térnyerése tovább gyorsult: a munkavállalók 63%-a már rendszeresen használ AI‑t a munkája során, a felmérés alapján pedig többnyire autodidakta módon. Érdekesség, hogy a technológia gyors terjedése ellenére a szereplők többsége - a dolgozók 71,5%-a és a munkaadók 75%-a - nem tart attól, hogy az AI veszélyezteti munkáját. A technológia munkahelyi előnyeit a megkérdezettek leginkább a hatékonyság növelésében, a kreativitás és ötletgenerálás terén, valamint az adatelemzés támogatásában látják. A magyar cégek jelentős része pedig ma már nem csak használja a mesterséges intelligenciát, de házon belül fejleszti is a technológiát, illetve törekszik arra, hogy folyamatos képzésekkel támogassa a dolgozóit.
„Az AI már nem új eszköz, hanem napi munkarutin. A következő nagy kérdés az lesz, ki tud valódi előnyt kovácsolni belőle: azok a vállalatok kerülnek lépéselőnybe, akik nemcsak használják a technológiát, hanem megtanítják a csapataikat okosan együtt dolgozni vele.” - mondta Seres Tamás, a Hays mérnöki és IT toborzásért felelős managere.
A technológiai felkészültség így nemcsak innovációs kérdés, hanem a cégek hosszú távú ellenálló képességének kulcsa is - különösen egy olyan év előtt, amelyet a bértranszparencia bevezetése, a visszafogott béremelések, a súlyosbodó készséghiány és az AI‑alapú munkavégzés robbanásszerű terjedése együtt alakít majd.
