Már a cégeket is célba vették az online csalók

A hagyományos adathalász módszerek egyre kevésbé eredményesek, a bűnözők ezért mind gyakrabban pszichológiai manipulációval próbálják megszerezni az áldozatok pénzét, illetve egyre többször vesznek célba vállalkozásokat.

Idén tovább nőtt a csalási kísérletek száma. Az Ersténél az első félévben a bűnözők közel 21 ezer esetben próbálták megszerezni az ügyfelek pénzét, ami a tavalyi egész éves mennyiség 60 százaléka. Ennél is gyorsabban emelkedik az ellopni szándékozott összeg: az első félévben közel 7 milliárd forintot kíséreltek meg eltulajdonítani – ez a tavalyi egész éves összeg 90 százaléka.

Darabra számolva a kísérletek döntő többsége, közel 85 százaléka a bankkártyákhoz kapcsolódó visszaélés, ám a bűnözők a legnagyobb összegeket az átutalások esetében igyekeznek kicsalni az ügyfelek számlájáról: az átutalásos csalások teszik ki a kicsalt összegek 84 százalékát.

„A kártyákhoz kapcsolódó adathalászat, és az Erste online platformját, George-ot célzó próbálkozások száma és összege is visszaesett idén a biztonsági fejlesztéseinknek is köszönhetően” – mondta el Zsiga Krisztina, a bank kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese. 

A bank piaci részesedéséhez képest kisebb az erstés ügyfeleket érintő csalási kísérletek száma, míg a megakadályozott csalások meghaladják azt. A bank az első félévben a csalási kísérletek 85 százalékát akadályozta meg sikeresen (tavaly egész évben az arány 83 százalék volt), és ezzel az ügyfeleknek 5,7 milliárd forintot takarított meg" – tette hozzá.

Az Erste évek óta fejleszti saját, valós idejű megfigyelőrendszerét, amely az utalásokat folyamatosan figyeli, és a csalások többségét már időben kiszűri. Emellett a bank az elsők között csatlakozott a GIRO Zrt. Központi Visszaélésszűrő Rendszeréhez, amely fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat, tovább növelve a biztonságot. A Magyar Nemzeti Bank ajánlásával összhangban az Erste tavaly bevezette az egyéni költési szokásokhoz igazodó napi utalási limiteket is, amely már rövidtávon csökkentette a csalók által okozott károkat.

A bank a mesterséges intelligenciát is bevető modern technikai megoldások mellett folyamatos ellenőrzéssel és az ügyfelek tájékoztatásával dolgozik azon, hogy minél kevesebb visszaélés történjen. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a legjobb védelmi rendszer is gyenge, ha önként átadják a kulcsait – márpedig a csalások egy jó része olyan pszichológiai manipulációra épít, amely emberi tulajdonságainkat kihasználva vesz rá minket éppen erre. A felkészülés mellett ezért a felkészítés ma a védekezés egyik legfontosabb eleme: példák bemutatásával, folyamatos tájékoztatással lehet megvédeni az ügyfeleket attól, hogy a bűnözők áldozatai legyenek.

Zsiga Krisztina kiemelte: ma már a vállalkozások is célpontok. Mivel itt nagyobb összegek mozoghatnak, a csalók előszeretettel veszik célba a cégeket, annak ellenére is, hogy esetükben a biztonsági protokollok bonyolultabbak lehetnek – például két aláírás kell az utaláshoz. Így mindenkinek, aki egy vállalkozás pénzügyeit kezeli, érdemes különösen felkészülnie az új módszerekből.

Az elmúlt fél évben a manipulációs csalások aránya növekedett – ilyenkor például valamilyen hatóság nevében, vagy magukat banki ügyintézőnek kiadva telefonálnak a bűnözők azzal, hogy veszélyben van az ügyfél pénze, és el kell utalnia egy „biztonságos számlára”, ám ilyen számla a valóságban nem létezik. Gyakori módszer az is, hogy valamilyen program, távoli elérést biztosító szoftver telepítésére veszik rá a gyanútlan áldozatot, aki ezek után már csak nézni tudja, hogyan veszik át az irányítást a gépe, telefonja felett és ürítik ki a számláját.

Jelentős a befektetési csalások aránya is: az ügyfelet ilyenkor csábító ígéretekkel veszik rá arra, hogy a pénzét utalja a bűnözők számlájára, és sokszor még hamis befektetői oldalt is létrehoznak, ahol követhetőek a hozamok és a befektetések – így nagyobb összegre is szert tehetnek, mielőtt köddé válnak.