Miért drágák a COVID-tesztek Magyarországon?

Bár már csökkenőben a COVID-tesztek árai, a patikai forgalmazású koronavírus antigén tesztek átlagára európai összehasonlításban még mindig magasnak tekinthető Magyarországon. Az Euronews által megkérdezett szakértő, az egyik legjelentősebb hazai forgalmazó, az A-Lab Pharma ügyvezetője szerint ennek három fő oka van. Karvalics Attila úgy véli, hogy a hazai kereskedelmi rendszer és kultúra jelentős részben eltér a német és osztrák modelltől, ahol a disztribútorok hosszú távú kapcsolatok alapján rendszeres rendeléseket vesznek fel, gyűjtenek össze, és ezeket teljesítik igen alacsony alacsony árréssel, gyakran rendkívül nagy volumenek mellett. Emellett képeznek kisebb nagyobb szabad készletet is a kereslet ingadozásainak kielégítése érdekében, de jellemzően igen alacsony kockázat mellett, kis nyereségrátával, nagy, milliós, több tízmilliós volumenekkel foglalkoznak, garantált nyereségszint mellett. A kockázatot a vevők vállalják fix megrendeléseikkel, így a forgalmazók árai is alacsonyabbak. Magyarországon ezzel szemben többnyire minden kockázatot a disztribútorok vállalnak azzal, hogy a gyártóknak előre kell fizetniük, és a patikai nagykereskedők nagy része is csak bizományban veszi át az árut, sőt, esetenként visszavásárlási garanciát is kérnek a beszállítóktól 30 napos fizetési határidő mellett (léteznek persze nagykereskedők és ügynökcégek, akik azonnal fizetnek). Azaz a kockázat a disztribútorokon van, akik értelemszerűen be is árazzák ezt, és a kisebb volumenek és a nagyobb kockázat magasabb árréssel jár.

A patikai árszabás is eltérő hazánkban

Másodszor, hazánkban a patikák a szezonális terméknek tekintett COVID-tesztekre nem a megszokott 15-30%-os árrést teszik, ami mondjuk egy 2000-2500 Ft-os nagykereskedelmi árú termék esetén 300-750 Ft között lenne, a fogyasztói árat 2300-3250 Ft-ra növelve, hanem árréstömegben gondolkodnak, és minimum 1000 Ft-ot, de inkább 1500-2000 Ft-ot, esetenként akár többet is tesznek a tesztek amúgy európai léptékkel sem magas nagykereskedelmi beszerzési áraira. Ez már önmagában is nagyobb, mint egyes országokban a tesztek végfelhasználói ára.

Vadnyugati, bár nem feltétlenül illegális verseny

A harmadik ok az, hogy nagyon ritka a gyártói kizárólagosság vagy vezérképviseleti megállapodás COVID-termékekre, a kínai cégek általában maximum egy egy német cégnek adnak ilyen jogokat, és nekik is többmilliós megrendelési érték felett. Az állami piactól független piaci szereplők ilyen volumeneket nem tudnak egy Magyarország méretű országban felvásárolni. Így tulajdonképpen mindenki versenytársa lehet a forgalmazóknak, egy külföldi kereskedő, egy szomszédos országokban ügyeskedő egyszemélyes hazai vagy külföldi vállalkozás vagy egy tavaly év végén alapított forgalmazó cég is, akik könnyedén kiüthetnek egy közepes nagykereskedésből akár egy jelentősebb piaci szereplőt is 100 Ft-tal alacsonyabb árral. Ezek a cégek gyorsan forgatják az árut, meglévő keresletre kis kockázat mellett gyors megoldást találnak párezres vagy tízezres mennyiségben a környező országokban, ezzel is lassítva a Nyugat Európában használatos kereskedelmi modellek meghonosítását. Ráadásul itthon alacsonyabb árbevétel mellett hasonló a forgalmazói költségszint, a sok kisebb megrendelés kiszolgálása kevésbé hatékony, így a fajlagos nyereségszint is alacsonyabb.

A hosszú távú gondolkodás hiánya

A negyedik ok az, hogy egyes nagykereskedők élvén azzal a lehetőséggel, hogy ugyanazt a terméket több forgalmazótól is be tudják szerezni, mindig az aktuálisan legalacsonyabb árat keresik, és nem veszik figyelembe, hogy esetleg az egyik forgalmazó jelentős összegeket fektetett médiakampányba vagy a legnagyobb nagykereskedőkkel való marketing együttműködésbe. Ha a piaczavaró forgalmazók például közvetlenül a patikákban értékesítenek, akkor ezen költségektől mentesen fél áron képesek értékesíteni ugyanazt a terméket. Lehetne mondani, hogy a verseny jó, ha az árak csökkennek, de sajnos az árcsökkenés csak korlátozottan igaz. A csökkentett ár nem vagy csak kismértékben jelenik meg a patikai árban, mert az árrésüket a patikák féltve őrzik. Így csak annyi történik, hogy átmenetileg kiszorítják a jelentősebb forgalmazókat, ami árspirálhoz vezet. Ezek az ügynökcégek azonban egyszer csak nem tudnak szállítani, mert valamilyen ok miatt áruhiány lép fel, és az eddigi partnereiknek nincs áruja. Ekkor a nagykereskedők ismét megkeresik a jelentősebb forgalmazókat, akik vagy értékesítenek nekik vagy nem, hiszen nem biztos, hogy épp terveztek ezekkel a mennyiségekkel. Ez áruellátási zavarokat is okozhat egyes népszerűbb termékekre.

Mire lenne szükség az alacsonyabb árakhoz a piaci verseny megőrzése mellett?

Karvalics Attila, szerint már az első patikai önmintavételes tesztjük megjelenése letörte az árakat, de a jelenlegi árak fele is lehetne a patikákban, ha minden nagykereskedelmi szereplő hosszú távú, kiszámítható kapcsolatokra törekedne a disztribútorokkal, levéve a kockázatok egy részét a vállukról. Így nem lennének ellátási zavarok, volumen vállalások esetén volumentől függő, transzparens árazás lenne, a disztribútoroknak is vállalni kellene az „everyday low price” politikát, azaz állandóan a lehető legalacsonyabb szinten tarthatnák az árakat a patikákkal együtt. Ehhez kevesebb forgalmazónak a jelenlegi értékesítési szinteknél nagyobb volument kellene biztosítani, így fenntartható lehetne az új rendszer Karvalics szerint. A növekmény egy része fakadhatna az alacsonyabb árakból származó magasabb keresletből, míg más része abból, hogy így az ügyeskedő cégek nagy része eltűnne, mert már nem tudnák beszerezni gyorsan a kurrens termékeket a közeli országokban Nekik is elfogadható árszint mellett, mivel a nagy tételben vásárló és alacsonyabb áron forgalmazó cégek mellett már nem érné meg nekik.  Rajtuk kívül a német modell mindenki érdeke lenne.

A magasabb forgalom miatt talán a patikák és nagykereskedők árréstömege nem vagy csak kis mértékben csökkenne, a disztribútorok jóval kisebb árréssel gazdálkodhatnának, de a megtérülésük biztosabb lenne, a nyereségtömeg csökkenését pedig sokan hajlandóak lennének beáldozni a biztonság érdekében. A legtöbbet a fogyasztók és a pandémiás védekezés nyerné, hiszen így gyakrabban és többet lehetne tesztelni, azaz gyorsabban felfedezhetőek lennének a pozitív esetek, ezek elkülönítésével lassítható lehet a fertőzés terjedése, kevesebb lesz a haláleset, és kisebb a terhelés az egészségügyi szolgáltatókon.