Magyarország az élen jár az elektromobilitás ösztönzésében

Az Európai Unió ipari stratégiájában kiemelt szerepet kap a járműipar környezetbarát és digitális átalakulása. Az unió két fontos céldátumot határozott meg: 2035-re a személygépkocsik, kisteherautók és városi buszok CO2-kibocsátásmentesek lesznek, míg 2040-re a nehéz tehergépjárművek is 90 százalékban kibocsátásmentesen kerülnek előállításra - emlékeztet a szaktárca.

A kerekasztal megbeszélés során a résztvevők az EU zéró kibocsátású járművekre való átállásának jelenlegi helyzetét, előrehaladását és az ezzel járó kihívásokat vitatták meg. Külön hangsúlyt kapott a megfizethetőség kérdése, a töltőinfrastruktúra fejlesztésének fontossága, a villamosenergia-hálózat kapacitásának bővítése, valamint az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok elérhetősége. Az átmenet gördülékenységének segítésében kulcsfontosságú az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának fejlesztése, különösen a transzeurópai közlekedési hálózaton kívül eső területeken, ugyanis az infrastrukturális fejlesztések és ezáltal a megfelelő lefedettség hiánya hátráltatja az elektromos járművek iránti kereslet növekedését.

A kerekasztal-beszélgetésen egyebek között az autóipar jelenlegi helyzete is központi kérdés volt, hiszen amellett, hogy a klímasemlegességi célokkal összhangban az elektromos autók iránti keresletet növelni szükséges, az autóipar versenyképességét is meg kell őrizni globális szinten.

Az ajánlott intézkedések között szerepelt a megfizethetőség javítása, a töltőinfrastruktúra további bővítése, a villamosenergia-hálózat kapacitásának növelése, a munkavállalók átképzési programjainak kiterjesztése, a nyersanyag-ellátási lánc megerősítése, valamint a politikai és pénzügyi támogatás fokozása a kutatás, innováció és technológiai fejlődés érdekében.

Fábián Gergely hangsúlyozta, a magyar kormány a járműipart és az akkumulátorgyártást is stratégiai ágazatként kezeli és mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország a kitűzött uniós céldátumoknak megfelelően haladjon. Kiemelte, Magyarország volt az első tagállam, amely felhívta a figyelmet a beavatkozás szükségességére, és kidolgozott egy új, közösségi szintű cselekvési tervet az elektromobilitás előmozdítása érdekében, melynek szükségességét a közelmúlt iparági adatai, elemzései is alátámasztják.

Az államtitkár tájékoztatta a résztvevőket, hogy az akciótervet idén nyáron bemutatták a Budapesten megrendezett informális Versenyképességi Tanács ülésén, ahol a tagállamok és a Bizottság képviselői is részt vettek.

Emellett hangsúlyozta a folyamatos párbeszéd szükségességét annak érdekében, hogy mihamarabb megszülethessen az átállást támogató európai jogi keret, az úgynevezett „EV Act”.