Mellbevágó tény: a magyarok 1 százalékának zsebében van a lakossági klasszikus pénzügyi vagyon bő harmada
Az infláció hajtotta hónapokban a gazdagok még gazdagabbak lettek. A Forbes legfrissebb listája szerint földünk dollármilliárdosainak kétharmada gazdagabb lett a hátunk mögött hagyott évben, a milliárdosok vagyona egyetlen év alatt több, mint 14 százalékkal, 14,2 ezer milliárd dollárra emelkedett. A vagyonkoncentráció példátlan: míg négy éve egyetlen személy lépte át a 100 milliárd dolláros vagyont, az amerikai üzleti magazin ma már 14 ilyen embert sorol fel, ám így is mellbevágó, hogy a világ 2781 dollármilliárdosának mindössze 0,5 százaléka diszponál az összvagyon 14 százaléka felett.
Az évtized végére 10 dollármilliárdos lehet Magyarországon
A helyzet Magyarországon is hasonló. Karagich István, a vagyonkezelési piac adatkutató cége, a Blochamps Capital ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is már 5 dollármilliárdost tartanak publikusan számon - Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, Felcsuti Zsolt, Gattyán György és Veres Tibor tartozik ebbe az elitklubba. Miközben 2015-ben még csak Csányi Sándor mondhatott magáénak 1 milliárd dollárt meghaladó vagyont, a top-gazdagok várható számának 3-6 éves előrejelzésében 2018 óta közel 100 százalékos találataránnyal bíró Blochamps prognózisa szerint 2025-re már 7 dollármilliárdosunk (minimum 380-400 milliárd forintos vagyonnal bíró személy) lehet, akiknek száma 2030-ra 10 főre nőhet. A legalább 100 milliárd forintos vagyonnal bírók számában 2020 és 2025 között 80 százalékos növekedést prognosztizáló Blochamps szerint az évtized végéig hátralévő 5 évben a 100 milliárdosok tábora 32 főről 45 főre bővülhet.
A vagyonkoncentráció hazánkban is plasztikus adatokat produkál: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által mért 96.400 milliárd forintos bruttó társadalmi pénzügyi vagyon 81.300 milliárdos nettó részének több, mint fele a lakosság 10 százalékánál jelenik meg, ám ennél is durvább, hogy a teljes társadalmi vagyon harmada a háztartások 1 százalékában, alig 40 ezer családban koncentrálódik.
A vagyonkoncentráció a privátbanki adatokban is visszaköszön. Míg 2015-ben a szolgáltatóknál átlagosan 23 millió forintra rúgott az affluens (azaz a 30-70 milliós megtakarítási kategóriát jelentő) szegmensben az egy ügyfélszámlára jutó átlagos vagyon, addig idén év elejére ez az összeg már 55 millióra nőtt. Mára már a legnagyobb, több ezres ügyfélkörrel rendelkező – a privátbanki ügyfélkör mellett affluens és prémium ügyfeleket is kezelő – szolgáltatóknál (pl. OTP, MBH, Erste, Raiffeisen) is 40-45 százalékot meghaladó a 100 millió forint feletti pénzügyi vagyonnal bíró ügyfélkör aránya, a specializálódott vagyonkezelési butikszolgáltatóknál pedig legfeljebb 30 százalék azon partnerek aránya, akik 100 millió forint alatti vagyont mozgatnak. – hívta fel a figyelmet a Blochamps tanulmánya.
A kezelt vagyon megugrásában kiemelkedő szerepe van a leggazdagabb rétegnek: a hazai szolgáltatók által tavaly év végén kezelt 8.575 milliárd forintnyi vagyon nem kevesebb, mint 60 százaléka köthető a milliárdosaink top-gazdag rétegéhez a Blochamps ügyvezetője szerint.
Sok pénz kell az elit klubhoz
Karagich István szerint a vagyonkoncentráció a szolgáltatói oldalon is változást követel: a megnövekedett vagyon miatt az igazi privátbanki elitklubokba való bekerüléshez magasabb limitekre van szükség. A Blochamps Capital ügyvezetője szerint a privátbanki szolgáltatók zöme 2024-ben már emelt, vagy a közeli hónapokban emelni fogja a privátbanki belépési limiteket, alig találunk majd olyan szolgáltatót, ahol 100 millió forint alatti vagyonnal befogadják majd a vagyonosokat a kiemelt ügyfélkezelés topligájába.
A Raiffeisen Bank Private Banking belépési limit értéke 50 százalékkal, a korábbi 100-ról 150 millió forintra nőtt, a bank az affluens ügyfelek belépési limitszintjét is 30-ról 50 millióra emelte. 75 millióról 100 millió forintra emelkedett az Equilor belépési szintje. Duplázva emeli várhatólag 100 millió forintra a belépési limitet a CIB Bank, az MBH Bank Private Bankingnél pedig szintén 50 százalékos limitszint-emelés történik, a korábbi 50 helyett 75 milliós lehet a belépési limit a privátbanki ügyfeleknek. A legmagasabb limitet az OTP Private Banking határozza meg, 300 millió forinttal, míg bécsi Bank Gutmann lényegében már egy évtizede 1 millió euróhoz köti a kiemelt ügyféltagságot a magyar ügyfeleknek is.
A másik oldalon a vagyonkoncentráció új kihívást is jelent a szektornak: a korábbiaknál jobban előtérbe kerül az ügyfélkiszolgálás minősége, a privátbankárok szerepe és a befektetés-allokációs tanácsok mellett az egyéb egyedi szolgáltatások jelentősége. Az ügyfelek megtartása tehát nemcsak elsődleges szempont marad, de alapos munkát kell fektetni a szolgáltatásfejlesztésbe, hiszen néhány tucat elit klubtag elpártolása így szemmel is látható csökkenést okozhat a szolgáltató által kezelt vagyonban – emlékeztet a Blochamps Capital ügyvezetője.
