Kihirdették! Íme a 2024-es órabérek, napibérek és legkisebb heti és havibérek!
2023. 11. 30. 02:00
Megjelent a Kormányrendelet, melyben kihirdették a legkisebb 2024-es óra-, napi- és hetibért is. Mindemellett a 2024-es minimálbér és garantál bérminimum is kihirdetésre került hivatalosan.
Béremelések 2024
A Magyar Közlöny 2023. november 20-i 164. számában megjelent a kormány rendelete a 2024 évi minimálbérről és a 2024-es garantált bérminimumról.
Mindkettőt már 2023 december 1-i hatállyal bevezetik, így idén az utolsó hónapban már ezeket a béreket kell kifizetniük a munkáltatóknak.
A munkaadói és munkavállalói oldal megállapodása ezzel vált kötelező érvényűvé 2023 december elsejétől.
A minimálbér és a garantált bérminimum mellett kihirdették a legkisebb 2024-es óra-, napi- és hetibért is.
Az Orbán Viktor által jegyzett új szabályozás hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimálbére 2023. december 1-jétől:
- havibér alkalmazásakor 266.800 Ft (ez lényegében a 2024-es minimálbér bruttó összege)
- hetibér esetén 61.340 Ft
- napibérnél 12.270 Ft
- órabér alkalmazásánál 1.534 forint.
Garantált bérminimum 2024 és ennek részletei
A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő esetén 2023. december 1-jétől:
- havibérnél 326,000 Ft
- hetibér alkalmazásakor 74.950 Ft
- napibér esetén 14.990 Ft
- órabérnél 1.874 Ft
Ezekkel a bruttó összegekkel először a 2023. decemberre járó munkabéreknél kell számolni.
Mennyi ezeknek a béreknek a nettója, azaz mennyit kapunk kézhez a minimálbérből?
A minimálbér vagy a garantált bérminimum összegéhez kötött juttatások, támogatások (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátások esetében 2024. január 1-ig a 2023. november 30-áig hatályos rendelet vagyis a 232 ezres minimálbér és a 296 ezres garantált bérminimum az alkalmazandó.
Új szabályok vonatkoznak a GloBe június 30-i kötelezettségeire – ne várjon tovább a felkészüléssel!
A globális minimumadó azokat a multinacionális cégcsoportokat terheli, ahol a végső anyavállalat konszolidált éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót. A szabályokat 2024-től kell alkalmazni, egy még mindig formálódó jogszabályi környezetben. 2025 végén és 2026 elején több új végrehajtási rendelet is született, amelyeket 2026. június 30-áig már élesben kell alkalmazni.
Technológiai innovációiért kapott rangos elismerést a Knorr-Bremse Budapest
A tehervonati közlekedés jövőjét formáló mérnöki megoldások hozták el a sikert a Knorr-Bremse Budapest számára a Joint Venture Szövetség idei Companies for the Future Award versenyén. A zsűri a Best Technology Investment kategóriában díjazta a vállalatot két olyan fejlesztésért, amelyek a digitalizáció és az automatizáció mentén gondolják újra az európai vasúti áruszállítás működését.
Az online csalásokkal szemben is nélkülözhetetlen a tudatos felhasználói attitűd
A hazai internetezők több mint kétharmada találkozott már adathalászattal és más online veszélyekkel, miközben nagy részük alapvető online biztonsági ismeretekkel sem rendelkezik - egyebek mellett erre hívja fel a figyelmet friss kutatásai nyomán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), azt hangsúlyozva: a digitális csalásokkal szembeni jogszabályi eszközökön túl továbbra is elengedhetetlen a fogyasztói tudatosság.
A SWIFT blokkláncos lépése felrobbantotta az XRP-közösséget – közeledik a Ripple pillanata?
Újra felpörgött az XRP körüli spekuláció, miután a SWIFT bejelentette, hogy több mint 25 bank már júniusban élesben indulhat el blokklánc-alapú, 0–24 órás nemzetközi fizetésekkel. A hír önmagában is komoly jelentőségű, de az igazán érdekes rész az, hogy a technikai irányvonal sokak szerint meglepően közel áll ahhoz az infrastruktúrához, amelyet a Ripple és az XRP Ledger (XRPL) évek óta épít.
Milyen juttatásokra vágynak a magyarok?
Az OTP Bank felmérése* szerint a cafeteriában részesülő munkavállalók átlagosan évi 245 ezer forint juttatást kapnak, ami a 2024-es enyhe csökkenés után a 2023-as szinthez való visszatérést jelenti. Ez arra utal, hogy a vállalatok juttatási rendszere a gazdasági környezet bizonytalanságai és az inflációs nyomás utáni korrekció ellenére stabilizálódni látszik a havi nettó 20 ezer Ft-os szinten. A kutatás megerősítette, hogy a SZÉP-kártya továbbra is a cafeteria-rendszer leggyakrabban választott eleme, a munkavállalók 67%-a részesül ilyen juttatásban. A kártyakibocsátó kiválasztásakor a dolgozók számára továbbra is az elfogadóhelyek száma a legfontosabb szempont, vagyis, hogy minél több helyen tudják felhasználni a juttatást. A kártyatechnológia önmagában keveseket befolyásol, azonban a digitalizált bankkártyával fizetők körében már átlag feletti, fontos tényező lett.
Új korszak a vállalati finanszírozásban: érkeznek a kölcsönnyújtó befektetési alapok
A vállalati finanszírozás világa az elmúlt években látványosan átalakult. A klasszikus banki hitelezés továbbra is meghatározó külső forrás maradt a vállalkozások számára, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kapnak azok az alternatív, tőkepiaci finanszírozási csatornák is. Ebbe a trendbe illeszkedik a 2026 áprilisától megjelenő új szereplő: a kölcsönnyújtó befektetési alap, amely olyan vállalkozások részére teremti meg a forrásbevonási lehetőséget, amelyek a klasszikus banki piacon nem tudnának hitelhez jutni. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa ismerteti a részleteket.
