Magyar-egyiptomi fúzió alakul a kőiparban

Az iparágban ritka, tulajdonosi alapú együttműködés célja, hogy a magyar fél közvetlen bányatulajdonosi pozícióhoz jusson. A két cég fúziójától azt várják, hogy két éven belül elérje az évi 8 milliárd forintos árbevételt. A beruházás része egy mosonmagyaróvári logisztikai központ és bemutatótermek megnyitása Bécsben és Linzben.

Nemzetközi mércével is szokatlan üzleti konstrukcióról született megállapodás a magyar építőiparban. A mosonmagyaróvári székhelyű Amonstone és Egyiptom egyik jelentős bányavállalata, a Modern Marble közös vállalat létrehozásáról döntött.

Az európai kőkereskedelemben megszokott gyakorlat szerint a kivitelezők és kereskedők a bányáktól eseti vagy hosszú távú szerződések alapján vásárolnak, miközben az árazás, a minőség és az ellátásbiztonság felett korlátozott befolyással rendelkeznek. A most bejelentett magyar–egyiptomi együttműködés ezzel a modellel szakít. A közös vállalat révén a magyar fél nem kiemelt vevőként, hanem tulajdonostársként kapcsolódik be a termelési láncba, ami közvetlen hozzáférést biztosít a bányák kapacitásához és a feldolgozási folyamatokhoz. Noé Bálint, a létrejövő új vállalat egyik tulajdonosa szerint a konstrukció lényege éppen ebben a pozícióváltásban rejlik.

Mosonmagyaróvár, mint regionális logisztikai központ

A közös vállalat stratégiájának egyik sarokköve a közép-európai jelenlét megerősítése. Ennek központja a Mosonmagyaróváron kialakítandó logisztikai bázis lesz, ahonnan a tervek szerint nemcsak a magyar piacot, hanem Ausztriát, Németországot, Szlovákiát és Csehországot is kiszolgálják. A projekt ezen részére csak 2026-ban másfél milliárd forintot terveznek költeni. A földrajzi elhelyezkedés lehetővé teszi, hogy a raktárkészlet pufferként működjön az egyiptomi gyártás és az európai felhasználás között, csökkentve a szállítási bizonytalanságokat.

A régiós terjeszkedés részeként bemutatótermek nyílnak Bécsben és Linzben, a német piacon pedig a következő években tervezik a megjelenést. Noé Bálint szerint a logisztikai modell egyik legfontosabb hozadéka az, hogy az ügyfelek európai jogi környezetben, európai raktárkészletről tudnak vásárolni, miközben valójában közvetlen „bányatulajdonosi” háttér áll a termék mögött:

„Aki velünk szerződik, az gyakorlatilag a bányával tárgyal, nem kell Egyiptomban intéznie semmit. Ez jelentős adminisztratív és üzleti kockázatot vesz le a vevők válláról” – emelte ki.

Generációs különbség egy elöregedő iparágban

A megállapodás külön figyelmet kapott az iparágon belül Noé Bálint életkora miatt is. A mindössze 31 éves üzletember egy olyan szektorban hozta tető alá a tranzakciót, ahol a döntéshozói pozíciókat jellemzően az ötven–hatvan év feletti korosztály tölti be. A kőiparban ritka a gyors generációváltás, a jelentős bányák és nagykereskedők többsége hosszú évtizedek óta változatlan tulajdonosi körrel működik. 

„Ebben az iparágban a vezetők többsége második vagy harmadik generációs tulajdonos, így harmincegy évesen egy ilyen volumenű nemzetközi együttműködést végig vinni komoly szakmai visszaigazolás. Nem örökölt pozícióról van szó: végig jártam a ranglétrát, a kivitelezéstől a kereskedelemig, és ez a tárgyalások során is hitelességet adott” – mondta Noé Bálint.

Ár- és minőségelőnyök a köztes láncszemek kiiktatásával

A tulajdonosi integráció közvetlen gazdasági előnyökkel is jár. A köztes kereskedők kiiktatásával az árképzés átláthatóbbá válik, miközben a minőségellenőrzés már a kitermelés és a feldolgozás szintjén érvényesül. Az egyiptomi partner jelenleg több mint 400 munkavállalót foglalkoztat három műszakban, éves árbevétele eléri a 16 millió eurót, és folyamatban van egy 8–10 millió euró értékű, robotizált feldolgozóüzem fejlesztése is. Ez a kapacitás lehetővé teszi a nagy volumenű, egységes minőségű szállításokat a közép-európai piacokra.

Érdekességként Noé Bálint arra is felhívta a figyelmet, hogy a globális költségkülönbségek miatt még az európai prémium alapanyagok esetében is versenyelőny érhető el:

„Minőségbiztosítási ellenőreink dolgoznak kinn Egyiptomban, akik kontrollálják a kitermelést a gyártást és a logisztikát, az európai kiszolgálást és gondolkodást biztosítják és a két cég fúziója által a két országban több mint 500 alkalmazottal tudják kiszolgálni az igényeket.”

A magyar cégcsoport jelenlegi teljesítménye megközelíti a 8 milliárd forintot, és a közös vállalat vezetése azt a célt tűzte ki, hogy a második üzleti év végére önmagában is elérje ezt a forgalmi szintet, immár a régiós piacokra támaszkodva.