McKinsey: Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet

A jelentős költségek ellenére Magyarország számára akár versenyelőnyt is jelenthet a 2050-es klímacél, vagyis a nettó nulla kibocsátás elérése – derül ki a McKinsey most megjelent, Klímasemleges Magyarország - Úton a sikeres dekarbonizáció felé című tanulmányából. Az elemzés az ipari, a lakossági, villamosenergia, közlekedési és mezőgazdasági kibocsátások intenzív csökkentésével egy olyan pályát rajzol fel, amely az éghajlatvédelmi célkitűzéseken túl a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre, az energiafüggetlenségre, valamint Magyarország versenyképességére is egyértelműen pozitív hatással lesz.

McKinsey: Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet

A dekarbonizáció, vagyis a nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése Magyarország esetében 2050-ig várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további tőkeberuházást igényel; a költségigény számottevő, de a kedvező gazdasági hatások miatt pozitív megtérülést eredményez – ez a legfontosabb megállapítása a McKinsey Klímasemleges Magyarország - Úton a sikeres dekarbonizáció felé című elemzésének. Az adatokkal részletesen alátámasztott összeállítás egyértelmű igennel felel arra a kérdésre, elérhető-e az évszázad közepére a kitűzött klímacél, és azt is világossá teszi, hogy a magyar gazdaság, illetve társadalom számára pénzügyileg is előnyösebb a klímabarát fordulat végigvitele, mint ha felkészületlenül nézünk szembe a közelítő klímaválsággal.

A dekarbonizáció öt kulcsterülete

A 2050-es klímacél, vagyis a nettó nulla kibocsátás elérése európai uniós kötelezettség, amit Magyarország törvényben is rögzített. A hazai jogszabály 2030-ra az üvegházgáz-kibocsátás 40 százalékos csökkentését (1990-hez képest), 2050-re pedig a teljes dekarbonizációt írja elő. A McKinsey tanulmánya egy még ennél is ambíciózusabb pályát rajzol fel, ahol a kibocsátáscsökkenés eléri az 55-60%-ot már 2030-ra. Az elemzés öt olyan gazdasági kulcsterületet nevez meg, ahol az energiahasználat és az alkalmazott technológiák megváltoztatása döntő fontosságú lesz a karbonlábnyom nullára redukálásában. A legkomolyabb kibocsátáscsökkentési kapacitást az ipar (37%), a közlekedés (25%), az épületállomány energetikai korszerűsítése (17%), valamint a villamosenergia-termelés (13%) terén azonosították a tanulmány szerzői, ezen kívül a mezőgazdaság (5%) és a hulladékgazdálkodás (3%) kínál még jelentős megtakarítási lehetőséget.

Mint a dokumentum megállapítja, az egyik legnagyobb kihívást az ipar modernizálása jelentheti. Azonban az elektrifikáció, az energiahatékonyság, a zöld hidrogén és további technológiai megoldások következtében már 2030-ra is 33%-kal csökkenthető az ipari kibocsátás.

A közlekedés önmagában a hazai üvegházgáz-termelés bő egyötödéért felel – itt a villanyautózás, a teherszállító járművek zöldhirdogén-hajtóanyagra történő átállítása, a közösségi közlekedés színvonalának javítása, a dugódíj-típusú megoldások bevezetése és a közösségi mobilitás (e-robogók, autómegosztás). Ami pedig az épületállományt illeti, az ebben rejlő potenciált jól jellemzi, hogy az energiahatékonysági felújításokkal, hőszivattyúkkal, hidrogén-bojlerekkel 2030-ig a harmadával, 2050-ig pedig közel 100 százalékkal csökkenthető a szektor szén-dioxid-lábnyoma.

A villamosenergia-termelésben 2050-ig 2,8-szoros áramigény-növekedésével számol a tanulmány, ami karbonsemleges módon csak a megújuló energiaforrások, köztük a nap és szélenergia felhasználásának számottevő növelésével látszik megvalósíthatónak. 2050-re a nap- és szélerőművek a teljes kiépített kapacitás több mint 85 százalékát képviselhetik, miközben Magyarország már 2040-től nettó villamosenergia-exportőrré válhat – ismertette a kilátásokat Jánoskuti Levente, a McKinsey magyarországi irodavezető partnere.

