Magyarországi multinacionális vállalatokat érintő új adószabályok és K+F adókedvezmény
Az új adószabályozás azokra a multinacionális vagy nagy belföldi vállalatcsoportokra vonatkozik, melyek éves bevétele az elmúlt négy év során legalább két alkalommal meghaladta a 750 millió EUR-t. (Anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi beszámoló alapján)
A magyar törvényi szabályozás globális minimumadó elemei az alábbiak:
1. Országonkénti jelentésen alapuló mentességi rendszer: A vállalatok az országonkénti jelentések alapján mentességet kaphatnak a GloBE szabályok alól.
2. Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel: A gazdasági jelenlét alapján meghatározott szabályok segítségével a vállalatok kiegészítő adóbeszedési mechanizmusok tekintetében előnyösebb feltételeket élvezhetnek.
3. 15%-os globális minimum adó: A javaslat 15%-os minimum adókulcsot irányoz elő a vállalatok számára, azzal a kiegészítéssel, hogy Magyarországon a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója is figyelembe vehető a 15%-os minimumadó számításánál.
Ezzel párhuzamosan a magyar számviteli szabályokon is változtat a kormány. Többek között kiemelendő, hogy az IFRS (International Financial Reporting Standards) szabványokban alkalmazott halasztott adózási rendszert bevezetik választható jelleggel.
A K+F adókedvezmény visszatérítendő adókedvezmény lesz
A hazai adótörvények, azoknak a társaságoknak, amelyek saját tevékenységi körükben kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek, adóalap-kedvezményeket és adókedvezményeket biztosíthatnak. Az ilyen kedvezmények célja az innováció elősegítése és a vállalatok támogatása a kutatás-fejlesztési projektek végrehajtásában.
A tervezett új K+F adókedvezmény visszatérítendő adókedvezmény lesz, szemben a jelenleg rendelkezésre álló K+F adóalap kedvezménnyel. Az adózó vállalat tehát jogosult lesz visszatérítést kérni a fel nem használt adókedvezményért, anélkül, hogy ez rontaná a vállalat effektív adókulcsát a globális minimumadó szempontjából.
Fontos változás, hogy az új adókedvezmény nem csak a globális minimumadó alanyok számára elérhető 2024-től.
Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10%-a, de maximum 55 millió eurónak megfelelő forintösszeg az alapkutatások esetében, 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg az alkalmazott (ipari) kutatások esetében, valamint 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg a kísérleti fejlesztések esetében.
További kritérium, hogy a korábbi adóalap kedvezményt és az újonnan bevezetett K+F adókedvezményt nem lehet egyszerre alkalmazni.
A korábbi K+F adóalap kedvezmény alapján, a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés t) pontja szerint, az adózónak lehetősége van az adóalap csökkentésére az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségeinek figyelembevételével.
Fontos, hogy az adózó a számviteli politikáját úgy alakítsa ki, hogy az adóalap kedvezmény számításánál ezzel alátámassza a választott elszámolási módszert.
Az adóalap kedvezmény igénybevételének egyik alapvető feltétele, hogy a K+F tevékenységet a vállalatok saját tevékenységi körükben végezzék. Továbbá fontos kiemelni, hogy a K+F (kutatás-fejlesztés) tevékenység közvetlen költségeként csak olyan költségek vehetők figyelembe, amelyek bizonyítható módon és közvetlen kapcsolatban állnak a K+F tevékenységgel. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közvetlen és közvetett költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem kerülhetnek aktiválásra, ezeket minden esetben, amikor felmerülnek, költségként kell elszámolni.
Az új globális minimumadó valamint a K+F adókedvezmények szabályainak megértésében, alkalmazásában és betartásában felkészült adótanácsadók segítségére érdemes támaszkodni. Szaktudásukkal és szolgáltatásaikkal jelentősen hozzájárulhatnak a vállalatok adófizetési kötelezettségeinek optimalizálásához.
