Mezőgazdasági biztosítások - az időjárás egyre komolyabb kockázat

Február 28-án megdőlt a napi minimum-hőmérséklet országos rekordja is. A Groupama Biztosító szakértői az elmúlt évek tapasztalatai alapján arra hívják fel a gazdálkodók figyelmét, hogy érdemes most megkötniük a teljes naptári évre szóló növénybiztosításokat, mert így a biztosítási szerződésük már a tavaszi időszak legelejétől védelmet nyújthat a biztosított növényekre és az éves díj fizetését is rugalmasabban ütemezhetik.

A Groupama Biztosító saját összesítéséből jól látszik, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás változatos formákban képes komoly károkat okozni a mezőgazdaságban dolgozóknak, akár a termésben, akár az eszközökben, épületekben. 

Változékony időjárás, változatos káresemények

2022-ben történelmi aszály pusztított az országban, ennek megfelelően a szárazsághoz kötődött a káresemények több, mint 84 százaléka. Tavaly nem volt csapadékhiány, viszont 90 százalék fölé emelkedett a jégesők, viharok, felhőszakadások miatt érkezett bejelentések aránya. A hirtelen lezúduló jelentős eső és heves vihar a dombos területeken az eróziós hatás miatt okozott jelentős károkat, de a korai növekedési fázisban lévő növényeket a sík területeken sem kímélte.

Az összesítésből az is kitűnik, hogy a felhőszakadások a korábbiakhoz képest kisebb területeket érintettek, de erősebbé és intenzívebbé váltak, ami az okozott károk mértékén és megoszlásán is meglátszik. A viharok, jégesők, felhőszakadások a mezőgazdasági vagyontárgyakban is jelentős károkat okoztak.

A szélsőséges időjárási események nem kímélték az állatállományok mellett a mezőgazdasági gépeket és berendezéseket sem, illetve a mezőgazdasági ingatlanokban, így például a tárolókban, szárítókban, istállókban is jelentős károkat okoztak. A Groupama Biztosítónál 2023-ban összességében 20 százalék feletti arányt képviseltek a vagyoni károk a mezőgazdasági károkon belül.

Korábbi szerződéskötés: hosszabb védelem, azonos díj

„A növénybiztosítások a teljes naptári évre szólnak, és ugyanakkora a díjuk, akár márciusban, akár májusban kötik meg a termelők a szerződést. A különbség az, hogy utóbbi esetében később indul és rövidebb időre nyújt biztosítási védelmet a szerződés.

Ráadásul negyedéves díjfizetésnél az sem mindegy, hogy a termelő év elejétől, egyenletesen elosztva, háromhavonta fizet, vagy egy későbbi, pl. májusi szerződéskötés esetén egyszerre kapja meg az első és második negyedéves számlát” – mutatott rá a minél korábbi szerződéskötés előnyeire Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója. 

Nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni

Már csak azért sem, mert még az állami kárenyhítési alap kifizetésének egy részétől is eleshetnek a gazdálkodók. A Magyar Államkincstár ugyanis az állami kárenyhítési alapból megítélt összeg kifizetésekor figyelembe veszi, hogy a gazdálkodó mikor kötötte meg a piaci növénybiztosítását: új szerződés esetén a szerződéskötés, folyamatos szerződés esetén pedig az adott évi első adatközlés dátuma. Ha ennél korábban következik be a káresemény, akkor a termelő a megítélt összegnek csak az 50%-ára jogosult. 

Ezért hangsúlyozzuk az új szerződéseknél a mihamarabbi szerződéskötés, a meglévő szerződéseknél a lehető legkorábbi adatközlés fontosságát.

Az éves adatközlés során a késlekedést jellemzően azzal indokolják a gazdák, hogy év elején még nem tudják pontosan meghatározni, milyen növényekre, milyen értékben kell majd biztosítást kötniük, miközben sokan már a megelőző év novemberében összeállítják a vetéstervüket, ami alapján már most leülhetnek a mezőgazdasági biztosítás közvetítőjükkel, hiszen a szerződés adatait, feltételeit később is lehet módosítani.

Fontos kiemelni, hogy a biztosított termés árát a gazdálkodó határozza meg, azonban a hozamadatoknál az egységes kérelemben feltüntetett referencia hozamadatokkal szükséges számolni, ha pedig nincs ilyen, a megyei vagy az országos átlag adatokat kell figyelembe venni. 
Az időben történő gondoskodás indokolt: bár a hőmérők idén februárban tavaszt ígérnek, a naptár még telet mutat.