Közel sincs vége az inflációnak

Az infláció globálisan magasabban és tartósabban tetőzik a korábbi várakozásoknál, az előző Inflációs jelentés óta a költségoldali tényezők és ezzel együtt az inflációs ráták is tovább emelkedtek - Baksay Gergely ezzel indokolta, hogy a jegybank 11,0-12,6 százalék közé emelte idei inflációs prognózisát legfrissebb Inflációs jelentésében a márciusi jelentésben várt 7,5-9,8 százalékról.

Egész Európában jellemző, hogy több évtizedes csúcson van - és hónapról-hónapra gyorsul - az infláció, ami a termékek és szolgáltatások széles körét érinti - mutatott rá. Kiemelte: a régióban jelenleg Magyarországon a legalacsonyabb az infláció, mert az árstop-intézkedések miatt nem gyűrűznek be az energiaár-emelkedések a fogyasztói árakba. A kormányzati intézkedések - árstop, rezsicsökkentés, forgalmi adók, extraprofit adók - idén 4,3 százalékponttal, jövőre 0,7 százalékponttal mérséklik az inflációt - mondta, jelezve: a jelenlegi szabályozás szerint szeptember végéig marad az árstop az eddigi formájában.

Az elemzésben azzal a technikai feltevéssel éltek, hogy a jelenleg hatályos kormányzati intézkedéseket október elsejétől a jövő év közepéig fokozatosan kivezetik, miközben a rezsicsökkentés tartósan érvényben marad. A különadók minimális inflációs hatásával rövid távon számoltak. A jövő évi inflációt az árstopok kivezetése emeli, mivel az előző előrejelzésben még azzal számoltak, hogy ezeket most júniustól szüntetik meg. A jövedéki és forgalmi adók mindkét évben emelik az inflációt.

A havi átárazások jelentősen gyorsultak, az elmúlt évekhez képest 3-4-szeresre, jelentős részüket az élelmiszerek magyarázták. Az élelmiszerárak több mint 20 százalékkal nőhetnek a következő hónapokban - közölte kérdésre. A nyersanyag és energiaköltségek már "közel vannak a csúcshoz", így ezek további jelentős emelkedésére nem számítanak. A termelői árak emelkedése még tart, ahogy azok fogyasztói árakba begyűrűzése is.

Friss jelentésében a jegybank 2,5-4,5 százalékról 4,5-5,5 százalékra emelte az idei GDP-növekedési várakozását. A növekedést idén elsősorban a háztartások fogyasztása hajtja. Jövőre kifutnak az egyszeri támogatások, így a nettó export hozzájárulása lesz a legmagasabb, ugyanakkor a GDP-növekedés lassul 2023-ban, 2,0-3,0 százalék lehet a korábban várt 4,0-5,0 százalék helyett, 2024-ben pedig változatlanul 3,0-4,0 százalékra számítanak.

Baksay Gergely ismertette: a munkaerőpiac feszessége megközelítette a járvány előttit, az alacsonyabb termelékenységű ágazatokban van még munkaerő tartalék, ami magasabb termelékenységű területekre kerülve segítheti a gazdasági növekedést.

A fogyasztás mellett a beruházási dinamika is lassul 2023-ban, 1 százalék körülire elsősorban az állami beruházások csökkenésének következtében. Az emelkedő költségek előretekintve mérséklik a vállalati szektor beruházási aktivitását is. A beruházási ráta ugyanakkor magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik az előrejelzési horizonton - ismertette.

A folyó fizetési mérleg hiánya idén átmenetileg a GDP mintegy 6 százalékára emelkedik, majd 2 százalékra csökken, a fogyasztás lassulása, és a beruházások termőre fordulása miatt.

A költségvetési deficit tartósan csökkenő pályán van a jegybank szerint, idén is jelentős csökkenésre számítanak: 2022-ben a GDP 4,9 százalékára, az előrejelzési horizont végére, 2024-ben 2,5 százalékra csökkenhet. A költségvetési céloknak megfelelő egyenleg elérését támogatják 2022-ben az eddig jelentkező magas adóbevételek, valamint a 2023. évi költségvetési törvény készítésével párhuzamosan bejelentett kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések, amelyek ellensúlyozzák az orosz-ukrán háború és a magas energiaárak kedvezőtlen költségvetési hatásait. Az államadósság-ráta az előző év végi 76,6 százalékról a gazdasági növekedésnek és a hiány mérséklődésének köszönhetően 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követhet.