Magyar Péter: arra számítunk, hogy a legfőbb ügyész rövidesen le fog mondani

A kormányfő úgy fogalmazott, ha ez mégsem történik meg, akkor visszatérnek a kérdésre, hogyan lehet leváltani. A közmédia tudósítójának kérdésére válaszolva megerősítette, hogy lemondás összefügghet az aranykonvoj üggyel.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökeinek elmozdításáról, leváltásáról is konzultáltak a frakcióval, de arra jutottak, hogy először "túllesznek" a hétfőn bejelentett alaptörvény-módosításon, és majd utána megvizsgálják ezeket az intézményeket is.

Hozzátette: szerinte "hónapok kérdése", és eljutnak idáig.

A miniszterelnök a sajtótájékoztatón emlékeztetett: két jogszabálycsomag benyújtásával június 22-én elindítják a Tisztítótűz műveletet. Az alaptörvény módosítását társadalmi egyeztetésre bocsátották, a dokumentumot öt napig lehet véleményezni a kormany.hu oldalon, ahová már majdnem ezer vélemény érkezett - jegyezte meg.

A miniszterelnök nagyon fontosnak nevezte az "orbáni politikai-gazdasági maffia" mielőbbi felszámolását, mert "a GDP hét-nyolc százaléka eltűnik Magyarországon a korrupció miatt", és azt jó lenne visszaadni a magyar embereknek.

Magyar Péter az előző kormány idején tapasztalt visszásságokat párhuzamba állította a délolasz maffia működésével. Úgy fogalmazott, többek között az uniós pénzek felhasználása kapcsán lelhető fel hasonlóság a szicíliai maffiával.

"Célunk, hogy ne kelljen a magyar embereknek akkora megrázkódtatáson átmenniük, mint az olaszoknak" - fogalmazott, hozzátéve: ne történhessenek olyan szörnyűségek, mint vizsgálóbírók, ügyészek meggyilkolása.

Magyar Péter közölte azt is: megszüntetik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, a döntés a jogszabály elfogadásának másnapján lép hatályba.

Jelezte: amennyiben az államfő nem írja alá saját felmentését, akkor szembe megy a jogszabályokkal, és az alaptörvény rendelkezései szerint el kell indítani a megfosztási eljárást.

Arról is beszélt: visszaadják a jogot az alkotmánybíróknak, hogy saját maguk választhassák meg az Alkotmánybíróság elnökét, az alkotmánymódosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát is.

A sajtótájékoztatón arról is beszélt: bővítik az Alkotmánybíróság jogköreit, miközben jelentősen csökkentik a sarkalatos törvények számát, ezekből sima többséggel megváltoztatható jogszabályt alkotnak, illetve bekerül az Alaptörvénybe a Kúria és az OBH elnökének esetleges visszahívása is.

Nagyobb beleszólása lesz a bíróknak abba, hogy ki lesz a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetője - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, ez a Velencei Bizottságnak, Brüsszelnek és Strasbourgnak sem lehet kifogásolható.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról szólva azt mondta: a szervezetet az Országgyűlés alá rendelik és annak tartozik majd beszámolással.

Hozzátette: nem lesz óriási szervezet, ahogy például az Európai Ügyészség sem az, hanem a meglévő ügyészséget, rendőrséget, adóhivatalt, rendvédelmi állományt tudja majd segítségül hívni.

Kérdésre válaszolva azt mondta, reményei szerint az erről szóló jogszabályi csomagot minél előbb elfogadják. A tervek szerint a hivatal elnökére, helyetteseire és másokra vonatkozó pályázatot még a nyáron előkészíti az Országgyűlés alkotmányügyért felelős bizottsága, a kiválasztásba civileket is bevonnak.

Elmondta: a hivatal költségvetése 10 milliárd forintos nagyságrend lesz, az elnök és helyetteseik nagyjából miniszteri fizetést kapnak, de - szavai szerint - a hivatal "minden pénzt megér". Magyar Péter arról is beszélt: augusztus 20. előtt biztosan lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak.

Az alaptörvény szerint az Országgyűlésnek az előző köztársasági elnök mandátumának megszűnését követő 30 napon belül kell új köztársasági elnököt választania - emlékeztetett.

Az új köztársasági elnökről szóló kérdésre válaszolva hangsúlyozta: olyan jelöltet kell választani, aki meg tudja testesíteni a nemzet egységét.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi alaptörvény módosítása csak ideiglenes helyzetet hoz létre, és ebben lehet változás például a köztársasági elnök megválasztását illetően is.

Közölte, úgy számolnak, hogy jó esetben jövő nyár elején már lehet új, népszavazással megerősített alaptörvénye Magyarországnak.

A közvetlen elnökválasztás lehetőségét felvető kérdésre a kormányfő úgy reagált: csak akkor van értelme ennek, ha valamilyen szinten bővítik az államfő hatásköreit.

Arra a kérdésre, hogy a választási törvény az alkotmányozás része lesz-e, azt mondta, szerinte logikus lenne, de lehetnek olyanok is, akik azt mondják, legyen új alkotmány, és csak utána lehet majd a választási jogszabályokat meghozni.

Ez nyitott, komplex és érdekes dolog, és mi is nyitottak leszünk arra, hogy meghallgassunk mindenkit - szögezte le Magyar Péter. Hozzátette: az egyik elképzelésük szerint létrehoznának egy különböző tudományterületeken és művészetben tevékenykedő, elismert szakemberekből álló, a társadalmat reprezentáló tanácsot, aki összefogná az alkotmányozási folyamatot.

Mi azt szeretnénk, ha ez elindulna valamikor szeptember elején, erről pedig egyeztetni fogunk a többi parlamenti frakcióval is - mondta a miniszterelnök.