Intenzív béremelés helyett intenzív verseny lesz a jellemző a munkaerőpiacon
A múlt évet még bizakodással kezdhették a magyar vállalatok, a recesszió enyhülését és a gazdasági környezet javulását remélték. A hónapok előrehaladtával azonban nem lett kevesebb a problémájuk: az építőipart és az egészségipart elsősorban a visszafogott állami költekezés viselte meg, míg az exportra termelő cégek a német autógyártókat sújtó lassulást és az amerikai technológiai szektorban tapasztalt leépítéseket érezték meg.
A sokasodó gondok egy dologra mindenképp jók voltak: a vállalkozások többsége elindult a hatékonyságnövelés útján, ennek érdekében például egyre intenzívebben használják az automatizálásban, mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. „Pesszimista jövőkép, ugyanakkor lehengerlő agilitás látszik most leginkább a munkáltatókon” – állapítja meg Tammy Nagy-Stellini, a Hays Hungary ügyvezető igazgatója. A friss felmérés szerint a vállalatok legfontosabb stratégiai céljai idén az árbevétel növelése, a versenyképesség javítása és a nagyobb piaci részesedés elérése lesz.
Maradt a munkaerőhiány
A magyar munkaerőpiac akut problémája, hogy nincs elég tapasztalt szakember és szakértő, egyáltalán nem enyhült érdemben. A tartós munkaerőhiány pedig oda vezethet, hogy ma már egyre több cégnél válnak túlterheltté a szenior munkavállalók, ami növelheti a fluktuációt. Ugyanakkor az új szakemberek megszerzése nehézkes, a bérigények magasak, ezért a vállalatok többsége ma már inkább a szakképzett munkaerő megtartására fókuszál.
Az aktuális nehézségeket és a kilátásokat jól jelzi, hogy a munkáltatók 55 százaléka inkább pesszimista a következő két-öt évet illetően. Fő problémaként pedig a szakemberhiány mellett a működési költségek emelkedését és a feszített költségvetést azonosítják. A 2025-ös munkaerőpiaci célok közül a többség a létszám megtartását emelte ki, minden második cég megemlítette ezt. Ugyanakkor azt is elismerték, hogy a megfelelő jelöltek megtalálásának elsődleges akadálya a fizetési igény, illetve az intenzív verseny más vállalatokkal.
A munkavállalói oldalt még erősebb pesszimizmus jellemzi a Hays felmérése szerint. A dolgozók majdnem 60 százaléka inkább vagy teljesen borúlátó a makrogazdasági körülmények munkaerőpiaci hatásait illetően a következő két-öt évben, miközben egy évvel ezelőtt a mostani érték mindössze fele volt a borútálók aránya. Úgy tűnik, az elmúlt évek nehézségei után a munkavállalók igyekeznek felkészülni a legrosszabbra: csupán a megkérdezettek 11 százaléka viszonyult teljesen vagy részben optimistán a kilátásokhoz, ami jóval kevesebb, mint az egy évvel korábban mért 30 százalék.
Elszálltak a fizetési igények
Az elmúlt években a magas infláció a munkaadókat is rákényszerítette az intenzív béremelésre. Ez mostanra oda vezetett, hogy a felmérésben résztvevő cégvezetők egyik fő problémaként jelölték meg a munkavállalók magas bérigényeit. Emellett a képzett munkaerő szűkössége és a megfelelő dolgozókért folytatott intenzív verseny jellemzi szerintük leginkább a magyar munkaerőpiacot. Az irreális fizetési igényeket a felmérésben résztvevő cégvezetők 55 százaléka említette elsődleges gondként, második helyen a képzett munkaerő hiánya szerepel (50%), míg a harmadik a munkaerőért folytatott verseny lett (42%).
A munkavállalók majdnem kétharmada (64%) jelenleg teljesen vagy nagyobb részben elégedett a munkahelyével, 53 százalékuk pedig az aktuális fizetéséről is hasonlóan nyilatkozott. Ugyanakkor tagadhatatlan a romló tendencia: már alig vannak többségben az elégedett munkavállalók, a teljesen elégedetlenek aránya pedig az egy évvel ezelőtti 8-ról 13 százalékra emelkedett.
A munkavállalók legnagyobb része (31%) 2025-ben 6-10 százalékos fizetésemelkedésre számít. Ettől nem sokkal marad el azok aránya, akik ennél szerényebb, 2,5-5 százalékos emelést (23%) vagy változatlan bérszintet várnak (21%) idén. „Ezen a ponton találkoznak a munkavállalók és a munkáltatói oldal várakozásai: a cégek 42 százaléka szintén 6-10 százalék közötti béremelésre készül 2025-ben” – állapítja meg Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója. Tíz százalék feletti béremelést mindössze a magyar vállalkozások alig nyolcada (12%) tervez az év elején. Eközben a dolgozók közül minden ötödik (20%) számít ekkora emelésre, ami azt vetíti előre, hogy idén is lehetnek olyanok, akik csalódnak majd.
A béren kívüli juttatásokat vizsgálva a dolgozók több mint háromnegyede kap cafeteriát, a home office szűkülésével pedig egyre inkább felértékelődik a külön juttatásként adott rugalmas munkavégzési lehetőség. Emellett továbbra is sláger a magánegészségügyi ellátás és a céges autó. Az irodai munkavégzés fokozatosan nyer teret: a teljesen személyes jelenlétet kívánó tevékenységek aránya egy év alatt 19-ről 27 százalékra emelkedett a cégek válaszaiban.
Mit kellene fejleszteni?
A Hays szakértői meglepő eredménynek tartják, mennyire eltérnek a munkáltatói igények és a munkavállalói tervek a felmérés szerint az úgynevezett soft skillek területén. A cégek elsősorban a tárgyalási és kommunikációs képességeket, valamint az emberek menedzselését említették fejlesztendő területként, míg a munkavállalók legszívesebben a problémamegoldó képességükre, a rugalmasságukra és az együttműködési készségükre fordítanának figyelmet. Tammy Nagy-Stellini szerint az elképzelések között mutatkozó jelentős szakadékot érdemes komolyan venni, mert a munkavállalók megfelelő képzésére fordított figyelem és költségvetés komoly megtartó eszköz lehet a munkáltatók kezében.
Bár nagyrészt finanszírozási kérdés, az új technológiai megoldások hatékonyságjavító szerepét a munkavállalók már felismerték: kétharmaduk számolt be arról a felmérésben, hogy használ valamilyen mesterséges intelligencia alapú megoldást, ami segíti a munkáját. Továbbá, tízből majdnem kilencen (87,5%) lennének hajlandóak akár speciális képzésen is részt venni ilyen területen. Az AI-alapú eszközök munkahelyi használata azonban már a kezdetektől felvetett problémás kérdéseket a munkáltatói oldalon. A költségek melletti két legfontosabb aggály az előző évi felmérés eredményeivel tökéletesen egybevág idén is: az AI használata adatvédelmi és biztonsági kockázatokat rejthet.
