Madárgyilkos szélkerekek, világmegváltó villanyautók: a klímaátmenet 6 mítosza és ellentmondása

Az energiaátmenet az emberiség egyik legnehezebb és legfontosabb feladata, és egyetlen döntéshozó sem engedheti meg magának, hogy ne gondolkozzon stratégiai szinten a témáról. Ugyanakkor fontos az is, hogy túllássanak a kérdésben gyakran hallható közhelyeken, ne gondolják, hogy léteznek könnyű megoldások, de azt sem, hogy reménytelen a helyzet – mutat rá Jonas Puck, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémia (WU Executive Academy) energiamenedzsment programjának vezetője. A 125 éves iskola üzleti döntéshozók számos generációját képezte történelme során, és ma is Közép-Európa egyik legmagasabban jegyzett vezetőképzőjét működteti, ahol évente mintegy 2200 diák kap naprakész tudást – többek között a klímaátmenettel kapcsolatos forró területeken.

Madárgyilkos szélkerekek, világmegváltó villanyautók: a klímaátmenet 6 mítosza és ellentmondása

1. A digitalizáció csökkenti az energiafelhasználást?

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a digitalizáció automatikusan csökkenti az energiafelhasználást – elég csak arra gondolni, hogyan csökkentették tartósan az üzleti utazások volumenét a COVID után elterjedt virtuális értekezletek. Azonban ez a gyakorlatban nem mindig áll meg. A kriptovaluták bányászata például hatalmas mennyiségű energiát igényel: egyetlen bitcoin előállítása annyi áramot használ fel, mint egy Hollandia méretű ország éves fogyasztása, ami a globális energiafogyasztás 0,5%-át teszi ki. Az AI és más digitális technológiák elterjedése szintén növeli a számítási kapacitás iránti igényt, ami nemcsak villamos energiát használ fel, de a chipek gyártásához szükséges ritkaföldfémek iránti keresletet is fokozza. „A digitalizáció és az energiafelhasználás közötti kapcsolat sokkal bonyolultabb, mint azt elsőre gondolnánk, és ezzel minden jövőbeli vezetőnek tisztában kell lennie” – mutat rá Jonas Puck, a WU Executive Academy energiamenedzsment programjának akadémiai igazgatója.

2. Az elektromos autózás mindenható megoldás a közlekedés környezetszennyezésére?

Bár az elektromos autók használata nem jár helyi CO2-kibocsátással, és hatékonyabbak, mint a belső égésű motorral rendelkező járművek, előállításuk és akkumulátoraik gyártása környezeti terheléssel jár. Az elektromos járművek karbonlábnyoma nagyban függ attól, hogy milyen forrásból származik az őket működtető villamos energia: ha fosszilis tüzelőanyagokból, akkor környezeti előnyük könnyen elolvad. Az akkumulátorok gyártásához szükséges anyagok, például a ritkaföldfémek kitermelése szintén kihívások elé állítja a világot. „Ahogy a nevük is sugallja, ezek a fémek sokkal ritkábbak, mint más nyersanyagok, és eloszlásuk a világban rendkívül egyenlőtlen. Kitermelésüket Kína több mint 60%-os részesedéssel dominálja, készleteit 44 millió tonnára becsülik, ami kétszer annyi, mint a második helyezett Vietnamé. Ha a ritkaföldfémek a 21. század „olajává” válnak, hogyan fog ez hatni a világ geopolitikai erőviszonyaira és az érintett iparágak vállalataira?” – teszi fel a kérdést Puck professzor.

3. A szél- és napenergiatermelés korlátlanul növelhető?

Az energiaátmenet egyik legnagyobb kihívása az elektromos hálózatok állapota, nemcsak a fejlődő országokban, hanem Európában is. A hálózati probléma annál akutabb, minél több megújuló forrásból származó villamos energiát táplálnak be. Az áramszolgáltatók munkája sokkal nehezebbé vált az elmúlt években, mivel a zöld áram időzítése és intenzitása sokkal ingadozóbb, mint például a gázerőművekben termelt „zsinóráram”. Sok országban olyan gyorsan nőtt például a napenergia-kapacitás, hogy a hálózat nem tudja felvenni a többletet, ezért lassítani kellett a bővülést. Gyakoribbá válnak a hálózati túlterhelések és áramkimaradások is. Ráadásul az áramot gyakran olyan helyen táplálják a hálózatba, amelyek messze vannak a végfelhasználóktól (erre példa az északnémet szélkerekek és a délnémet autógyárak közötti távolság). „A regionális és nemzetközi hálózatok állapota is erősen leromlott az elmúlt évtizedekben, és jelentős beruházásokat igényelnek. Rövid távon ez komoly költségekkel járhat, de hosszú távon növeli az ellátás biztonságát, és a döntéshozók prioritása kell, hogy legyen a közeljövőben” – szögezi le Jonas Puck.

4. A szélerőművek veszélyesek a madarakra?

A megújuló energia egyik legfőbb forrását sok országban a szélerőművek jelentik. Ugyanakkor vannak olyan ökológiai és társadalmi szempontok, amelyek felháborítják az állatbarátokat. Németországban például állandóan címlapokra kerül a szélkerekek állítólagos fenyegetése a madarakra. Fontos azonban, hogy a jövő vezetői és döntéshozó ne üljenek fel az ilyen tévhiteknek, hanem a valóságból induljanak ki. A kutatások azt mutatják, hogy a madarak halálozási aránya a szélturbinák miatt elenyésző a macskák által okozott elhalálozáshoz képest. „Ha például Németországban, mindenhová szélturbinát telepítenének, ahol ez lehetséges, ami a jelenlegi szám közel duplája lenne, az elpusztult madarak száma csak 1%-a lenne annak a madármennyiségnek, amely évente házi kedvencek áldozatává válik. Minden élőlény értékes, a szélerőművek madárpusztítása eltúlzott, és nem indokolja a szélerőművek elutasítását” – véli a WU dékánja.

5. Az energiatakarékos eszközök mindig csökkentik az energiafelhasználást?

Már Thomas Edison izzólámpájának feltalálásakor megfigyelték a „visszapattanási hatást”: amikor egy új technológia lehetővé teszi az energia és a pénz megtakarítását, gyakran többet használnak belőle az emberek. Ha például veszünk egy kiemelkedően takarékos autót, hajlamosak vagyunk többször beülni, akár még akkor is, ha egy 5 percnyire lévő boltba ugrunk ki. „Ez a jelenség makrogazdasági szinten is megfigyelhető. Ha egy fogyasztói csoport energia-tudatos viselkedése az energiaárak csökkenéséhez vezet, akkor előfordulhat, hogy egy másik fogyasztói csoport növeli a fogyasztását. Vannak közvetett visszapattanási hatások is, például amikor az energiahatékonyság növekedésével megtakarított pénzt energiaigényes területeken költik el” – magyarázza Jonas Puck. A visszapattanási hatás a termékfejlesztésben is szerepet játszik: a lapos képernyők gazdaságosabbak, mint a korábbi katódsugárcsöves TV-k. De a TV-készülékek még mindig egyre több energiát fogyasztanak évente, mert a fogyasztók egyre nagyobb képernyőket vásárolnak.

6. Az életmódváltás csepp a tengerben, a „kisember” nem tehet semmit?

Gyakran halljuk, hogy egy mégoly környezettudatos fogyasztó sem tud sokat tenni a klímaváltozás ellen, a labda a kormányok térfelén pattog. „Ugyanakkor az apró szokások megváltoztatásával igenis elérhető kibocsátáscsökkentés, ha elég sokan csinálják, főleg, ha nem jár az életszínvonal csökkenésével. Ilyen például a helyi termékek vásárlása, vagy épp a tudatosabb élelmiszervásárlás: a világon évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobnak ki, ami az összes termelés egyharmadát teszi ki; miközben a mezőgazdaság a világ legnagyobb CO2-forrásai közé tartozik” – mutat rá Puck professzor. Ezeknek az üzeneteknek a célba juttatásában a vállalatok is kivehetik a részüket.


Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás: