Marad a rendkívüli szigor a Magyar Nemzeti Banktól
A jegybank szerint bár a belső kockázati tényezők tekintetében (magas folyó fizetési mérleg hiány, az EU pénzekkel kapcsolatos polémiák) történt előrelépés az egy hónappal ezelőtti ülés óta, a felsorolt külső (háború, európai energiaválság, a globális befektetői hangulat alakulása, nagy jegybankok kamatemelési ciklusa) kockázati faktorok összességében inkább negatív irányba változtak. Ennek megfelelően egyelőre nincs lehetőség a rendkívül szigorú kamatkondíciók enyhítésére.
A hazai központi bank frissítette előrejelzéseit is: a hazai GDP 2022-ben 4,5–5,0 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5, 2024-ben 3,5–4,5, míg 2025-ben 3,0–4,0 százalékkal bővülhet. Jelentősen megemelték az árak alakulásának kilátásait is: az idei évi infláció 14,5-14,7, a 2023-as 15-19,5, a 2024-es pedig 2,3-4,5 százalékos sávban lehet.
Az árstabilitás elérése és fenntartása továbbra is kulcsfontosságú az MNB számára. A jegybank szerint árstabilitás nélkül tartós növekedés sincs, így ezt a kérdéskört mindenképpen kiemelten kell figyelni a jegybanknak. Az inflációs kilátások kapcsán a jegybank alelnöke elmondta, hogy rövid távon még emelkedő pályán maradhat az infláció, leginkább az élelmiszerárak és a benzinárstop okozta felfelé mutató kockázatoknak köszönhetően. Ugyanakkor a globális dezinflációs tendenciák és a belső kereslet csökkenése a fordulat irányába mutat, ami azonban lassú és elhúzódó folyamat lesz a jegybank szerint.
A várakozásoknak megfelelő döntés nem igényel változtatást az előrejelzéseink terén. A rövid lejáratú bankközi kamatok legalább a jövő év elején is a mostani szintek körül ingadozhatnak. Bár az uniós megállapodás ténye egy fontos állomás volt hazánk szempontjából, de a pénzek tényleges beérkezése és így hazánk devizamérlegének szignifikáns javulása még várathat magára. Ebben rendkívül fontos szerep hárul a folyó fizetési mérleg hiányának várt mérséklődésében. Várhatóan a jövő év első felében – amennyiben tényleg tartós javulás következik be a kockázati megítélésben – a jegybank elkezdheti közelíteni a most effektívnek számító 18 százalékos egynapos betéti kamatot az alapkamat irányába. A 13 százalékos alapkamat csökkentésére azonban az érdemi inflációs fordulat, azaz a jövő év második fele előtt nem számítunk. (forrás: Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE Bank)
