Megugrás után hiánycsökkenés jöhet
Az év első felében a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 4,2 százalékot tett ki. Az 1112 milliárd forintos deficit összegszerűen lényegében megegyezik a tavalyi szinttel, GDP-arányosan viszont 0,5 százalékponttal kedvezőbb.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta: “A részletes adatokból látszik, hogy 2020 elején még alacsony volt a hiány, ami azzal magyarázható, hogy akkor még nem rontotta a statisztikát járványhatás. Ezt követően, a múlt év második negyedében ugrott meg a hiány a pandémiához köthető kiadások növekedése és a bevételek elmaradása miatt. Pozitívumnak tekinthető, hogy tavasszal feloldották a járványkorlátozásokat, ezért a gazdaság élénkülni kezdett, ez pedig a kormányzati bevételek dinamikus növekedését eredményezte.”
Az is látható, hogy a többletbevételek egy részét elkölti a kormány, ilyen például a nyugdíjprémium vagy a jövő év elejére tervezett adóvisszatérítés is, emellett az állami és uniós projekteknek a finanszírozására is forrásokat biztosít.
“A 2019-es 2,1 százalék után 2020-ban 8 százalékos volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya. Az idén pedig a gazdaság teljesítménye alapján a mutató várhatóan mérséklődni fog. A csökkenés mértéke viszont nagyban függ attól, hogy a kormányzat mennyit szán még gazdaságösztönzésre. Másképp fogalmazva, kérdés, hogy a kormány milyen ütemben szeretne kivezetni a járvány miatt bevezetett támogatásokat” - tette hozzá a szakember.
Németh Dávid azt is elmondta, hogy a költségvetési hiány nagyban befolyásolja az államadósság alakulását, ami GDP-arányosan 2020-ban 80,1 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 65,5 százalékkal. A dinamikus gazdasági növekedésnek köszönhetően az idén a GDP-hez mért bruttó államadósság várhatóan csökkenhet, ennek mértékét azonban befolyásolja még az is, hogy a kormány mekkora tartalékot szeretne felhalmozni.
