Megtorpant a hazai klímapiac, a CSOK Plusz lehet a növekedés motorja

A népszámlálási adatok szerint minden harmadik magyar háztartásban van már klímaberendezés. Az új épületekben vagy felújításkor szinte magától értetődik a klímák beépítése. De nem a nyári kánikula kellemesebb elviselése miatt ugrott meg a lakosság érdeklődése a berendezések iránt: a 2022-es rezsiáremelkedés és az infláció megugrása miatt a drága földgázos fűtés helyett hirtelen tömegek kerestek alternatív megoldást.

Az import adatok alapján 2022-ben 86 milliárd forint értékben hoztak be Magyarországra klímaberendezéseket, ami 2,7-szerese volt a 2021-es 31 milliárd forintnak. Azok a háztartások, ahol a fogyasztás miatt piaci áron lehetett volna csak a földgázzal fűteni, szinte megrohamozták a modern négyévszakos termékek piacát – ad áttekintést Medgyesi Tamás, a Polar Klíma szakértője.

Ahogy várható volt, 2023-ban nem tartott ki a kimagasló érdeklődés. Az előzetes adatok alapján 51 milliárd forintra esett vissza a piac forgalma. Ez ugyan 43 százalékos csökkenés, de még mindig 53 százalékkal van a 2021-es érték felett.

Az általános visszaesésnél jóval kisebb bevételcsökkenést ért el a négyévszakos komfortklímákat gyártó magyar Polar Klíma. Tavaly 30 százalék alatt maradt az árbevétel csökkenése, az előzetes adatok szerint 12 milliárd forint lesz a vállalatcsoportunk forgalma.

Hatékonyságra ösztönöznek

A Polar Klíma eredményeit segítette a Magyar Klímacsereprogram, amit október 1-jétől az év végéig hirdettek meg. Az elavult klímaberendezéseket modern, hazai tervezésű eszközökre cserélőknek a vállalat saját forrásaiból háztartásonként 30-150 ezer forintot fizetett 180 millió forintos keretösszeggel. A Polar Klíma számításai szerint mindez 5 millió kWh áramfogyasztás-megtakarítást jelent évente, ami a hazai áramfogyasztás körülbelül 0,1 százalékának felel meg.

Az ösztönzőre szükség is volt, mert 2023-ban a jelentős infláció és a hitelezési lehetőségek beszűkülése mellett jelentősen visszaesett a lakosság beruházási kedve. 2022-ben az energiakrízishez kapcsolódóan is jelentős állami támogatások voltak elérhetők, sokan előrehozták a vásárlásukat. Tavaly viszont több negatív hatás is felmerült. A reálbérek csökkenése mellett a támogatások hiánya okozta a legfőbb kihívást az infláció mellett.

A klímákat ma egyre inkább használják fűtésre is. Emiatt nem csak a lakossági felhasználók kezdték el lecserélni régebbi, fűtésre nem, vagy csak korlátozottan használható eszközeiket, hanem a vállalatok is. Ezen a piacon pedig jóval kisebb volt a visszaesés, továbbra is nagyon jelentős a cégek energiatudatossága, mivel hőszivattyúkkal nagyon jelentős költségeket lehet megtakarítani.

A CSOK Plusz fűti a klímapiacot

A CSOK Plusz mellett a várhatóan ismét megjelenő energiahatékonysági európai uniós támogatások segíthetnek a kereslet növekedésében, így 2024-ben az előző évek hullámhegyei és hullámvölgyei után kiszámíthatóbb, enyhe növekedés várható a hazai klímapiacon. A kamatkörnyezet normalizálódása is kedvező hatással van a piacra.

Ma már az emberek tisztában vannak azzal, hogy alacsony költségekkel, kisebb beruházással lehet a hőszivattyúkkal fűteni. Ez a szemléletváltás megteremtette az igényt, de a lakossági pénzügyi lehetőségek még korlátozottak. „A hitelkamatok csökkenése azonban egyre többeknek teszi gyorsan megtérülő beruházássá a hőszivattyúk beépítését vagy az elavult klímaberendezések cseréjét” – véli Medgyesi Tamás.

A piaci környezet javulása ellenére a Polar Klíma 2024-re egy szolid, 10 százalékos növekedéssel tervez. A vállalat az idei stratégiájában jelentős hangsúlyt helyez a flexibilitás javítására, hogy könnyebben alkalmazkodhasson a piaci változásokhoz.

A vállalat idei fejlesztési tervei között szerepel egy városi és ipari használatra nagyteljesítményű hőszivattyú fejlesztése, a Geowattal való kooperiáció keretében. Emellett várhatóan idén kerül befejezésre a tavaly megkezdett tesztlabor építése, valamint a békéscsabai irodaépület bővítése.