Melyik vármegyében éri meg leginkább főispánnak lenni? Mutatjuk!

Melyik vármegyében mi a helyzet?

Cikkünkben a KSH által negyedévente puklikált elemzést mutatjuk most be, mely áttekintést nyújt Budapest, valamint a 19 (vár)megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. A változásokat, a térségek közötti különbségeket térképek és több száz interaktív grafikon szemlélteti, a folyamatok megértését pedig rövid, lényegre törő magyarázatok és részletes táblázatok segítik.

Nézzük meg, melyik (vár)megyében a legnagyobb a havi nettó átlagkereset:

- 2022 I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 508 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 338 ezer forintot tett ki.

- Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek a legkevesebbet (az országos átlag közel 1,3-szeresét, illetve héttizedét).
Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 520 ezer, a nettó átlagkereset 346 ezer forintra nőtt.

- A bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – országosan egyaránt 21%-kal múlták felül az egy évvel korábbit. Mindenütt emelkedtek a keresetek, a növekedés mértéke Pest megyében volt a legkisebb (14%), Nógrádban pedig a legnagyobb (27%).

- A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 374 ezer, a szellemieké 642 ezer forintra bővült. A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legmagasabb (756 ezer forint), Békés megyében pedig a legalacsonyabb (467 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (443 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (293 ezer forint) képviselte.

Melyik (vár)megyében lesz nagy baj a munkanélküliség kezelése?

- Március végén 251 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 17%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az összes megyében és a fővárosban is csökkent az álláskeresők száma, a legjelentősebben (30%-kal) Budapesten.

- A pályakezdő álláskeresők száma az egy évvel korábbihoz képest 25%-kal, 17 ezer főre apadt, az összes álláskeresőhöz viszonyítva arányuk 7,4-ről 6,7%-ra csökkent. A pályakezdő álláskeresők száma minden megyében és a fővárosban is kevesebb lett, a leginkább (50%-kal) Budapesten.

- Ezer lakosra 26 álláskereső jutott, ezen belül a legkevesebb Győr-Moson-Sopron megyében (7), a legtöbb Nógrád megyében (57).

- Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (43%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 25%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, szintén 25%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 6,7%-uk pedig diplomás volt. A legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végzett álláskeresők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (54%), a diplomások aránya a fővárosban (24%) volt a legmagasabb.

- Országosan 65 ezer üres álláshelyet tartottak nyilván, 4,3%-kal többet, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre átlagosan 39 álláskereső jutott. A főváros és a megyék tekintetében a két szélsőértéket Budapest és Győr-Moson-Sopron megye, illetve Hajdú-Bihar és Somogy megye képviselte a tíz üres álláshelyre eső 13–13, illetve 89–89 álláskeresővel.

Ezen a (vár)megyék lakossága csökken jelentősen 

- 2022 I. negyedévében a halálozások száma jelentősen alacsonyabb volt, mint 2021 azonos időszakában. A csökkenés oka a Covid19-járvány hullámainak tavaly év eleji magas bázisértéke. Az élveszületések száma jelentősen, a házasságkötéseké pedig enyhén visszaesett.

- 2022 I. negyedévében Magyarországon 19 688 gyermek született, 12%-kal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a Covid19 elleni védőoltás vélt mellékhatásai miatt a nők egy része elhalaszthatta a gyermekvállalást. A visszaesés az összes megyében tapasztalható volt, a legkisebb mértékben Heves (0,8%-kal), a legnagyobb mértékben Békés megyében (21%-kal), továbbá Tolnában és a fővárosban (egyaránt 20%-kal).

- Az év első három hónapjában 37 190-en haltak meg hazánkban, 15%-kal (6426 fővel) kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Az elhunytak száma az összes megyében mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb mértékű (25%-os) csökkenés a fővárosban, a megyék közül pedig Pest megyében (22%) volt, a legkisebb mértékű pedig Jász-Nagykun-Szolnok (1,5%) és Zala megyében (2,4%) következett be.

- A születések és a halálozások számottevő csökkenése mellett a természetes fogyás a 2021. január–márciusi 21 299 fővel szemben 18%-kal kevesebb, 17 502 fő volt. A születések és a halálozások egyenlege az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is népességfogyást eredményezett. Az egy évvel korábbihoz képest a népességfogyás csak Zala (11%) és Békés megyében (8,5%) nőtt. A legnagyobb mértékű csökkenés Komárom-Esztergom (36%) és Pest megyében (35%) volt, természetes szaporodásról azonban ezekben a megyékben sem beszélhetünk. A természetes fogyás népességszámra vetített értéke 3,0 és 0,9 ezrelék között változott, Nógrád és Békés megyében volt a legkiemelkedőbb, Pest megyében pedig a legalacsonyabb.

- 2022 I. negyedévében 10 290 pár kötött házasságot, számuk 14%-kal, 1708-cal volt kevesebb az egy évvel korábbi magas bázisnál. A házasságkötések száma országszerte csökkent, legkisebb mértékben a fővárosban (2,0%) és Vas megyében (2,2%), legnagyobb mértékben pedig Fejér megyében (30%).

Melyik vármegyében van a legtöbb vállakozás?

- Magyarországon 2022. március végén 1,9 millió vállalkozást tartottunk nyilván, 2,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. A cégek 28%-át társas vállalkozásként, 72%-át önálló vállalkozóként regisztráltuk. Budapesten a társas vállalkozások, valamint az önálló vállalkozók aránya kiegyenlített volt, a megyékben viszont az önálló vállalkozók voltak többségben, akik a legmagasabb részarányt (88%) Békés megyében, a legalacsonyabbat (66%) pedig Pest megyében képviselték.

- A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül a társas vállalkozások száma 1,4, az önálló vállalkozóké 2,5%-kal emelkedett a 2021. március végihez képest. A regisztrált társas vállalkozások száma (Komárom-Esztergom megye kivételével) valamennyi megyében emelkedett, a leginkább Somogy megyében (4,5%-kal). Az önálló vállalkozók körét is növekedés jellemezte, csökkenés (1,9%-os) Nógrád megyében mutatkozott.

- A regisztrált hazai vállalkozások legnagyobb hányadát, 23%-át budapesti székhellyel vettük nyilvántartásba, ezt követte Pest megye 13%-os részesedéssel. A legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna megyében volt, az országos szervezetszám mindössze 1,3, illetve 2,0%-a.

- Március végén 86 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány csillapodásának hatására számuk 14%-kal fogyott az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt 18-ról 15%-ra csökkent.

- Ezer lakosra országosan 193 regisztrált vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Nógrád megyében.