Lassított a jegybank, így 1,65% lett az alapkamat

Újabb kamatemelést hajtott végre a magyar jegybank döntéshozó testülete, a monetáris tanács: az alapkamatot 15 bázisponttal 1,65 százalékra növelte. „A szigorításban mindenki biztos volt, hiszen a jegybank korábbi kommunikációjából is számítani lehetett erre. Az emelés mértéke azonban meglepetés, a piac ugyanis 25-30 bázispontos szigorítást várt, ehhez képest csak 15 bázisponttal nőtt a kamat. Vagyis a jegybank lassított a kamatemelési tempón” – kommentálta a keddi kamatdöntést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A vártnál kevésbé szigorú döntést a jegybank a kamatdöntést követő kommentárjában azzal magyarázta, hogy a koronavírus negyedik hulláma bizonytalanságot jelent a gazdasági teljesítményre nézve. Az MNB ugyanakkor azért hangsúlyozta, hogy felfelé mutató kockázatok vannak túlsúlyban. A jegybank frissítette a gazdasági mutatókra vonatkozó előjelzését, az idén 4,6-4,7 százalékos, jövőre pedig 3,4-3,8 százalékos inflációt valószínűsít.

„Ez azt jelenti, hogy bár jövőre a jegybanki inflációs toleranciasávon belül lehet az infláció, a tartomány felső szintjéhez lesz közel” – mondta Németh Dávid, aki 2022-ben 3,6 százalék körüli éves átlagos inflációt vár. A keddi kamatdöntés után kiderült az is, hogy a jegybank a heti államkötvény-vásárlásokra fordítandó keretét 50 milliárdról 40 milliárd forintra mérsékelte – erre a szakember szerint számítani lehetett. Az MNB azonban jelezte, hogy a piaci folyamatoktól függően módosíthatja az eszközvásárlási programra szánt összeget.

A K&H szakértője szerint a következő hónapokban az MNB 15 bázispontos kamatemeléseket hajthat végre, a szigorítások eredményeként pedig az év végén 2,1 százalékra növekedhet az alapkamat.