Mennyi végkielégítés jár most Magyarországon jogilag?
Mikor jár a munkavállalónak végkielégítés?
A Munka Törvénykönyvének 77. §-a szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha megszűnik a munkaviszonya:
- a munkáltató felmondása,
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén.
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában fennálljon.
A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve:
- a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát
Mekkora a végkielégítés öszege, mitől függ és hogyan kell kiszámolni?
A végkielégítés mértéke:
- legalább három év esetén egyhavi
- legalább öt év esetén kéthavi
- legalább tíz év esetén háromhavi
- legalább tizenöt év esetén négyhavi
- egalább húsz év esetén öthavi
- legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.
Hogyan kell a távolléti díjat kiszámolni?
Magasabb a végkielégítés, ha 5 évvel nyugdíj előtt áll a munkavállaló
A végkielégítésnek a törvényben meghatározott mértéke egyhavi távolléti díjjal emelkedik legalább 3-5 év esetén, kéthavi távolléti díjjal emelkedik 6-15 év esetén, míg háromhavi távolléti díj összegével emelkedik 20 évet meghaladóan, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Mikor nem jár végkielégítés a munkavállalónak?
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha
- a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy
- a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
