Krónikus munkaerőhiány, KATA-kivezetés, száguldó bérek: új megoldásokra van szükség a hazai cégek digitális stratégiájában
A digitális gazdaság élénkítése, következetes fejlesztése és támogatása sokat jelenthet a nemzetközi piacokon mutatkozó bizonytalanság és az elkerülhetetlennek tűnő recesszió okozta kihívások kezelésében – ezzel aligha vitatkozhat bárki. Az ezt évről-évre vizsgáló európai DESI mutató alapján azonban Magyarország nem tud érdemi előrelépést felmutatni ezen a területen, és ez nem csak az összetett helyezésünkben mutatkozik meg: a humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, az infokommunikációs szektorban tevékenykedők aránya pedig még mindig viszonylag alacsony (3,9%, szemben az Unióban mért 4,5%-kal). A hosszú idő óta fenyegető szakemberhiány tehát továbbra sem enyhül, sőt, az IVSZ friss szakmai állásfoglalása szerint az egyszerűsített adózás szűkítése (a KATA átalakítása) a munkaerő további elvándorlását, az eddig szabadúszó szakemberek segítségével digitalizálódó vállalkozások megakadását, az informatikai szolgáltatások drágulását hozzák majd magukkal.
Low-code, de nem no-code – az erőforrásokat is optimalizálja a technológia
Igazi 22-es csapdájába kerülhetnek tehát a hazai vállalkozások, melyek világosan látják, hogy a talpon maradáshoz fejleszteniük kell digitális stratégájukat és felkészültségüket, azonban nem találnak ehhez megfelelő, elérhető árú szakértelmet és szolgáltatásokat. Mivel a tartós és növekvő igények miatt egyre mélyülő munkaerőhiány világszintű problémává vált, hamar előtérbe kerültek az ún. low-code megoldások, melyekről a Gartner már 2020-ban megjósolta, hogy óriási jelentőséggel bírnak majd a vállalatok informatikai gyakorlatában a következő évtizedben. De mit is takar tulajdonképpen a technológia? Az „alacsony kódú” fejlesztés lényege röviden az, hogy minimális manuális kódolással lehessen készíteni és bevezetni üzleti alkalmazásokat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az előre programozott modulokból már junior szaktudással vagy technológiai ismeretekkel is összeállítható egy egyszerűbb program, a szenior fejlesztőknek pedig elegendő az összetettebb funkciókra koncentrálniuk – mindezzel jelentősen csökkenthetőek a költségek és a projektidő is rövidül, tehát mindenki nyer.
„Fontos azonban eloszlatni a félreértést, hogy a low-code és a no-code szinonímák lennének. Valóban egyre szaporodnak az olyan platformok, melyekkel kezdetleges informatikai tudással is alkothatók programok (ez lenne a no-code), de ezekkel csupán egyszerű automatizmusokra képesek a vállalatok. Ahhoz, hogy egy alkalmazás vagy rendszer valóban hatékonyan szolgálja a szervezet egészét, átfogó szemléletre és magasabb szintű szaktudásra van szükség. Vagyis ezek a megoldások minden oldalról (üzleti és fejlesztői) segítik a digitalizációs törekvéseket, hiszen növelik a hatékonyságot a költségek, az időtényező és az erőforrás- felhasználás szempontjából is, de a programozói szakértelmet nem helyettesíthetik” – mondja Gönczy Gábor, a vállalati digitalizációs megoldásokat kínáló Stylers ügyvezető-tulajdonosa.
Mennek a szabadúszók, jönnek a kölcsönzött csapatok
Az új technológiai megoldások felismerése és adaptálása mellett azt is fontos felmérni, hogy mikor lehet szükség erőforrás-kihelyezésre a belső szaktudás kiegészítéseképpen. Bizonyos speciális applikációk és rendszerek fejlesztése során különböző, széles skálát felölelő szakmai és soft skill-ekre, kompetenciákra lehet szükség, melyeket a fent említett kihívásokkal küzdő toborzók nem, vagy csak rendkívül idő- és költségigényesen tudnának biztosítani. Egyre több cég él emiatt a „team augmentation”, avagy a kiterjesztett-kibővített csapatok alkalmazásának lehetőségével, hogy a házon belül dolgozó fejlesztők mellé egy gondosan összeválogatott, kölcsönzött csapat munkáját is igénybe vehessék. „Ez nem csupán olcsóbb megoldás, mint a toborzás vagy az új adózási szabályok miatt drasztikusan dráguló szabadúszó munkaórák kifizetése, de az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, sőt, az üzleti életben oly fontos rugalmasság, gyors reakciókészség is biztosítható általa. Nem utolsó sorban: a kódolói készségeket a csapatot kölcsönző cég biztosítja, így a megbízó maradéktalanul a termékre, vagyis a kitűzött üzleti célok elérésére koncentrálhat” – magyarázza Gönczy Gábor.