Költségek és várható előnyök

Az átmenet fentebb már jelzett 150-200 milliárd eurós beruházási igénye magasnak tűnik, ám ezek a költségek nem egyszerre, hanem közel három évtized alatt elosztva jelentkeznek, és a finanszírozásban Magyarország nagymértékben támaszkodhat az EU-támogatásokra. A McKinsey elemzése szerint létezik olyan megoldás, amelyben a dekarbonizáció a jelentős ráfordítások ellenére is lehetőséget, és nem veszélyt jelent a magyar gazdaság számára.

A tanulmányban felvázolt költségoptimalizált pálya alapján a legtöbb beruházási kiadás a villamosenergia-termelés, a közlekedési korszerűsítés és az infrastruktúra (például az elektromos, illetve a hidrogén töltőhálózat) terén jelentkezik.

A megtérülés legkézenfekvőbb és leggyakoribb módja, hogy a gazdaság szereplői a működési megtakarítások, azaz költségcsökkenés révén nyerik vissza a ráfordításaikat. Maguk a dekarbonizációs célú beruházások évi 2-2,5%-os GDP-növelést eredményeznek közvetlenül, közvetett módon pedig a GDP egyharmadára gyakorolnak pozitív hatást. A beruházások összesen 80-100 ezer munkahelyet teremthetnek.

További – és a jelen viszonyok között alig túlértékelhető – előny az energiafüggetlenség és az ellátásbiztonság növekedése. -A nettó nulla kibocsátásra történő áttérés nyomán csökken a kőolaj- és a földgáz-igény, a megújuló erőforrások kínálata pedig nő: 2030-ra a hazai előállítású primerenergia-források aránya 27%-ról 34%-ra, 2050-re pedig 76%-ra emelkedhet, csökkentve az importált energia részarányát. A tanulmány prognózisa szerint a kőolaj- és földgáz igény 2050-re 90 illetve 95%-kal esik majd vissza, jelentősen mérsékelve az Oroszországtól való függőséget – hangsúlyozta Jánoskuti Levente, a McKinsey magyarországi irodavezető partnere.

Kivárás és forráshiány akadályozza a vállalati innovációt

A nem túl kedvező gazdasági kilátások és a finanszírozás, a pályázatok hiánya visszafogja a vállalatok innovációs kedvét - közölte a K&H szerdán az MTI-vel, saját innovációs indexe alapján.
2024. 06. 12. 23:30
Megosztás:

A Magyar Suzuki stabil évet zárt tavaly

A Suzuki japán járműgyártó 2030-ig öt elektromos modell bevezetését tervezi az autóipar zöld átállása jegyében, a Magyar Suzuki törekvése, hogy ezek gyártásában az esztergomi gyár is részt vegyen - mondta Maszato Acumi (Atsumi Masato), a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
2024. 06. 12. 23:00
Megosztás:

Az EU-ban a GDP 12,9 százalékát költötték nyugdíjra 2021-ben

Csaknem 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjkifizetésre az Európai Unióban 2021-ben, az összeg elérte az akkori hazai össztermék (GDP) 12,9 százalékát - áll az EU statisztikai hivatalának honlapján.
2024. 06. 12. 22:30
Megosztás:

Májusban emelkedtek a lakbérek havi szinten

Májusban országosan 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,4 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből.
2024. 06. 12. 22:00
Megosztás:

Mától pályázhatnak a kistelepülések út-, híd-, járda-, és kerékpárút építésére, felújítására

A mai naptól pályázhatnak a kistelepülések út-, híd-, járda-, és kerékpárút építésére, felújítására - közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel.
2024. 06. 12. 21:30
Megosztás:

A hamisított sporfelszerelések éves szinten komoly veszteségeket okoznak a gyártóknak az EU-ban

Az EU-ban a hamisított sportfelszerelések miatt a gyártók évente 850 millió euró veszteséggel néznek szembe, ami az elmaradt értékesítések 11 százalékának felel meg - ez derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) legfrissebb felméréséből.
2024. 06. 12. 21:00
Megosztás:

