Lassabb gazdasági fellendülés mellett gyorsabb inflációcsökkenés várható
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az Európai Bizottság a legutóbbi, őszi időközi előrejelzésében vázolt 0,6 százalékról 0,5 százalékra módosította mind az Európai Unió egészének, mind az euróövezet 2023-as gazdasági növekedését.
Idén ez a mutató az EU esetében 1,3 százalékról 0,9 százalékra, az euróövezetre 1,2 százalékról 0,8 százalékra módosul. 2025-ben a gazdasági aktivitás várhatóan 1,7 százalékkal bővül az EU-ban, és 1,5 százalékkal az euróövezetben - közölte az uniós biztos.
Közölte, az infláció az ősszel előrejelzettnél gyorsabban lassul. Az EU egészében a harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció a 2023-as 6,3 százalékról 2024-ben várhatóan 3 százalékra, 2025-ben pedig 2,5 százalékra csökken majd. Ami az euróövezetet illeti, a 2023-as 5,4 százalék után 2024-ben 2,7 százalékos, 2025-ben pedig 2,2 százalékos általános infláció várható.
Elmondta, a háztartások vásárlóerejének 2023-as gyengülése, az erőteljes monetáris szigorítás, a költségvetési támogatás részleges visszavonása és a csökkenő külső kereslet visszafogta a növekedést. Miután a múlt év második felében az uniós gazdaság épphogy elkerülte a technikai recessziót, kilátásai 2024 első negyedévében továbbra is gyengék. Azonban a gazdasági tevékenység fokozatos felgyorsulása várható ebben az évben.
A csökkenő infláció, a reálbérek növekedése és a munkaerőpiac ellenállóképessége várhatóan a fogyasztás fellendülését fogja előidézni. A csökkenő haszonkulcsok ellenére a beruházások helyzete javulni fog a hitelfeltételek fokozatos enyhítésének és a helyreállítási alap (RRF) folyamatos felhasználásának köszönhetően. Emellett a tavalyi gyenge teljesítményt követően a külföldi partnerekkel folytatott kereskedelem várhatóan normalizálódni fog.
A növekedés üteme várhatóan az év második felétől 2025 végéig stabilizálódik - tette hozzá.
A jelentés szerint az általános infláció 2023-ban a vártnál gyorsabban csökkent, nagyrészt az energiaárak mérséklődése miatt. Az elmúlt hónapokban az energiahordozók alacsonyabb ára és a gyengébb gazdasági lendület az őszi előrejelzésnél meredekebben csökkenő pályára állította az inflációt. Rövid távon azonban a tagállamok energiatámogatási intézkedéseinek lejárta és a Vörös-tengeren jelentkező kereskedelmi fennakadások okozta magasabb szállítási költségek várhatóan felfelé irányuló nyomást gyakorolnak, noha ez nem tartóztatja fel az infláció csökkenését.
Az uniós biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az előrejelzést az elhúzódó geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktus okozta kockázatok miatt bizonytalanság övezi. A szállítási költségeknek a Vörös-tenger kereskedelmi zavarait követő növekedése várhatóan csak marginális hatással lesz az inflációra. A további fennakadások azonban ismét korlátozott ellátást okozhatnak, ami gátolhatja a termelést és emelheti az árakat.
Az előrejelzés Magyarországra vonatkozóan megállapította, hogy a magyar gazdaság 0,8 százalékkal zsugorodott 2023-ban, nagyjából az őszi előrejelzésben foglaltaknak megfelelően. Tavaly, a harmadik negyedévében azonban a magyar gazdaság növekedési pályára állt, és 0,9 százalékkal bővült a 2022-es súlyos aszályok utáni mezőgazdasági termelés helyreállása miatt.
A gazdaság 2024-ben és 2025-ben fokozatosan fellendül, a GDP növekedése 2024-ben 2,4 százalékra, 2025-ben pedig 3,6 százalékra gyorsul, amit a csökkenő infláció és a szintén csökkenő kamatlábak támogatnak. A decemberi 15 százalékos minimálbér-emelés hatására a háztartások jövedelme jelentősen megemelkedett, és a foglalkoztatás mutatói is javultak. Decemberben 4,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Az előrejelzések szerint a reáljövedelem növekedése és a fogyasztói bizalom javulása ösztönözni fogja a lakossági fogyasztást - írták.
A jegybank a csökkenő inflációra reagálva már megkezdte a kamatcsökkentést. Ez várhatóan hozzájárul a beruházások fokozatos fellendüléséhez. Az új külföldi működőtőke beruházások (FDI) fellendítik az exportot, noha Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra.
Kiemelték, hogy Magyarország különösen ki van téve az energiaár-változásoknak és az esetleges ellátási zavaroknak, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon korlátozott az import diverzifikációja.
Magyarországon a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2023 decemberében 5,5 százalékra mérséklődött a bázishatások, a csökkenő energiaárak és a hazai recesszió miatt. A csökkenés azonban a fogyasztási kereslet élénkülése és a magas munkaerőköltség-növekedés miatt várhatóan lassabb ütemben folytatódik. Az éves HICP-infláció az előrejelzések szerint a 2023-as 17 százalékról 2024-re 4,5 százalékra, 2025-re pedig 4,1 százalékra csökken - közölte előrejelzésében az uniós bizottság.
