Madárgyilkos szélkerekek, világmegváltó villanyautók: a klímaátmenet 6 mítosza és ellentmondása

1. A digitalizáció csökkenti az energiafelhasználást?

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a digitalizáció automatikusan csökkenti az energiafelhasználást – elég csak arra gondolni, hogyan csökkentették tartósan az üzleti utazások volumenét a COVID után elterjedt virtuális értekezletek. Azonban ez a gyakorlatban nem mindig áll meg. A kriptovaluták bányászata például hatalmas mennyiségű energiát igényel: egyetlen bitcoin előállítása annyi áramot használ fel, mint egy Hollandia méretű ország éves fogyasztása, ami a globális energiafogyasztás 0,5%-át teszi ki. Az AI és más digitális technológiák elterjedése szintén növeli a számítási kapacitás iránti igényt, ami nemcsak villamos energiát használ fel, de a chipek gyártásához szükséges ritkaföldfémek iránti keresletet is fokozza. „A digitalizáció és az energiafelhasználás közötti kapcsolat sokkal bonyolultabb, mint azt elsőre gondolnánk, és ezzel minden jövőbeli vezetőnek tisztában kell lennie” – mutat rá Jonas Puck, a WU Executive Academy energiamenedzsment programjának akadémiai igazgatója.

2. Az elektromos autózás mindenható megoldás a közlekedés környezetszennyezésére?

Bár az elektromos autók használata nem jár helyi CO2-kibocsátással, és hatékonyabbak, mint a belső égésű motorral rendelkező járművek, előállításuk és akkumulátoraik gyártása környezeti terheléssel jár. Az elektromos járművek karbonlábnyoma nagyban függ attól, hogy milyen forrásból származik az őket működtető villamos energia: ha fosszilis tüzelőanyagokból, akkor környezeti előnyük könnyen elolvad. Az akkumulátorok gyártásához szükséges anyagok, például a ritkaföldfémek kitermelése szintén kihívások elé állítja a világot. „Ahogy a nevük is sugallja, ezek a fémek sokkal ritkábbak, mint más nyersanyagok, és eloszlásuk a világban rendkívül egyenlőtlen. Kitermelésüket Kína több mint 60%-os részesedéssel dominálja, készleteit 44 millió tonnára becsülik, ami kétszer annyi, mint a második helyezett Vietnamé. Ha a ritkaföldfémek a 21. század „olajává” válnak, hogyan fog ez hatni a világ geopolitikai erőviszonyaira és az érintett iparágak vállalataira?” – teszi fel a kérdést Puck professzor.

3. A szél- és napenergiatermelés korlátlanul növelhető?

Az energiaátmenet egyik legnagyobb kihívása az elektromos hálózatok állapota, nemcsak a fejlődő országokban, hanem Európában is. A hálózati probléma annál akutabb, minél több megújuló forrásból származó villamos energiát táplálnak be. Az áramszolgáltatók munkája sokkal nehezebbé vált az elmúlt években, mivel a zöld áram időzítése és intenzitása sokkal ingadozóbb, mint például a gázerőművekben termelt „zsinóráram”. Sok országban olyan gyorsan nőtt például a napenergia-kapacitás, hogy a hálózat nem tudja felvenni a többletet, ezért lassítani kellett a bővülést. Gyakoribbá válnak a hálózati túlterhelések és áramkimaradások is. Ráadásul az áramot gyakran olyan helyen táplálják a hálózatba, amelyek messze vannak a végfelhasználóktól (erre példa az északnémet szélkerekek és a délnémet autógyárak közötti távolság). „A regionális és nemzetközi hálózatok állapota is erősen leromlott az elmúlt évtizedekben, és jelentős beruházásokat igényelnek. Rövid távon ez komoly költségekkel járhat, de hosszú távon növeli az ellátás biztonságát, és a döntéshozók prioritása kell, hogy legyen a közeljövőben” – szögezi le Jonas Puck.

4. A szélerőművek veszélyesek a madarakra?

A megújuló energia egyik legfőbb forrását sok országban a szélerőművek jelentik. Ugyanakkor vannak olyan ökológiai és társadalmi szempontok, amelyek felháborítják az állatbarátokat. Németországban például állandóan címlapokra kerül a szélkerekek állítólagos fenyegetése a madarakra. Fontos azonban, hogy a jövő vezetői és döntéshozó ne üljenek fel az ilyen tévhiteknek, hanem a valóságból induljanak ki. A kutatások azt mutatják, hogy a madarak halálozási aránya a szélturbinák miatt elenyésző a macskák által okozott elhalálozáshoz képest. „Ha például Németországban, mindenhová szélturbinát telepítenének, ahol ez lehetséges, ami a jelenlegi szám közel duplája lenne, az elpusztult madarak száma csak 1%-a lenne annak a madármennyiségnek, amely évente házi kedvencek áldozatává válik. Minden élőlény értékes, a szélerőművek madárpusztítása eltúlzott, és nem indokolja a szélerőművek elutasítását” – véli a WU dékánja.

5. Az energiatakarékos eszközök mindig csökkentik az energiafelhasználást?

Már Thomas Edison izzólámpájának feltalálásakor megfigyelték a „visszapattanási hatást”: amikor egy új technológia lehetővé teszi az energia és a pénz megtakarítását, gyakran többet használnak belőle az emberek. Ha például veszünk egy kiemelkedően takarékos autót, hajlamosak vagyunk többször beülni, akár még akkor is, ha egy 5 percnyire lévő boltba ugrunk ki. „Ez a jelenség makrogazdasági szinten is megfigyelhető. Ha egy fogyasztói csoport energia-tudatos viselkedése az energiaárak csökkenéséhez vezet, akkor előfordulhat, hogy egy másik fogyasztói csoport növeli a fogyasztását. Vannak közvetett visszapattanási hatások is, például amikor az energiahatékonyság növekedésével megtakarított pénzt energiaigényes területeken költik el” – magyarázza Jonas Puck. A visszapattanási hatás a termékfejlesztésben is szerepet játszik: a lapos képernyők gazdaságosabbak, mint a korábbi katódsugárcsöves TV-k. De a TV-készülékek még mindig egyre több energiát fogyasztanak évente, mert a fogyasztók egyre nagyobb képernyőket vásárolnak.

6. Az életmódváltás csepp a tengerben, a „kisember” nem tehet semmit?

Gyakran halljuk, hogy egy mégoly környezettudatos fogyasztó sem tud sokat tenni a klímaváltozás ellen, a labda a kormányok térfelén pattog. „Ugyanakkor az apró szokások megváltoztatásával igenis elérhető kibocsátáscsökkentés, ha elég sokan csinálják, főleg, ha nem jár az életszínvonal csökkenésével. Ilyen például a helyi termékek vásárlása, vagy épp a tudatosabb élelmiszervásárlás: a világon évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobnak ki, ami az összes termelés egyharmadát teszi ki; miközben a mezőgazdaság a világ legnagyobb CO2-forrásai közé tartozik” – mutat rá Puck professzor. Ezeknek az üzeneteknek a célba juttatásában a vállalatok is kivehetik a részüket.