Újszerű megoldásokat keresnek az agrárium kihívásaira

Fiatal fejlesztők, startupok, valamint kutatók megoldási javaslatait keresik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kihívásaira a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) TechLab agrár startup programja keretében, a programba bevont piaci szereplők garantálják, hogy a gazdálkodókat érdemben érintő szolgáltatásokat és termékeket dolgozzanak ki - tájékoztatta a kamara szerdán az MTI-t.
2024. 06. 12. 20:30
Megosztás:

Erősödött a forint

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2024. 06. 12. 20:00
Megosztás:

Erősödéssel zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Pluszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék szerdán.
2024. 06. 12. 19:30
Megosztás:

Emelkedett a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 455,8 pontos, 0,65 százalékos emelkedéssel 70 237,82 ponton zárt szerdán.
2024. 06. 12. 19:00
Megosztás:

Hárommilliárd forint felett az Ötöslottó főnyereménye

Közel három és fél hónapja halmozódik az Ötöslottó főnyereménye, így a szerencsevadászok ezen a héten már 3,03 milliárd forintért szállhatnak versenybe. A 3 milliárdos határ átlépése elég ritka, az Ötöslottó elmúlt 67 éves játéktörténelmében ez csupán a 14. alkalom.
2024. 06. 12. 18:00
Megosztás:

A Richter eszközöket vásárol a Mithra Pharmaceuticalstól

A Richter sikeresen lezárta a tárgyalásokat, és megállapodott a Mithra Pharmaceuticals SA („Mithra”) és leányvállalata, a Mithra Recherche et Développement SA („Mithra R&D”) belgiumi eszközeinek megvásárlásáról.
2024. 06. 12. 17:30
Megosztás:

Jelentős pluszban indítottak az amerikai tőzsdék

Erősödéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán.
2024. 06. 12. 16:30
Megosztás:

Stagnált a brit gazdaság áprilisban

Áprilisban stagnált, az áprilissal zárult három hónapban viszont élénk ütemben nőtt a brit gazdaság teljesítménye.
2024. 06. 12. 15:30
Megosztás:

Májusban gyorsult a németországi infláció

Gyorsult májusban a németországi infláció az előző havi három éves mélypontról a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis végleges adatokat publikáló szerdai jelentése alapján.
2024. 06. 12. 15:00
Megosztás:

Kínában nem gyorsult az infláció májusban

Kínában az elemzők által várt gyorsulás helyett az áprilisival megegyező volt a fogyasztói árak emelkedése májusban, ezzel már a negyedik egymást követő hónapban jegyeztek föl emelkedést.
2024. 06. 12. 14:30
Megosztás:

Átlagosan 10-15 százalékkal nőttek a nyári táborok árai

A Taborfigyelo.hu adatai szerint átlagosan 10-15 százalékkal nőttek a nyári táborok árai, így egy napközis tábor átlagára valamivel 50 ezer forint felett van, míg egy ottalvós táborért átlagosan 80 ezer forintot kell fizetnie a családoknak; a táborok átlagárai között régiónként akár 10 százalékos eltérés is lehet.
2024. 06. 12. 14:00
Megosztás:

Megújul Tiszafüred belvárosa

Megújul Tiszafüred belvárosa, a projekt megvalósítása során egyebek mellett zöldfelületek újulnak meg, játszótéri játékokat telepítenek, új burkolatot kap több út és kerékpártámaszokat helyeznek el - közölte a kommunikációért felelős cég az MTI-vel.
2024. 06. 12. 13:30
Megosztás:

Már kevésbé hatásosak a hagyományos vásárlásösztönző reklámok

Egyre tudatosabb a vevők, akikre már kevésbé hatnak a hagyományos vásárlásösztönző reklámok, a véleményvezérekre is csak akkor hallgatnak a követőik, ha szakmai érvekkel keresik a figyelmüket - derül ki az EY legfrissebb, globális fogyasztói felméréséből, amelynek eredményeiről közleményben tájékoztatták az MTI-t.
2024. 06. 12. 13:00
Megosztás:

Kanadai cégre bízta Románia a cernavodai atomerőmű korszerűsítését

A Canadian Nuclear Partners (CNP) részvénytársaságra bízta a romániai atomerőművet működtető Nuclearelectrica (SNN) a jelenleg két blokkal működő cernavodai erőmű 700 megawattos egyes blokkja korszerűsítésének projektmenedzsmentjét - közölte az Agerpres hírügynökség kedden.
2024. 06. 12. 12:30
Megosztás: