Last-minute tengerparti nyaralás az infláció árnyékában

Augusztus és szeptember remek időszak arra, hogy egy tengerparton pihenjük ki a munka fáradalmait, ha a pénztárcánk engedi. Így akik még nem foglalták le a nyaralásukat, kedvező ajánlatokat csíphetnek el az utazási irodáknál, kérdés azonban, hogy az emelkedő árak milyen hatással vannak a terveinkre. Az Allianz Research nemrégiben közzétett jelentésében az infláció hatását vizsgálja Európa kedvelt tengerparti üdülőhelyeinek látogatottságára, az adatokat globális úti célokkal összehasonlítva.

Last-minute tengerparti nyaralás az infláció árnyékában

A jelentés szerint – bár a világjárvány idején bevezetett utazási korlátozások és korlátozó intézkedések jelentősen csökkentették a dél-európai strandokra látogatók számát – az idei szezonban számuk megközelíti a világjárvány előtti szintet. Maria Latorre és Andreas Jobst kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy Európa piaci részesedése a globális turizmus terén folyamatosan nő, és jelenleg a világ beutazó turistaforgalmának 62 százalékát teszi ki, míg 2019-ben ez az arány 51 százalék volt

Az előrejelzések szerint a beérkező turistaforgalom mértéke 2024-ben ismét eléri a járvány előtti 579 millió fős szintet, ami azt jelenti, hogy várhatóan 587 millió turista érkezik majd ebbe a régióba.

Az európaiak körében rendkívül népszerűek a tengerparti nyaralások, amelyek mögött nem sokkal lemaradva a kulturális célú utazások, illetve a történelmi örökség felfedezését célzó üdülések állnak. Az ilyen utazások növekvő költségei azonban egyre nagyobb kihívást jelentenek az emberek számára. Az árak továbbra is magasak, különösen azon utazások esetében, amelyek kihatnak a dél-európai országokba tervezett tengerparti nyaralások versenyképességére. Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország egyaránt híres természeti szépségeiről, kulturális örökségéről és vendégszeretetéről. Mindazonáltal a szálláshelyek, az étkezési lehetőségek és a helyi szolgáltatások megfizethetősége döntő fontosságú a turisták odavonzása szempontjából. Ezt felismerve ezek az országok igyekeznek különféle pénztárcakímélő lehetőségek széles skáláját felkínálni az odautazóknak, így biztosítva azt, hogy e desztinációk a piac legkülönbözőbb szegmensei számára egyaránt vonzóak maradjanak.

Az Allianz Hungária Zrt. tavalyi felmérésében azt vizsgálta, hogy az inflációs környezet mennyire van hatással a magyarok utazásaira. A válaszadók közel fele érezte úgy, már nem engedheti meg magának, hogy olyan gyakran és oda utazzon, ahová éppen szeretne, és az óriási mértékű áremelkedés lett a legnagyobb nehezítő tényező a külföldi nyaralások kapcsán, főként a repülőjegyek esetében. Ennek ellenére a KSH[1] adatai szerint 2022-ben a magyar állampolgárok 18 millió alkalommal utaztak külföldre, 36 százalékkal többször, mint 2021-ben, ami azonban még továbbra is elmaradt a járvány előtti, 2019-es számtól. A külföldre utazó magyarok 1075 milliárd forintot költöttek, amely duplája volt az előző évi kiadásoknak.  Az Allianz Hungária utasbiztosítással kapcsolatos tapasztalatai szerint az ügyfelek jelentős hányada Európán belül utazik, és a nyári időszakban Horvátország, Spanyolország, Olaszország és Görögország is a legnépszerűbb úti célok közé tartozik.

Mennyibe kerül egy hét a tengerparton? 

Ez attól függ, hogy hová szeretnénk menni, és mennyi pénzt tudunk nyaralásra szánni. Az előző évi 33 százalékról idén 41 százalékra nőtt azoknak az európai utazóknak a száma, akik 1500 eurónál többet szánnak nyári vakációjukra. A háztartások többsége azonban még mindig 500 és 1000 euró közötti költségvetéssel számol. Ezzel szemben más népszerű tengerparti úti célok – például a Karib-térség és Délkelet-Ázsia – ugyan egyedülálló élményeket kínálnak, viszont gyakran magasabb költségekkel járnak. 

