Mehet az összes sárga csekked a kukába! Új dolog jön helyette

A Magyar Posta által kiadott 2019-es adatok szerint a magyar lakosság éves szinten 193 millió darab sárga csekket fizetett be, ami azt jelenti, hogy ha ezt elosztjuk a közel 10 milliós lakosságszámmal, akkor is mindenkire (a csecsemőkre és kisgyerekekre is) 19 csekkbefizetés jut éves szinten.

Mehet az összes sárga csekked a kukába! Új dolog jön helyette

Ön szeret sorban állni a postán?

Több, mint 2200 milliárd forint "mozog" sárga csekkeken évente, ami rettenetesen nagy összeg! Mindeközben egyre modernebb és modernebb pénzügyi szolgáltatások, termékek és technológiák jelennek meg világszerte, de mi kis hazánkban valahogy nagyon ragaszkodunk ehhez az ősrégi fizetési módszerhez, ami ráadásul legtöbbször készpénzt igényel (ami drága dolog).

Összefoglalva a sárga csekk:

- időtrabló

- drága

- korszerűtlen, időtmúlt

- költséges (gondoljunk itt a nyomtatási + postázási költségekre is)

Állunk sorban hétről hétre a postákon, szitkozódunk, hogy mekkora tömeg van megint, és csodálkozunk, hogy mióta a legtöbb postahivatalban már sorszámot kell húznunk, azóta a legjobban lekopott gomb a gépen a "csekkfeladás 500.000 Ft értékhatár alatt" elnevezésű gomb. Miért nem bírjuk végre eldobni ezt az őskövületet? Itt van például helyette az un. fizetési kérelem.

Mi az a fizetési kérelem?

Időről időre folyamatosan egyre nagyobb szeletet kér a pénzügyi életünkből az un. fizetési kérelem a hazai pénzátutalási technológiák között, így a sárga csekk kivérzését és teljes eltűnését hozhatja (végre!), miközben a lakosság mindennapjainak részévé válhat az új megoldás: leginkább a rezsiszámlák befizetésénél (víz, gáz, áram stb.) is.

Ez különösen jól jöhet a koronavírus időszakában, mikor a postára járni csekket feladni elég kockázatos vállalkozás, főleg a legveszélyeztetettebb idős korú lakosság számára (ők egyébként a sárga csekk legnagyobb felhasználói köre is egyben).

A rezsikiadások komoly részét jelentik a háztartások kiadásainak, hiszen hazánkban az egy főre eső kiadások átlag 15-35 %-át teszik ki a lakásfenntartásra, háztartási energiára fordított összegek. 

Csekkel fizetik be még sokan többek között:

- a villanyszámlát

- a gázszámlát

- a telefonszámlát

- a szemétszállítást

- a vízdíjat

- egyes adókat

stb.

Mivel a fizetési kérelem a szakértői becslések szerint a jövőben egyre több helyen lesz elérhető, ez jelentős lendületet ad majd a készpénz kiszorításában és a korszerűtlen, idejétmúlt, de még mindig nagyon elterjedt sárga csekk kivezetésében is. De mi is ez a fizetési kérelem és a működési logikája? 

Rekord szintű készpénzt tart a a lakosság Magyarországon

12 százalék, 73 százalék, 200 százalék - ennyivel nőtt éves, ötéves és tízéves összevetésben a forgalomban lévő készpénz. Az MNB hivatalos adatai szerint július végén ugyanis már megközelítette a 7 ezer milliárd forintos szintet, ami egyrészt történelmi rekordot, GDP-arányosan körülbelül 15 százalékos arányt, nemzetközi összevetésben pedig nagyon magas szintet jelent. Bár az elektronikus pénzforgalom, így a bankkártyás fizetések növekedése töretlenül bővül évek óta, ugyanezt teszi a forgalomban lévő készpénz is.

Ebben a versenyfutásban fordulópontot jelenthet a március óta már elérhető azonnali fizetési rendszer, valamint az azonnali fizetési rendszer keretein belül megvalósuló fizetési kérelem várható elterjedése is. A fizetési kérelem elektronikus megoldás, ezáltal egyszerű, kényelmes és gyors, ráadásul megtakarítást jelent, mivel a készpénz fenntartása állami szinten óriási kiadást jelent.

Mire jó a fizetési kérelem és hogyan működik az?

A fizetési kérelem a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki a pénzt várja, a szakzsargon szerint a kedvezményezett, egy üzenetet küld a fizető félnek arról, hogy mekkora összeget vár tőle. Amennyiben a fizető fél szerint megfelelő a kért összeg, akkor egyetlen jóváhagyással kifizetheti ezt. Például egy háztartásnak az áramszolgáltató küld egy értesítést az áramfogyasztás összegéről. Tegyük fel, hogy a számla 9800 forint.

Amennyiben a lakástulajdonos szerint az összeg stimmel, akkor “rábólinthat” a tranzakcióra, azaz jóváhagyja, így lényegében azonnal meg is történik a kifizetés. Természetesen fontos, hogy a jóváhagyás előtt alaposan ellenőrizze, hogy pontosan kitől és milyen összegben érkezett a kérelem.

A fizetési kérelem esetében a tranzakcióról szóló bizonylat sem vész el, hiszen elektronikusan tárolódik. Ezzel szemben jelenleg az áramszolgáltató minden hónapban levelet küld a háztartásoknak, benne a csekkel, amit például a postán lehet befizetni.

Sokan még mindig így egyenlítik ki a közüzemi számláikat, és a befizetést igazoló szelvény megtartásáról is gondoskodniuk kell. Ráadásul a hagyományos, csekkes befizetés több időt vesz el a személyes ügyintézés miatt. 

„Lényeges, hogy a fizetési kérelem a rivális csekkhez hasonlóan sokáig, maximum 60 napig érvényes. Tehát, nem kell azonnal rendezni a “tartozást”, amikor megérkezik a kérelem. Ugyanúgy, ahogy a csekk megérkezésekor sem megy mindenki azonnal a postára” - emelte ki Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője.

Nagy szelet jut nekik az otthoni “pénztortából”

A fizetési kérelem komoly lehetőséget jelent a készpénz visszaszorításában, ha valamennyi nagy lakossági banknál elérhető lesz és a különböző szolgáltatók, például áram- és gázszolgáltatók mindennapos gyakorlatában is megjelenik.

Mégpedig azért, mert a hivatalos, 2018-as KSH-adatok szerint a magyar háztartások egy főre jutó kiadásainak átlagosan közel 20 százalékát fedik a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított költségek. Az egyszemélyes háztartásoknál 34 százalékos, a nyugdíjasok esetében 25 százalékos, a gyermekes családoknál pedig 14 százalékos ugyanez a mutató.

Szükség is van az átállásra, legalábbis a magyar jegybank korábbi - 2017-ben készített - felmérése szerint a megkérdezettek közel 70 százaléka azt mondta, hogy a háztartás legalább egy közüzemi számláját készpénzzel egyenlíti ki, és mindössze 29 százalékos volt azok aránya, akik kizárólag készpénzmentes módon rendezik a rezsiköltségeiket.

Gyengültek a kamatemelési várakozások, estek a hosszú hozamok

A tűzszünet hatására érdemben csökkentek a kamatemelési várakozások és estek a kötvényhozamok, de igazaból csak Európában. Az USA-ban továbbra is a 2026 végéig változatlan kamatszint a legvalószínűbb forgatókönyv. Európában viszont a korábban várt három-négy helyett már csak két 25 bázispontos emelést vár a piac. A tíz éves amerikai hozamszint vegül 4,3%-on stagnált, a német viszont 15 bázisponttal 2,9%környékére csökkent, a francia és az olasz hosszú hozamok 20-30 bázisponttal zuhantak. A javuló hangulatban ismét jelentősen gyengült a dollár, az EURUSD 0,6%-os emelkedéssel meghaladta az 1,165-ös szintet.
2026. 04. 09. 10:30
Megosztás:

A tűzszünettel kapcsolatos hírekre a tengerentúli piacok is nagyot mentek

Az USA-Iráni tűzszünet bejelentése után tegnap a tengerentúli piacok is jelentősen emelkedtek.
2026. 04. 09. 10:00
Megosztás:

XRP-címek szabadesésben: 41%-os zuhanás után jöhet a mélypont vagy csak most kezdődik a fájdalom?

Látványosan gyengül az XRP hálózati aktivitása, miközben az on-chain mutatók egyre komorabb képet festenek a piaci hangulatról. A Santiment adatai szerint az aktív XRP-tárcacímek száma egy év alatt 41%-kal esett vissza, az MVRV mutató pedig olyan mélypontra süllyedt, amire utoljára az FTX összeomlása után volt példa. A kérdés most az, hogy ez egy újabb gyengeségi hullám kezdete, vagy éppen egy klasszikus kapitulációs zóna, ahonnan az árfolyam később újra erőre kaphat.
2026. 04. 09. 09:30
Megosztás:

Kilőttek az európai tőzsdék az amerikai–iráni tűzszüneti megállapodás után

Donald Trump amerikai elnök és Irán Pakisztán közvetítésével ideiglenes, két hétre szóló tűzszünetben állapodtak meg, amely érdemben csillapította a globális energiapiaci sokktól való félelmeket. A geopolitikai kockázatok enyhülése miatt az olaj- és gázárak 15% körüli mértékben zuhantak, csökkentek a kamatemelési aggodalmak és a kötvényhozamok, megugrott a kockázatosabb eszközök iránti étvágy és meredeken emelkedtek a részvénypiacok. Európa „félelemindexe”, a STOXX volatilitásindex több mint három hét után először 25 pont alá csökkent.
2026. 04. 09. 09:00
Megosztás:

Több mint 300 millió forintból fejlesztik az utakat Tótkomlóson

Csaknem 320 millió forint uniós támogatásból fejlesztik a belterületi utakat a Békés vármegyei Tótkomlóson – közölte az önkormányzat.
2026. 04. 09. 08:30
Megosztás:

Gyengült csütörtök reggelre a forint

Gyengült csütörtök reggelre a forint a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 04. 09. 08:00
Megosztás:

Sürgetik a kriptovaluta törvényt: szűkül az időablak az amerikai „Clarity Act” előtt

Röviden: új lendületet kapott az amerikai kriptoszabályozás körüli vita, miután Scott Bessent pénzügyminiszter nyíltan felszólította a Kongresszust a Digital Asset Market Clarity Act elfogadására. A törvényjavaslat célja, hogy végre egyértelműen kijelölje, melyik hatóság felügyeli a digitális eszközök piacát az Egyesült Államokban.
2026. 04. 09. 07:30
Megosztás:

Országszerte megszépülnek az iskolák

Országszerte 800 iskola jelentkezett a Szépítsük együtt a magyar köznevelést! programra, a tavaszi szünetben 200 iskola vesz részt a munkában - mondta Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos szerdán Kazáron, az Aba Sámuel Általános Iskolában.
2026. 04. 09. 07:00
Megosztás:

Nem mindenhol jó az erdő: a homoki fásítás kiszáríthatja a tájat

A száraz homokhátsági tájakon az erdők nem feltétlenül javítják, hanem akár ronthatják is a vízháztartást. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint a Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását, miközben a fák jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el. A megoldás nem feltétlenül több erdő, hanem a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat: a száraz homoki területeken a nyílt gyepek területe nőhetne, a vízjárta ártereken viszont kifejezetten kedvező lehet az erdők terjeszkedése. Így egyszerre javulhat a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, és összességében erdeink területe sem csökken.
2026. 04. 09. 06:30
Megosztás:

Vezetői magabiztosság kontra dolgozói bizonytalanság: ki hidalja át a 2026-os AI-szakadékot?

A mesterséges intelligencia szintet lépett: 2026-ra az egyszerű chatbotokat felváltották az önálló munkavégzésre képes AI-ágensek, ám ez új feszültséget szült a munkahelyeken. A Microsoft Work Trend Index adatai szerint a vezetők 67%-a már magabiztosan delegál feladatokat AI-ágenseknek, miközben a munkavállalóknak csupán 40%-a érzi úgy, hogy rendelkezik a technológia irányításához szükséges ismeretekkel. Ez a „bizalmi szakadék” (Trust Gap) alapjaiban rengeti meg a szervezeti hatékonyságot.
2026. 04. 09. 05:00
Megosztás:

Folyamatosan érkeznek a kedvezményt tartalmazó áramszámlák

Április második hetétől folyamatosan érkeznek a januári rezsistopban biztosított kedvezményt tartalmazó villanyszámlák is, a kedvezményt az áramszámlákon a ’Támogatás’ soron kell keresni, a számla harmadik oldalán, a számlarészletezőben - közölte az MVM kedden az MTI-vel.
2026. 04. 09. 04:30
Megosztás:

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket

2026. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak - jelentette szerdána a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2026. 04. 09. 04:00
Megosztás:

Miért támogatják világszerte a kormányok a Z generációt az MI korszakában?

Sokszor hangzik el, hogy a Z generáció nem alkalmas, hogy megfeleljen a mai munkakörnyezet elvárásainak: nem elég ambiciózus, nem elég elkötelezett, és nem hajlandó kellő időt fordítani a munkára. Ez a viszonylag leegyszerűsített állítás azonban téves következtetésen alapul, hiszen a valóság ennél jóval árnyaltabb. A Z generáció alapvetően szorgalmas, vállalkozó szellemű, és a globális munkaerőpiac, valamint a gazdaság jövőjének egyik meghatározó pillére. Nem a motivációjuk hiányzik. A mai fiataloknak az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb munkaerőpiacán kell helytállniuk.
2026. 04. 09. 03:30
Megosztás:

Donald Trump 50 százalékos büntetővámot jelentett be

Donald Trump amerikai elnök azonnali hatállyal 50 százalékos büntetővámot jelentett be az Iránnak fegyvereket szállító országokra szerdán, miközben vám- és szankciókönnyítést ígért Irán számára.
2026. 04. 09. 03:00
Megosztás:

Mikrózott étel: káros vagy sem? Itt a tudományos válasz

A mikrohullámú sütőről évtizedek óta keringenek rémisztő állítások. Sokan ma is úgy gondolják, hogy a mikró „szétroncsolja” az ételt, elpusztít minden értékes tápanyagot, sőt egyesek odáig mennek, hogy szerintük a rendszeresen mikrózott étel hosszú távon az egészségre is veszélyes lehet. A valóság azonban jóval árnyaltabb – és tudományos szemmel nézve sokkal kevésbé drámai, mint ahogy az internetes legendák sugallják.
2026. 04. 09. 03:00
Megosztás:

Saját tollal menjünk szavazni? Ezért terjed futótűzként a figyelmeztetés a magyar választások előtt

A magyar választások közeledtével újra és újra felbukkan ugyanaz a tanács a közösségi médiában: „vigyél magaddal saját tollat, és azzal ikszelj!” Sokak fejében ilyenkor azonnal beindul a gyanú: vajon tényleg meg lehet „piszkálni” a szavazólapokat, ha a szavazóhelyiségben lévő tollat használjuk? A rövid válasz: nem ez a legvalószínűbb veszély, de van rá magyarázat, miért ragaszkodnak mégis ennyien a saját tollhoz.
2026. 04. 09. 02:00
Megosztás:

Alapvető gyógyszerek akár 75 %-kal is drágulhatnak

Az Európai Unió új szennyvíztisztítási szabályozása alapján a gyógyszer- és kozmetikai cégeknek kellene állniuk a tisztítási költségek jelentős hányadát. Ennek következményeként egyes termékek ára jelentősen, akár 75 százalékkal is emelkedhet, miközben a szabályozott árú piacokon gyógyszerhiány is kialakulhat. Nézzük a részleteket!
2026. 04. 09. 01:00
Megosztás:

Horvát miniszterelnök: a lebegő áfakulcs csak végső eszköz lehet az energiaárak fékezésére

A horvát kormány csak végső eszközként vezetné be az energiahordozókra alkalmazott úgynevezett lebegő áfakulcsot az energiaárak jelentős emelkedése esetén - mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kedden újságíróknak a parlamentben.
2026. 04. 09. 00:30
Megosztás:

Ukrán elnök: Ukrajna kész arányosan válaszolni, ha az oroszok beszüntetik a támadásaikat

Ukrajna kész arányosan válaszolni, ha az oroszok beszüntetik a támadásaikat, mivel a tűzszünet megteremtheti a megfelelő feltételeket a megállapodásokhoz - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Telegramon.
2026. 04. 08. 23:30
Megosztás:

Uniós szóvivő: az iráni konfliktusból eredő energiaválság nem lesz rövid távú

Nem szabad abba az illúzióba ringatni magunkat, hogy a jelenlegi, magas energiaárakat okozó válság rövid távú lesz - jelentette ki Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán Brüsszelben.
2026. 04. 08. 23:00
Megosztás: