Mi minősül költségvetési csalásnak?
Ennek a törekvésnek az eredménye a költségvetési csalás új tényállása, amely mind bevételi, mind kiadási oldalon összevonta azokat a cselekményeket, amelyek a költségvetés sérelmével járnak, így például az adócsalás, a jövedékkel való visszaélés, a csempészet, az áfára elkövetett csalás, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésének elkövetési magatartása is az új tényállásban kerültek értékelésre.
A törvényhozó arra törekedett, hogy a költségvetési csalás sérelmével járó cselekményeket magasabb, általánosított formában állítsa a védelem fókuszába, és az elkövetési magatartásokat a „kiskapuk” kiiktatása érdekében a lehető legabsztraktabb módon fogalmazza meg, ezáltal fokozva a védelem hatékonyságát.
A bűncselekmény első alapesetét a Btk. 396. § (1) bekezdése szabályozza, eszerint a költségvetési csalás alapesetét követi el:
„Aki
- a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
- b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
- c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
- és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A bűncselekmény védett jogi tárgya tehát a költségvetés bevételeihez fűződő társadalmi érdek. A bűncselekmény megállapításának az egyik legfontosabb feltétele, hogy a tényállásszerű magatartás egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
A vagyoni hátrány fogalmát a Büntető Törvénykönyvünk 459. § (1) bekezdésének 17. pontja határozza meg, eszerint a definíció fogalmi elemei közé tartozik a tényleges kár, valamint az elmaradt vagyoni előny is, erre figyelemmel pedig a Btk. vagyoni hátrány fogalma a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, azonban a költségvetési csalás tényállásában fellelhető vagyoni hátrány elemét képező bevételkiesés általában nem gazdasági tevékenységhez kötődik, hanem jogszabályban vagy a hatóság aktusában előírt valamely kötelezettség teljesítésének az elmulasztásában ragadható meg. Ez az eltérést a jogalkotó egy értelmező rendelkezés betoldásával oldotta meg, amely rendelkezésre figyelemmel a vagyoni hátrány összegének meghatározása során a bevételkiesés mellett a vagyoni hátrány összegébe bele kell számítani továbbá mind a jogosulatlanul igénybe vett, mind a folyósítás céljától eltérően felhasznált pénzeszközök teljes összegét. A Btk. 396. § (2)-(5) bekezdése szabályozza a költségvetési csalás minősített eseteit, a minősített esetek elkövetése esetén a terhelt súlyosabb büntetésre számíthat, mintha csak a költségvetési csalás alapesetét valósítja meg.
A költségvetési csalás második alapesete a jövedéki termékekre elkövetett költségvetési csalás, amely tényállást a Btk. 396. § (6) bekezdése szabályozza:
„Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.”
A jövedéki termék előállítása alatt minden olyan műveletet érteni kell, amelynek közvetlen eredménye maga a kész jövedéki termék. A jövedéki termék megszerzése pedig a termék fizikai megszerzését, valamint a sorsa feletti rendelkezési lehetőség megteremtését jelenti, a termék tartásán pedig a termék folyamatos, hosszabb ideig tartó birtoklását értjük, ebben a körben a tartós birtoklás szándékának hiányában a termék rövid időre való birtokbavétele a termék tartásaként nem értékelhető. Forgalomba hozatalon azt kell érteni, mikor az elkövető több személynek juttat jövedéki terméket, a kereskedelmi tevékenység körébe pedig többnyire a forgalomba hozatal is beletartozik, de a kereskedelem annál tágabb körű fogalom, amely gazdasági jellegű profit elérésére irányuló folyamatos tevékenységet jelent. A bűncselekmény eredménye ebben az esetben a jövedéki adó bevételének csökkentésében megjelenő vagyoni hátrány.
A bűncselekmény harmadik alapesetét a Btk. 396. § (7) bekezdése szabályozza, amely szerint:
„Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Az elkövetési magatartás szerint az elkövető a harmadik alapesetnél elszámolási, számadási, vagy tájékoztatási kötelezettségének, nem, vagy hiányosan tesz eleget, illetve e körben valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú okiratot használ fel. A nyilatkozat alatt nem egyszerű tényközlést, illetve tudomásközlést kell érteni, ugyanis a nyilatkozat ebben az esetben a nyilatkozattevő akarat kijelentését is tartalmazza. A nyilatkozat tartalmára, illetve formájára vonatkozó szabályokat valamely jogszabály, vagy jogszabály felhatalmazása alapján valamely pályázat határozza meg.
A fentebb leírtak alapján (ahogy már említésre került) a jogalkotó célja az volt, hogy olyan tényállást hozzon létre, amellyel valamennyi, a költségvetést károsító magatartást egy tényállás alá vonja. A gyakorlatban természetesen előfordulhat olyan eset, hogy az elkövető különböző elkövetési magatartásait egy időben, egymással összefüggésben követi el és ennek eredményeképp a vagyoni hátrány is egy időben következik be. Előfordulhat olyan eset is, amikor az elkövetés egy időben történik, azonban az elkövetési magatartások nincsenek egymással összefüggésben. Végül pedig a harmadik lehetséges eset, hogy az elkövetési magatartások egymástól függetlenül valósulnak meg és az eredmény is időben elkülönülten jelentkezik. A többfajta elképzelhető megvalósulástól függetlenül a különböző elkövetési magatartásokat az egységesen meghatározott eredmény, tehát a költségvetés sérelme egyfajta elméleti egységbe foglalja.
Forrás: Belovics Ervin: Büntetőjog II., Különös rész
