Kihirdették! Íme a 2024-es órabérek, napibérek és legkisebb heti és havibérek!
2023. 11. 30. 02:00
Megjelent a Kormányrendelet, melyben kihirdették a legkisebb 2024-es óra-, napi- és hetibért is. Mindemellett a 2024-es minimálbér és garantál bérminimum is kihirdetésre került hivatalosan.
Béremelések 2024
A Magyar Közlöny 2023. november 20-i 164. számában megjelent a kormány rendelete a 2024 évi minimálbérről és a 2024-es garantált bérminimumról.
Mindkettőt már 2023 december 1-i hatállyal bevezetik, így idén az utolsó hónapban már ezeket a béreket kell kifizetniük a munkáltatóknak.
A munkaadói és munkavállalói oldal megállapodása ezzel vált kötelező érvényűvé 2023 december elsejétől.
A minimálbér és a garantált bérminimum mellett kihirdették a legkisebb 2024-es óra-, napi- és hetibért is.
Az Orbán Viktor által jegyzett új szabályozás hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimálbére 2023. december 1-jétől:
- havibér alkalmazásakor 266.800 Ft (ez lényegében a 2024-es minimálbér bruttó összege)
- hetibér esetén 61.340 Ft
- napibérnél 12.270 Ft
- órabér alkalmazásánál 1.534 forint.
Garantált bérminimum 2024 és ennek részletei
A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő esetén 2023. december 1-jétől:
- havibérnél 326,000 Ft
- hetibér alkalmazásakor 74.950 Ft
- napibér esetén 14.990 Ft
- órabérnél 1.874 Ft
Ezekkel a bruttó összegekkel először a 2023. decemberre járó munkabéreknél kell számolni.
Mennyi ezeknek a béreknek a nettója, azaz mennyit kapunk kézhez a minimálbérből?
A minimálbér vagy a garantált bérminimum összegéhez kötött juttatások, támogatások (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátások esetében 2024. január 1-ig a 2023. november 30-áig hatályos rendelet vagyis a 232 ezres minimálbér és a 296 ezres garantált bérminimum az alkalmazandó.
Munkavállalói elégedetlenségtől tartanak a cégek, egy kutatás szerint jogosan
A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre. „A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni” – fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A magyarok nem cserélgetik a bútoraikat – tudatos, hosszú távra tervező piac rajzolódik ki a JYSK kutatásából
A magyar bútorvásárlási piac stabil, kiszámítható és kifejezetten tudatos: a vásárlók többsége nem impulzusból dönt, hanem előre tervez, személyesen vásárol és addig használja bútorait, amíg azok el nem használódnak. Többek között ez derül ki abból az országos, reprezentatív felmérésből, amely a JYSK megbízásából készült és a hazai bútorvásárlási és lakberendezési szokásokat vizsgálta.
Az év elején átlagosan mintegy 6 százalékkal emelték a fizikai dolgozók bérét
2025 decemberéhez képest idén januárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedett a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 5 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. A fizikai dolgozók 21 százaléka részesült 10 százalék feletti béremelésben, miközben 36 százalékuknak nem változott a bére az előző hónaphoz képest.
Igazságosabb útdíjrendszer, kevesebb áthaladó kamionforgalom
Az elmúlt időszakban több egyeztetést folytattunk a szakmai és logisztikai érdekképviseleti szervezetekkel az útdíjrendszer átalakításáról. Megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy egy zártkörű tárgyalásról illetéktelen hangfelvétel készült. Ez aláássa a bizalmat és a korrekt együttműködés alapját. Az egyeztetéseket ilyen körülmények között nem folytatjuk tovább - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szerdán az MTI-vel.
Piaci részesedése megtartásában bízik a Peugeot 2026-ban Magyarországon
A Peugeot, a Stellantis csoport legtöbbet értékesített márkája 546 ezer autó eladásával 2025-ben még mindig a 8. helyet foglalta el az európai újautó-piacon, miközben egymás után érkeznek a kínai szereplők; a piaci részesedés megtartása az idén sokrétű kihívások elé állítja a francia eredetű márkát - erről beszélt Rémi Gábor, a Peugeot márkaigazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A Biggeorge Property vásárolja meg az egykori Árpád Kórház ingatlanát
A Biggeorge cégcsoporthoz tartozó egyik ingatlanalap nyerte meg a múlt hónapban lezajlott nyílt elektronikus árverést, melynek eredményeként a fejlesztő tulajdonába kerül a 4. kerületi Árpád Kórház emblematikus épülete a hozzá tartozó telekkel együtt.
