Melyik részvénnyel nyerhetsz nagyot az előrehozott német választások kapcsán?

A választások toronymagas esélyese a CDU/CSU pártszövetség, de önmagukban még így sem fognak tudni kormányt alakítani. Legvalószínűbb koalíciós partnerük az SPD lehet, így a párt —másodhegedűs szerepben ugyan, de — továbbra is kormányon maradhat. Matematikailag akár a Zöldekkel is összeállhatna a CDU/CSU, hiszen a kormányalakításhoz szükséges szűk többség épphogy, de meglehetne, ez a szcenárió azonban kevésbé tűnik valószínűnek.

Bizonyos értelemben az AfD lehet a választás nagy nyertese. A párt 2021-ben még csak a szavazatok 10%-át szerezte meg, amivel a negyedik helyen végzett a választáson. Most a szavazatok körülbelül 20%-ára számíthat a közvéleménykutatások alapján, ezzel a második legnépszerűbb párt lehet. Ugyanakkor egyik párt sem hajlandó velük szövetségre lépni, így a szélsőséges párt minden bizonnyal a mostani kormányalakításból is kimarad majd.

A választások várható vesztese az FDP, mely az előrejelzések szerint nem lesz képes elérni a bejutáshoz szükséges 5%-ot, így kieshet a parlamentből. Ennek oka, hogy sokan a novemberben lemondott Christian Lindner pénzügyminiszter személyében látják a gyenge gazdasági teljesítmény okát, s ez pártja, az FDP megítélésére is rányomja bélyeget.

A Zöldek ezúttal is hozzávetőleg 15%-ot kaphatnak, akárcsak négy éve. A baloldali Linke pedig a parlamenti bejutásért küzdhet, az elmúlt hetekben már rendre az 5%-os küszöb fölött mérték őket. Így négy vagy öt párt juthat majd be a Bundestagba.

Német választási közvéleménykutatás

Forrás: Reuters

Gazdaságpolitikai fordulat jöhet

Alapvetően egy gazdaságot támogatóbb, piacbarát megközelítésre lehet számítani a CDU/CSU kormánytól. Céljuk a 2%-os GDP növekedési ütem helyreállítása, szemben az elmúlt két évben látott enyhe visszaeséssel. Mivel kétpárti koalíció alakulhat, így kevesebb kompromisszumra kényszerülhetnek majd a pártok, mint ami a jelenlegi, hárompárti felállást jellemezte.

Adópolitika

Gazdaságpolitikai programjuk egyik kulcseleme az adóterhek csökkentése. A jelenlegi 30% környékéről 25%-ra csökkentenék a kombinált, helyi adókat is magába foglaló társasági adókulcsot. A személyi jövedelemadó esetében pedig csökkentenék a progresszivitást, azáltal, hogy a jelenlegi nagyjából 68 ezer eurós éves jövedelem helyett csak 80 ezer euró fölött lépne életbe a magasabb, 42%-os adókulcs, ezzel támogatva a középosztályt.

Havi 2.000 euróig adómentesen dolgozhatnának a nyugdíjasok, akik így nagyobb arányban maradhatnak a munkaerőpiacon, növelve a munkaerőkínálatot. Hasonló megfontolásból a túlórát is adómentessé tenné a CDU/CSU.

Az élelmiszerek és éttermek áfáját egységesen 7%-ra csökkentenék. Az élelmiszerek egy része már eddig is a kedvezményes 7%-os kulcs alá esett, míg a másik felére 19%-os kulcs vonatkozott, ahogy a vendéglátóhelyi fogyasztásra is.

Adósságfék-szabályozás

A CDU/CSU várhatóan lazítani igyekszik majd az adósságfék-szabályokon. Szeretnék elérni például, hogy a védelmi kiadások jelentős növekedését ne kelljen figyelembe venni. Túl sok konkrétum azonban egyelőre nem ismert ezzel kapcsolatban.

Energia- és klímapolitika

A jelenlegi kormánynál sokkal megengedőbbek a gáz és az atomenergia kérdésében. Lehetőségként tekintenek az atomerőművek visszanyitására (itt a 2023. tavaszán utolsóként bezárt három erőmű jöhet szóba), illetve vizsgálnák az SMR atomreaktorok telepítésének lehetőségét.

A gázerőművek számát jelentősen bővítenék, főleg az időjárásfüggő kapacitások kiegyenlítése érdekében.

Az energiaárak csökkentése érdekében legalább 5 centtel csökkentenék kWh-ként az elektromos áramot terhelő adót és hálózati költségeket. Ez 12,5 százalékkal kisebb áramszámla kiadást jelent egy közepes méretű háztartás esetén.

Bár várhatóan támogatni fogják az elektromos autók vásárlását, illetve a töltőhálózatot is fejleszteni fogják, de az autógyártók érdekében enyhíthetik a CO2 kibocsátási célokat és az ezek túllépéséhez kapcsolódó bírságokat is.

Kik profitálhatnak belőle?

A magasabb nettó jövedelem egyik nyertese a kiskereskedelmi szektor lehet. Például a Zalando, melynek árbevételének harmada jön a DACH régióból (Németország, Ausztria, Svájc). Az élelmiszerek áfájának csökkentése pedig a METRO-nak lehet kedvező, főként, hogy a cég egyben HORECA (Hotels, Restaurant, Cafés) beszállító is.

A lehetséges nyertesek másik köre az alacsonyabb energiaárakból profitálhat. Ilyen a vegyipar, például a BASF, a K+S, a Symrise, a Brenntag vagy a Lanxess. A másik erősen energiaintenzív ipar az acélipar, például a Thyssenkrupp, az ArcelorMittal vagy a Salzgitter. Ráadásul utóbbi szektor Ukrajna újjáépítéséből is profitálhat, a várhatóan jelentős acélkereslet következtében.

Az autóipar szintén profitálhat, akár több szálon keresztül is. Egyrészt a szektorspecifikus szabályozás is kedvezően változhat, másrészt nagymértékben támaszkodik az acéliparra, harmadrészt pedig a növekvő bérek akár növelhetik a termékek iránti keresletet is. (forrás: ERSTE)