Óriási támogatással jöhet az Aave V4: kulcsfontosságú mérföldkőhöz ért a DeFi-hitelezési óriás
Újabb fontos állomásához érkezett az Aave, miután a protokoll közösségi irányítási rendszere, a DAO, szinte teljes egyetértéssel támogatta az Aave V4 Ethereumra történő bevezetését. A döntés nem csupán egy technikai frissítésről szól: a V4 egy új, moduláris architektúrával érkezik, amely alapjaiban alakíthatja át a decentralizált hitelpiacok működését.
Jelentős vállalásokat tett az ásványvíz-palackozó cég a GVH eljárásának eredményeként
Komoly hatást gyakorolhat a PET palackokkal kapcsolatos zöld állítások kommunikációjára a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most lezárt eljárása. Az ásványvizeket palackozó Fonte Viva Kft. – illetve a céget 2018 óta tulajdonló MOL Nyrt. –komplex vállaláscsomagot ajánlottak fel a GVH Versenytanácsának. Ennek végrehajtása nem csak a vállalkozások belső megfelelését és jogszerű kommunikációját biztosítja majd a jövőben, hanem a fogyasztók általános tájékozottságát is támogatja a palackozott italtermékek környezeti hatásait illetően. Mindezekre tekintettel a GVH nem állapított meg jogsértést az ügyben.
Hat év után újranyitják az élményfürdőt Gyopárosfürdőn
Hat év után pénteken újranyitják az élményfürdőt Gyopárosfürdőn. Az önkormányzat három hónapos üzemeltetésre kötött bérleti szerződést az egyik helyi szálloda üzemeltetőjével; közben előkészítik a hosszú távú üzemeltetésről szóló közbeszerzési eljárást - tájékoztatta Tatár Zoltán jegyző szerdán az MTI-t.
A TAO árfolyama kilőtt: négyhavi csúcsra ugrott a Bittensor tokenje a felezés után
Látványos raliba kapcsolt a Bittensor (TAO), miután a piac egyre nagyobb figyelemmel kezdte követni a hálózat ökoszisztémájának bővülését, a subnet staking felfutását és a projekt első halving, vagyis felezési eseményének hatását. A token árfolyama március 25-én négyhavi csúcsra emelkedett, miközben több piaci szereplő szerint a mostani mozgás még csak a kezdet lehet, ha a subnetekbe áramló tőke tovább gyorsul.
Montenegró kormánya a 4iG Csoportot választotta digitalizációs fejlesztési projektjeinek megvalósítására
Montenegró kormánya a 4iG Csoportot választotta a rendvédelmi szervek technológiai fejlesztését, valamint a kormányzati adatközpont és kapcsolódó infrastruktúra kialakítását célzó projektek megvalósítására, a beruházások a csoport első nagyszabású külföldi kormányzati megbízását jelentik a digitális infrastruktúra-fejlesztés területén - közölte a 4iG Nyrt. az MTI-vel szerdán.
Panelpiac 2026: Árban óriási a szórás a lakótelepeken, Budapest elhúzott a vidéki városoktól
Az év első hónapjaiban tovább nyílt az árolló a hazai panelpiacon. Míg Budapesten már csak a lakótelepek negyedén találni egymillió forint alatti átlagos négyzetméterárat, addig a vidéki nagyvárosokban a 700–900 ezer forintos ár a jellemző – derült ki a a Duna House friss elemzéséből.
Bitcoin árfolyam elemzés: merre tart a kriptovaluta? – friss BTC technikai árfolyam előrejelzés
A Bitcoin (BTC) technikai képe jelenleg egyértelműen fordulópont közeli állapotot mutat. A korábbi hónapok erős lejtmenete után az árfolyam már nem esik impulzívan, inkább stabilizálódik és oldalazó-konszolidációs szakaszba lépett. Ez a piaci állapot gyakran azt jelzi, hogy a befektetők új irányra várnak: vagy megerősített emelkedés következik, vagy újabb lefelé kör indulhat.
Elhalasztja áramszünettel járó fejlesztései legtöbbjét az E.ON a tavaszi szünetben
A lehető legkevesebb ügyfelet érint a tavaszi szünet alatt tervezett üzemszünettel járó munka az E.ON Hungária Csoport szolgáltatási területén. Ezekre a kikapcsolásokra azért van szükség, mert biztonsággal csak így végezhetők el az ügyfelek igényeiből eredő fejlesztések, új bekapcsolások, illetve a szükséges áramhálózati karbantartások.
A magyar vállalkozások 43%-a romló gazdasági környezetre számít
A magyar vállalkozások továbbra is óvatosan tekintenek a gazdasági kilátásokra: a cégek 43%-a romló gazdasági környezetre számít, miközben közel kétharmaduk már vizsgálja a mesterséges intelligencia alkalmazását – derül ki aNiveus legfrissebb, közel 600 fős mintán végzett felméréséből. A kutatás eredményei szerint bár a vállalkozások gazdasági várakozásai továbbra is bizonytalanok, a technológiai fejlesztések iránti nyitottság egyértelműen erősödik.
Alig igényelnek felújítási célú lakáshitelt a magyarok
A januárban megkötött lakáshitel-szerződések összegének alig több mint egy százaléka szolgált felújítási célt – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Ennek az Otthon Start hitel piaci dominanciája mellett az lehet az oka, hogy a felújításokat már a legtöbb esetben személyi kölcsönből finanszírozzák a háztartások.