Miskolc többségi tulajdonába került a Diósgyőri Acélművek területe
Tóth-Szántai József (Pont Mi Egyesület - Fidesz-KDNP) polgármester aláírta azokat a szerződéseket, amelyek eredményeként Miskolc többségi tulajdonába került a Diósgyőri Acélművek (DAM) egykori területe - tájékoztatta a város önkormányzatának sajtóosztálya szerdán az MTI-t.
Az EU több mint 81 millió eurós humanitárius támogatást nyújt a Kongói Demokratikus Köztársaságnak
Az Európai Bizottság több mint 81 millió euró humanitárius támogatást mozgósít a kelet-kongói fegyveres konfliktus súlyosbodása miatt, amely az afrikai Nagy Tavak térségében újabb humanitárius válsághullámot indított el - közölte szerdán a brüsszeli testület.
Az agrárszakképzés is nagy hangsúlyt fektet az öntözésfejlesztésre
Az élelmezésbiztonság megőrzésére és a klímaváltozás következményeire is fel kell készíteni a fiatalokat, éppen ezért valósítanak meg öntözésfejlesztési beruházásokat az agrárszakképzési intézmények - jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára Kenderesen, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum projektnyitó rendezvényén, szerdán a szaktárca közleménye szerint.
GVH-elnök: „Lecsapunk a kartellezőkre!
2025-ben 18 kartell eljárás volt folyamatban, amelyekben 1800 tendert vizsgál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – emelte ki Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) évnyitó szakmai konferenciáján, Debrecenben. A GVH elnöke leszögezte, hogy a nemzeti versenyhatóság könyörtelenül fellép a versenykorlátozó megállapodásokkal szemben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ajánlatkérők szerepe kiemelt jelentőségű a közbeszerzési kartellek feltárásában, illetve hatásosak az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását célzó intézkedések.
Mi lesz Magyarország kőolajellátásával?
Magyarország kőolajellátása továbbra is biztonságban van, ugyanis hazánk 96 napra elegendő stratégiai tartalékkal rendelkezik, s ha Horvátország eleget tesz az európai szabályoknak, akkor március közepétől elérhetővé válik a tengeri útvonalon érkező orosz kőolaj is - erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint szerdán Budapesten.
Négymillióval csökkent Románia népessége
Románia állandó népessége több mint négymillió lakossal csökkent a rendszerváltás óta eltelt 35 évben, és a fogyás csaknem kétharmada az elvándorlásnak tulajdonítható - közölte kedden Tudorel Andrei, a statisztikai intézet (INS) elnöke az INS egy átfogó elemzését ismertetve.
A Richter kutatási együttműködési és opciós megállapodást kötött a FimmCyte-tal
A Richter Gedeon Nyrt. stratégiai kutatási együttműködési és opciós licencmegállapodást írt alá a svájci FimmCyte AG biotechnológiai vállalattal, az együttműködés célja a FimmCyte úttörőnek számító antitestjének közös fejlesztése az endometriózis kezelésére - közölte a gyógyszeripari vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
Az AI hitelválságot robbanthat ki – a Bitcoin már kongatja a likviditási vészharangot
A Bitcoin árfolyamának drámai esése nem pusztán piaci zaj? Arthur Hayes szerint a kriptovaluta egy közelgő hitelválság előjele lehet, amelyet a mesterséges intelligencia (AI) által kiváltott tömeges munkahelyvesztés indíthat el. A volt BitMEX-vezér szerint a piacok alábecsülik a kockázatot – de a végén épp a pénznyomtatás repítheti új csúcsra a BTC-t.
5,50%-ra mérséklődhet a kamatszint év végére
A vártnál jobban csökkenő infláció az MNB számára teret engedhet a kamatcsökkentési ciklus februári indításának, ráadásul a februári 25 bázispontos kamatvágást márciusban újabb lazító lépés is követheti. Bár a februári és márciusi kamatcsökkentés után néhány hónapig kivárás lehet jellemző, ezt követően szeptembertől újraindulhatnak a kamatcsökkentések. Így idén év végére 5,50%-os alapkamatot várunk. Mindezt az alacsonyra csökkenő infláció engedi meg: régiós összehasonlításban nagyon magasnak tűnik most már az alapkamat az inflációhoz képest. A forint eközben a régiós fizetőeszközöknél jóval erősebben viselkedett az elmúlt hetekben, így könnyedén elbírja a kamatok mérséklését.