Az Allianz Research újonnan létrehozott árindexe – amely az egyhetes tengerparti nyaralás során felmerülő jellemző kiadások, például a szállodai elhelyezés, a földi közlekedés és az étkezés költségein alapul – azt mutatja, hogy egy egyhetes tengerparti nyaralás Dél-Európában még mindig jóval (átlagosan mintegy harmadával) olcsóbb, mint a Karib-térségben és a hasonló fejlett gazdaságokban (Ausztráliában és az Egyesült Államokban). Emellett az árakat tekintve rendkívül versenyképes a feltörekvő piacok prémium kategóriás úti céljaihoz – például Belize-hez, a Maldív-szigetekhez, Mauritiushoz, a Seychelle-szigetekhez és Sri Lankához – képest. A tengerparti nyaralás világviszonylatban továbbra is Bermudán a legdrágább, közel háromszor többe kerül, mint Dél-Európában.

Mennyire fenntartható a turizmus növekedése Dél-Európában?

A turizmus növekedése Dél-Európában előnyökkel és kihívásokkal is jár. Miközben hozzájárul a jelenlegi gazdasági növekedéshez, a régió idegenforgalomtól való nagymértékű függése sebezhetővé teszi a külső negatív hatásokkal szemben, és állandósítja a strukturális problémákat. Ez a függőség az alacsony hozzáadott értéket képviselő tevékenységek és az alacsony szintű képzettséget igénylő munkahelyek túlzott hangsúlyához vezet, ami hátráltatja a régió előrehaladását a globális tudásalapú gazdaság területén. Eközben Európa más részei a magasan képzett munkaerőt igénylő iparágak felé mozdulnak el, ami egyre növekvő eltérést eredményez a régiók között.

Ahhoz, hogy Dél-Európa első számú tengerparti üdülési célpontként megerősítse pozícióját, stratégiai erőfeszítésekre van szükség. A fenntartható turisztikai gyakorlatokba való befektetés biztosíthatja a természeti környezet és a kulturális örökség megőrzését. Az infrastruktúra – például a közlekedési hálózatok és a szálláshelyek – színvonalának fejlesztése javíthatja a megközelíthetőséget, és kielégítheti a különböző utazási preferenciákat. A szezonon kívüli turizmus ösztönzése és a kínálatnak a hagyományos tengerparti nyaraláson túlmenő diverzifikálása egész évben vonzóvá teheti e helyeket a látogatók számára.


Erősödött a forint reggelre az euróval és a dollárral szemben

Erősödött a forint péntek reggelre az euróval és a dollárral szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben, míg a svájci frank jegyzése alig változott.
2026. 05. 22. 08:00
Megosztás:

A magasabb hozzáadott értéket termelő magyar gazdasághoz több mérnök kell

Hazánk gazdasági fejlődésének következő szakaszában a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás kulcskérdés lehet. Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség (EJMSZ) elnöke szerint ez a gazdasági fordulat csak akkor lehet sikeres, ha az ország képes elegendő, magas szintű tudással rendelkező mérnököt és szakembert képezni. Úgy látja, hogy a STEM-oktatás megerősítése, az élményalapú tanulás és az egyetemek fejlesztése nem költség, hanem hosszú távú befektetés Magyarország jövőjébe.
2026. 05. 22. 07:30
Megosztás:

Újabb magyar nagyvárosokban indul el az Uber

Az Uber tovább bővíti magyarországi jelenlétét: május végén két újabb vidéki nagyvárosban, Pécsen és Kecskeméten is elindul a szolgáltatás. Az indulást mindkét helyszínen kedvezményes utazást kínáló hétvégi promóció kíséri, a vállalat pedig a jövőben további hazai városokban is megjelenne.
2026. 05. 22. 07:00
Megosztás:

Már nem aranybánya a lakáskiadás, de jó választással még mindig megérheti

Tíz éve nem látott szintre csökkentek az egyéves előretekintő lakásbérbeadási hozamok Magyarországon 2025-ben, Budapesten az év végén 4,3%-on, vidéken pedig 6,2%-on állt az érték – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Megtakarítási jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban már az állampapíroknál kisebb hozamot lehet elérni a bérbeadással, miközben a 2010-es évek közepén még 10 százalék feletti értékek is voltak. Persze így sem kell félteni a lakástulajdonosokat, hiszen az Európa-rekorder áremelkedés bőven kompenzálta őket a hozamok csökkenése miatt, ráadásul a kontinensen a mostani bérbeadási hozamszintek számítanak „normálisnak” – mutat rá elemzésében az OTP Ingatlanpont.
2026. 05. 22. 06:30
Megosztás:

Közel-keleti háború, dráguló energia és erősödő forint: újraíródnak a gazdasági kilátások

A közel-keleti háború kitörése ismét bizonytalanná tette a fejlett gazdaságok idei pályáját. Az energiaárak emelkedése, a Hormuzi-szoros körüli feszültségek és a tartós geopolitikai patthelyzet kockázata egyre erősebben hat a növekedési és inflációs várakozásokra. A világgazdaság számára újra előtérbe került a stagfláció veszélye: vagyis az a kellemetlen helyzet, amikor a gazdasági növekedés lassul, miközben az infláció ismét magasabb szintre kerül.
2026. 05. 22. 06:00
Megosztás:

Kerozinsokk 2026: Végigsöpör a budapesti turizmuson a Hormuzi-válság dominóhatása?

Az AUCTORIS friss stratégiai jelentése szerint a geopolitikai feszültségek, az emelkedő üzemanyagárak, a légitársasági költségnyomás és az utazói bizonytalanság dominóhatása a következő hónapokban Budapest turizmusát és vendéglátását is elérheti. A dokumentum nem összeomlással számol, hanem egy fokozatosan kibontakozó, kezelhető, de komoly felkészülést igénylő átrendeződéssel.
2026. 05. 22. 05:30
Megosztás:

Bizalmi vagyonkezelés: ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket

A kormány szigorítaná a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, de magát a jogi eszközt megtartaná. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy kiszűrni az adótrükközést, hogy közben ne csapja agyon a szabályozás azokat a családi konstrukciókat is, amelyek valóban a generációváltást vagy a vagyon hosszú távú megőrzését szolgálják? Dr. Horváth Balázs az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint a kérdés sokkal összetettebb, mint sejtenénk.
2026. 05. 22. 05:00
Megosztás:

Már most közel harmadával magasabb a nyári előfoglaltság a magyar szálláshelyeken, mint tavaly ilyenkor

A 2026-os nyári szezon előtt jelentősen erősebb foglaltsági szinttel indulnak a magyarországi szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A június–augusztusi időszakra vonatkozó átlagos előfoglaltság országosan 31,5%-kal magasabb, mint 2025 ugyanezen pontján volt. A növekedés különösen Budapesten látványos, ahol az idei nyárra vonatkozó előfoglaltság 65,5%-kal haladja meg a tavalyi szintet, miközben az ország többi részén stabilabb, 13,3%-os emelkedés látszik derül ki a SabeeApp friss reprezentatív adatelemzéséből.
2026. 05. 22. 04:30
Megosztás:

Kevesebb kidobott étel, több tudatos döntés – Okos technológiával az élelmiszerhulladék ellen

Az élelmiszerhulladék nemcsak az otthonokban jelent problémát: a szállodákban, az éttermekben és a közétkeztetésben is napi hatalmas mennyiségű étel kerül a kukába. Ez egyrészt környezetvédelmi gond, másrészt komoly anyagi veszteség a cégeknek. A pazarlás megelőzéséért dolgozott a VIMOSZ aktív részvételével a Wasteless konzorcium, amely a mesterséges intelligencia tudását is alkalmazva ad használható eszközöket a megoldáshoz.
2026. 05. 22. 04:00
Megosztás:

Vendégmunkás-stop június 1-jén: Valóban mozgósítható a 400 ezres magyar tartalék?

