Mégsem startol jövőre az elektronikus számla és digitális adatszolgáltatás reform

A korábban publikált ütemterv szerint jövőre indult volna a VIDA projekt az elektronikus számla HÉA-irányelv szerinti fogalommeghatározásának módosításával és a következő főbb lépéseket tervezték:

2024. január 1-jétől csak azok a strukturált elektronikus formában kiállított számlák minősültek volna elektronikus számlának, amelyeket gépi úton – valamilyen elektronikus, számítógépes megoldás által – is fel lehet dolgozni. 

Szintén 2024-től eltörölték volna azt a követelményt, hogy a számla befogadójának bele kelljen egyeznie az elektronikus számlázásba, ezzel elhárult volna a jogi akadály az elektronikus számlázás kötelezővé tétele elől. A derogáció nélkül bevezethető kötelező elektronikus számlázás feltétele lett volna azonban az EU sztenderdnek (a 2014/55/EU irányelvnek) megfelelő számla elfogadása az adott tagállamban.

2028. január 1-tő bevezetésre került volna a közösségi összesítő jelentést (A 60-as) nyomtatványt) felváltó majdnem valós idejű adatszolgáltatás, a DRR (Digital Reporting Requirements).

2028. január 1-jétől a számlakiállítási határidő a teljesítéstől számított 2 munkanapra csökkent volna a DRR teljesíthetősége érdekében.

Szintén a DRR miatt 2028-tól kötelezővé vált volna az EU sztenderdnek megfelelő elektronikus számlázás a közösségen belüli ügyletek esetében. Ezzel együtt a tagállamok kötelesek lettek volna elfogadni az EU sztenderdnek megfelelő számlát.

Emellett létrejött volna egy bővített adattartalmú, központi VIES adatbázis, amelyből lekérdezhetőek lennének az adatok és lehetőséget teremt a tagállamok közötti adatcserére.

Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy további egyeztetések szükségesek annak érdekében, hogy az új elvárások a valóságban is teljesíthetőek legyenek, ezért 2024-ben még  nem kerülnek be a kötelező elektronikus számlázással kapcsolatos rendelkezések a közösségi jogba. Ami pedig a DRR bevezetését illeti, a 2028-ra tervezett céldátum várhatóan szintén csúszni fog.

Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának vezetője szerint ennek oka elsősorban az, hogy még azok a tagállamok sincsenek felkészülve az EU sztenderdek szerinti elektronikus számlák fogadására, amelyek egyébként elkötelezettek a kötelező elektronikus számlázás bevezetése mellett és felmentést is kértek a jelenleg hatályos szabályok, (elsősorban a vevői beleegyezés kötelezettsége) alól. 

A magyar vállalkozások szempontjából mindez azt jelenti, hogy mivel Magyarország nem kért és nem is tervez derogációt kérni a vonatkozó közösségi szabályok alkalmazása alól, amíg az EU-s előírások nem változnak, Magyarországon nem lesz kötelező az elektronikus számlázás és nem módosul az online számla adatszolgáltatás. Egyelőre tehát fellélegezhetnek azok, akiknek ez nehézséget jelentene. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükséges a kérdéssel egyáltalán foglalkozni, hiszen ami késik, nem múlik, előbb utóbb búcsút kell mondani a papíralapú és az emailben, pdf-ben küldött számláknak.