Közút és vasút csak együtt lehet sikeres

A háborúk, gazdasági visszaesés és energiaárrobbanás közepette új fejezet kezdődik a magyar fuvarozásban – hangzott el az 5. Kelet-Európai Intermodális Konferencia legnagyobb érdeklődéssel kísért eseményén, a „TOP Gun of the LOGISTICS” kerekasztal-beszélgetésen. A vitában a magyar logisztika elismert szakemberei – Barna Zsolt, a Waberer’s Group elnök-vezérigazgatója és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke, dr. Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria igazgatóságának elnöke, Zahalka Attila, a METRANS Konténer Kft. kereskedelmi igazgatója, Gyűrűs Bence, a DP World Contract Logistics Europe magyarországi igazgatója, valamint Gebhardt Tamás, a COSCO Shipping Lines (Central Europe) magyarországi vezetője – vitatták meg az ágazat helyzetét és kilátásait. A beszélgetést Szalma Botond, a FONASBA alelnöke vezette.

A verseny helyett együttműködés jön

A szakértők egyetértettek abban, hogy a kelet-közép-európai gazdasági gyengélkedés a logisztikában is érezhető: az ipari termelés több országban 15–20 százalékkal esett vissza, a vasúti forgalmat pedig vágányzárak, elterelések és a háborús helyzet nehezítik. Mégis, a magyar logisztika képes volt alkalmazkodni, és az intermodális szállítás a rugalmasság és a versenyképesség zálogává vált. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a közút és a vasút nem versenytárs, hanem egymás kiegészítője. Az intermodális szállítás ma már nem környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági szükségszerűség, a vasút a tömegáruk hatékony szállítója, a közút pedig a hálózat végpontjait köti össze.

„Évtizedek mentek el azzal, hogy a két ágazat egymás rovására próbált boldogulni, mostanra azonban mindenki belátta, hogy csak közös fejlesztésekkel és összehangolt működéssel lehet fenntartható növekedést elérni” – hangzott el a beszélgetésen.

A közúti fuvarozás súlya továbbra is jelentős: mintegy 290 ezer ember dolgozik az ágazatban, és 12 ezer engedéllyel rendelkező fuvarozó vállalkozás működik az országban. Az adóemelések és a növekvő költségszint azonban várhatóan a vasút felé terelik a távolsági forgalmakat, elősegítve az intermodális átállást.

Növekedés, amelyre nincs felkészülve Magyarország

A kerekasztal egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar logisztika rövid időn belül új növekedési hullámmal szembesül, amelyre az infrastruktúra nincs felkészülve. A kínai működőtőke-beáramlás mértéke példa nélküli, a hazánkban épülő ázsiai gyárak technológiai előnye behozhatatlan, termelésük pedig nagyságrendekkel növeli majd az áruforgalmat.

„Ezek a gyárak itt vannak, termelni fognak, de sem az autópályák, sem a vasút jelenlegi kapacitása nem alkalmas arra, hogy ezt a növekményt kiszolgálja. A kérdés nem az, hogy lesz-e áru, hanem az, hova és hogyan tudjuk majd eljuttatni” – figyelmeztettek a szakértők.

Az uniós forrásokból elindult vasúti beruházások sok helyen nincsenek összehangolva: a párhuzamos munkák vágányzárakat és torlódásokat okoznak, ami rontja a vasúti áruszállítás kiszámíthatóságát. A szakma szerint az infrastruktúra-fejlesztések koordinálása és a forgalmi átterelés tervezése az egyik legsürgetőbb feladat.

A jövő kulcsa felkészülni az újjáépítésre

A résztvevők arra is figyelmeztettek, hogy Ukrajnai újjáépítése a következő évek legnagyobb logisztikai lehetősége lehet, amelyre Magyarországnak most kell felkészülnie. A cél, hogy a Magyarországra érkező forgalom itthon maradjon, hazai hozzáadott értéket teremtsen, és a közép-európai árufolyamokban Magyarország ne tranzitország, hanem logisztikai központ legyen.

„A cél, hogy a magyar hálózat ne csak átmenő legyen, hanem értéket teremtsen – ehhez azonban gyors döntésekre és összehangolt fejlesztésekre van szükség, amíg a piac újraosztja a szerepeket Kelet-Európában” – hangsúlyozták a kerekasztal résztvevői.

A régió a logisztika új motorja

A kerekasztal üzenete rímel az egész konferencia fő témájára: Kelet-Közép-Európa az európai áruszállítás új motorjává válhat. Az MLSZKSZ által szervezett eseményen hat ország és öt európai kikötő képviselői vitatták meg a térség logisztikai jövőjét.

Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke kiemelte, hogy 2024-ben 21 százalékkal nőtt az intermodális forgalom Magyarországon. A kombinált szállítás stabilan bővül, a hatékonyság és a zöld átállás egyszerre váltak stratégiai prioritássá.

A nemzetközi szekcióban Hamburg, Rijeka, Koper, Trieszt és Antwerpen–Brugge kikötőinek képviselői mutatták be fejlesztéseiket, amelyek mind a vasúti kapcsolatokat és a fenntartható szállítási megoldásokat erősítik. A résztvevők szerint Magyarország az adriai és észak-európai logisztikai tengely kulcsfontosságú szárazföldi láncszeme, a jövőt a zöld, vasúti szállítási kapcsolatok fejlesztése határozza meg.