A tízéves rekordot döntő, 4,8%-os munkanélküliség, a június 1-jén életbe lépő vendégmunkás-tilalom és az AI-vezérelt toborzási megtorpanás olyan „tökéletes vihart” kavar a magyar munkaerőpiacon, amelyre a hagyományos modellek már önmagukban nem adnak választ. A Gig Economy Report 2026 adatai szerint miközben a vállalati oldalon egyre nehezebb a hosszú távú elköteleződés megvalósítása, a magyar munkavállalók tömegei már a rugalmas piactér-modellben látják a biztonságot.
2026. 05. 22. 03:30
Megosztás:

A hiteligénylők is jól járnak a bérek emelkedésével

A nettó átlagkereset 546 000 forint volt 2026 márciusában, a nettó kereset mediánértéke pedig 432 100 forintot tett ki a KSH friss adatai alapján. Az átlagbér akár a legnagyobb összegű személyi kölcsön felvételéhez is elég lehet, a mediánbért keresőknek azonban kompromisszumot kell kötniük, ha nagyobb összegű szabad felhasználású hitelt szeretnének felvenni - írja közleményében a Bank360.hu.
2026. 05. 22. 03:00
Megosztás:

Saját jogú nyugellátás és hozzátartozói nyugellátás: a magyar nyugdíjrendszer egyik legfontosabb alapfogalma

A magyar nyugdíjrendszerben kevés olyan fogalom van, amely első olvasásra ennyire száraznak, jogszabályszerűnek és távolinak tűnik, mégis ennyire közvetlenül érinti az emberek életét. A „saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás” kifejezés valójában nem pusztán egy törvényi meghatározás: mögötte évtizedek munkája, járulékfizetése, családi sorsok, megélhetési biztonság és sokszor a túlélő hozzátartozók anyagi védelme áll.
2026. 05. 22. 02:00
Megosztás:

Sokkoló áramdíj-emelkedés terheli a magyar vállalkozásokat

Akár háromszázmilliárdos többletköltséget okozhat a jelenlegi rendszer az iparnak és a logisztikai szektornak.
2026. 05. 22. 01:30
Megosztás:

Nyugdíjtitkok a paragrafusok mögé bújva: ezért nem csak a befizetés számít

A nyugdíjrendszerről szóló törvényi szövegek elsőre száraznak és nehezen emészthetőnek tűnhetnek, pedig nagyon is húsba vágó kérdésekről beszélnek. Ki garantálja a nyugdíjak kifizetését? Mitől függ az összeg? Mi történik akkor, ha valaki magánnyugdíjpénztári tag is volt? A szabályok mögött egy egész élet munkájának pénzügyi lenyomata rajzolódik ki.
2026. 05. 22. 01:00
Megosztás:

Lemondott a Horvát Olimpiai Bizottság elnöke

Csütörtökön lemondott Zlatko Matesa, a Horvát Olimpiai Bizottság elnöke, miután korrupciógyanús ügyek sora rázta meg a horvát sportéletet az utóbbi időben.
2026. 05. 22. 00:30
Megosztás:

A spanyol kormány erősíti az erdőtüzek elleni védekezést

A spanyol kormány fokozza az erdőtüzek elleni védekezést az erőforrások bővítésével, az intézmények közti koordináció javításával és a lakosság tudatosságának növelésével - hangsúlyozta Pedro Sánchez miniszterelnök csütörtökön Torrejón de Ardozban, a katonaság vészhelyzeti egységének központjában, miután találkozott az operatív egységek vezetővel.
2026. 05. 22. 00:05
Megosztás:

Forsthoffer Ágnes a parlamenti kapcsolatok élénkítéséről állapodott meg a Szejm elnökével

A lengyel-magyar parlamenti diplomáciai kapcsolatok és együttműködés élénkítéséről állapodott meg az Országgyűlés elnöke a lengyel Szejm elnökével.
2026. 05. 21. 23:30
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél a hatos lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 21. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2026. 05. 21. 23:00
Megosztás:

Nőtt az EU népessége, de továbbra is több a halálozások, mint a születések száma

Az Európai Unió népessége 2025 elején elérte a 451 millió főt, ami mintegy egymillióval több az egy évvel korábbinál, ugyanakkor az unió társadalma tovább öregszik, a természetes népességfogyás pedig tartós maradt - derült ki EU statisztikai hivatalának csütörtökön közzétett demográfiai felméréséből.
2026. 05. 21. 22:30
Megosztás:

Teherán kiterjesztette ellenőrzését a Hormuzi-szoros felett

Irán jelentősen kiterjesztette katonai ellenőrzését a Hormuzi-szoros térségére, és a tengeri útvonalon áthaladó összes hajó számára kötelezővé tette az előzetes engedélykérést - közölte csütörtökön a brit közszolgálati média (BBC).
2026. 05. 21. 21:30
Megosztás: