Lassul a lakásár-emelkedés, miközben felpörgött a hitelezés
A korábbi évek kiugró árnövekedése után idén már lassul a drágulás üteme. Míg 2025-ben országosan mintegy 23,5 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, 2026-ban legfeljebb 10 százalékos növekedés várható. A lassulás mögött az áll, hogy a korábbi keresletélénkítő hatások – például az állampapír-kifizetésekből fakadó befektetői hullám – kifutottak, miközben az új ösztönzők hatása kiegyensúlyozottabb pályára állítja a piacot. „A keresleti oldal továbbra is stabil, amit a körülbelül 9 százalékos béremelkedés és az alacsony, 3 százalék alatti infláció is támogat, így a reáljövedelmek emelkedése fennmarad” – mondja Horti Flóra, Az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője.
Idén a lakáshitelek volumene meghaladhatja a 2300 milliárd forintot
A lakáspiaci aktivitás egyik legfontosabb hajtóereje a finanszírozás maradt. 2026 első negyedévében 780 milliárd forintnyi új lakáscélú hitelszerződést kötöttek, ami éves összevetésben duplázódást jelent. Az idei év egészében a kihelyezett volumen várhatóan meghaladja a 2300 milliárd forintot. A hitelpiac bővülésében kulcsszerepet játszik az Otthon Start Program, amely szeptemberi indulása óta több mint 31 ezer hitel folyósítását tette lehetővé, átlagosan 35 millió forintos hitelösszeggel. A program főként az első lakásvásárlókat mozgósítja, és jelentős mértékben hozzájárul a kereslet stabilan magas szinten tartásához.
64 százalékkal bővült a kiadott építési engedélyek száma
A kínálati oldalon ugyanakkor továbbra is szűkösség tapasztalható. 2026 első negyedévében 2821 új lakás készült el, ami ugyan 4,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, de a teljes volumen továbbra is alacsony. Ezzel szemben az építési engedélyek száma dinamikusan, 64 százalékkal bővült, ami egyértelműen a beruházói aktivitás erősödését jelzi.
A fejlesztések időigényessége miatt azonban a most induló projektek hatása csak késleltetetten jelenik meg, így a kínálat érdemi bővülése a következő években várható. Az MBH Elemzési Centrum szakértői szerint idén mintegy 15 ezer új lakás épülhet, míg 2027-re ez a szám akár 20 ezer közelébe emelkedhet. Az átadások számában ugyanakkor némi bizonytalanságot okoz az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházások felülvizsgálata.
Nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedő a magyar lakáspiac árdinamikája. 2015 és 2025 között az ingatlanárak közel négyszeresükre emelkedtek, ami az egyik legnagyobb növekedés az Európai Unióban.
A drágulás következtében a megfizethetőség jelentősen romlott: „Budapesten egy átlagos, 60 négyzetméteres lakás megvásárlásához mintegy 10 évnyi nettó jövedelem szükséges, míg országos átlagban ez az érték 6–7 év körül alakul. A jelentős regionális különbségek továbbra is meghatározóak, a legdrágább és legolcsóbb térségek között több mint két és félszeres eltérés figyelhető meg” – húzza alá Horti Flóra.
Mérséklődik a bérleti piac
Az albérletpiacon ezzel párhuzamosan mérséklődött a növekedés. 2026 májusában a lakbérek éves szinten 5,6 százalékkal emelkedtek, miközben havi alapon nem történt változás. A lassulás hátterében az áll, hogy az Otthon Start Program és egyéb támogatások hatására a potenciális bérlők egy része inkább a lakásvásárlás felé mozdult, ami csökkentette a bérleti keresletet.
Az MBH Bank elemzése szerint a magyar lakáspiac stabil, ugyanakkor egy új, kiegyensúlyozottabb szakaszba lépett. Az árnövekedés üteme mérséklődik, miközben a hitelezés és az állami ösztönzők továbbra is erős keresletet biztosítanak. A következő időszak kulcskérdése, hogy a lakástámogatási rendszer milyen formában marad fenn, valamint hogy a kínálati oldal képes lesz-e lépést tartani a kereslettel a következő években.
