Minimálbér 2024 - Garantált bérminimum 2024 - Minimálbér bruttó és nettó összege 2024
Magyarországon a minimálbér és a garantált bérminimum összege egyaránt a nemzetgazdaság és azon belül a munkaerőpiac legfontosabb béradatai, így a 2024-es minimálbér összege és a 2024 garantált bérminimum összege mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára kiemelt fontosságú.
A jelentős inflációs nyomás hatására a munkavállalói és munkáltatói oldal arról döntött, hogy mind a minimálbért, mind a garantált bérminimumot jelentős mértékben emelni kell.
Minimálbér 2024 összege (bruttó): 266.800 Ft (+15%)
Garantált bérminimum 2024 összege (bruttó): 326.000 Ft (+10%)
Videónkban (cikk alatt) bemutatjuk a minimálbért terhelő adókat és az adók levonása utáni nettó minimálbér összegét 2024-re, amit kézhez kapunk.
Videónkban bemutatjuk továbbá a garantált bérminimumot terhelő adókat és az adók levonása utáni nettó garantált bérminimum összegét 2024-re, amit kézhez kapunk belőle.
Minimálbér nettó összege 2024 és garantált bérminimum 2024 - részletek a videóban
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között.
Megegyeztek a minimálbér 2024 összegében
A felek több pontban megegyezésre jutottak, köztük abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 000 forintra növekedhet - jelentette be Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményében.
Hozzátették, a felek ajánlást fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembe vételével 2024. évben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek.
Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket - írták.
Az ülésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismételten részt vett, aki üdvözölte a döntést, valamint jelezte, hogy a kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat.
A miniszter a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek is megköszönte, hogy az egyeztetések szinte végig az együttműködés jegyében teltek. "Ugyanakkor sajnálattal vette tudomásul, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség - nyilvánvalóan politikai okokból - a munkavállalók érdekeit figyelmen kívül hagyva hátráltatni próbálta a megegyezést és végül a megállapodást sem írta alá" - fogalmaz a minisztérium.
Nagy Márton biztosította a résztvevőket afelől, hogy "a kormány továbbra is mindent meg fog tenni a háború és szankciók okozta negatív hatások ellensúlyozása, a családok megvédése, a magyar gazdaság megerősítése és a hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében.
A tárcavezető kiemelte, hogy 2023. az inflációcsökkentés, 2024. a gazdaság helyreállításának éve. Az alapok stabilak, folyamatosan érkeznek a családokat és a gazdaságot érintő pozitív hírek és fejlemények" - áll a közleményben.
A kormány többek közt olyan intézkedésekkel, mint az online árfigyelő és a kötelező akciózás már októberre egy számjegyűre szorította vissza az inflációt. A harmadik negyedévben pedig megindult a gazdasági növekedés helyreállítása, hiszen az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal bővült a gazdaság - írták.
Nagy Márton hozzátette, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, amelyet tovább fokozhat a minimálbér és a garantált bérminimum decemberi, igen jelentős emelése is. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek. "A korábbi évekhez hasonlóan tehát egyre többet érhet a családok fizetése" - mondta a közlemény szerint.
