Mérhető célkitűzések és konkrét cselekvések formájában jelennek meg a klímacélok a vállalati jelentésekben
Minden eddiginél nagyobb figyelmet kapnak a vállalati fenntarthatósági jelentések azok után, hogy az Európai Unió Tanácsa nemrég jóváhagyta az ezekről szóló irányelvet, a CSRD-t (Corporate Sustainability Reporting Directive). „Ez komoly adatszolgáltatási kötelezettséget ró az érintett cégekre, amelyeknek máris hozzá kellett látniuk IT rendszereik felkészítésére az adatigény kiszolgálásához, hiszen az adatok minősége és elérhetősége meghatározó lesz a kötelezettség teljesítéséhez” – szögezte le Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási üzletágának vezetője.
„A fenntarthatóság számunkra komoly elkötelezettséget jelent. Egy fenntartható vállalat felelősen tekint a jövőbe, és az ügyfeleinek is megadja azt a lehetőséget, hogy környezeti és társadalmi értelemben is előremutató fogyasztói döntéseket hozzanak. Azt gondoljuk, hogy ez a szemlélet a kiszámítható jövő és a stabil működés záloga – mind a vállalat, mind a társadalom szempontjából.” – értékelte Holló Márta, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója. Hozzátette: a fenntarthatóságot 2005 óta stratégiai szinten kezelő Magyar Telekom olyan értékek mentén végzi tevékenységét, mint a klímavédelem, az élhető és egészséges környezet, a fenntartható társadalom, a sokszínűség, a fenntartható termékek és szolgáltatások, a tisztességes üzlet, vagy az átláthatóság.
A magas színvonalú első jelentések számának növekedését emelte ki Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlesztésért (BCSDH) ügyvezetője, a Zöld Béka Díj zsűrijének elnöke. Szerinte ez pontosan leképezi a fenntarthatóság vállalati fókuszba történő beépülésének dinamikáját. „A klímaváltozás visszafordítása és a biodiverzitás védelme szinte minden jelentésben megjelenik, mérhető célok és cselekvések formájában” – tette hozzá, külön gratulálva az elismerést sokadszor kiérdemlő Magyar Telekomnak, valamint a jelentéséért különdíjban részesülő Budapest Airportnak.
Az első fenntarthatósági riportját összeállító cég tavaly tette le új vállalati stratégiáját az asztalra. „Ezen belül készült el a fenntarthatósági stratégia, amely többek között a monitorozási és riportolási rendszer fejlesztését tartalmazta – innen már egyenes út vezetett a fenntarthatósági jelentés kiadásához” – közölte Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője, aki arról is beszélt: a megújuló energiára való átállás, az energiahatékonysági projektek, valamint az e-mobilitási törekvések mellett a hulladékkezelés fejlesztése, a zajvédelem és a fenntartható épületek kivitelezése azok a főbb területek, amelyekre fókuszálva már 2035-re szeretnék karbonsemlegessé tenni a működést a közvetlen kibocsátásra vonatkozóan.
Az idei Zöld Béka zsűrije különdíjjal ismerte el a Bátor Tábor Alapítvány munkáját, amely az első ESG-jelentésnek publikálásával és fenntarthatósági céljaival követendő példát mutat a nonprofit szervezeteknek: a fenntarthatóság szektortól függetlenül mindenkit érint, és lehetőségeikhez mérten mindenkinek részt kell vennie a megoldásában.
A vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló uniós irányelv teljesítése mellett az ESG-jelentéstétel más okokból is egyre fontosabbá válik az üzleti szereplőknek. „Ahogyan az a pénzügyi jelentéseknél már bevett gyakorlatnak számít, a piacok és a stakeholderek egyaránt egyre nagyobb átláthatóságot és összehasonlíthatóságot várnak a vállalatoktól a nem pénzügyi információik terén is” – rögzítette Szücs Réka, aki szerint az energiakrízissel összefüggő fenntarthatósági szempontok erősödése tovább fokozza ezeket az elvárásokat.
