Miért nem érdemes tiltani a munkavállalók másodállását?
Az inflációs környezet és a társadalmi szinten is egyre inkább tapasztalható trend, az önmegvalósítási vágy együttes hatására Magyarországon is rohamosan terjed az ú.n. side hustle jelenség, vagyis a főállás melletti másodállások és projektmunkák vállalása. A digitális platformok által támogatott trend alapjaiban formálja át a munkaerőpiacot: miközben a munkavállalók anyagi biztonságra és kreatív szabadságra törekszenek, a vállalatoknak új munkajogi, adózási és bérszámfejtési protokollokat kell kidolgozniuk. A WHC Csoport szakértői szerint a több lábon állás már olyan piaci realitás, amelyre a HR-osztályoknak transzparens szabályozással és támogató vállalati kultúrával kell reagálniuk a lojalitás megőrzése érdekében.
A side hustle kultúra lényege, hogy a munkavállaló a 40 órás munkaviszonya mellett egy saját vállalkozást, szabadúszó tevékenységet vagy rendszeres alkalmi munkát tart fenn. A WHC tapasztalatai alapján ez a kettősség ma már nemcsak a kiegészítő jövedelem megszerzéséről szól, bár az anyagi motiváció továbbra is meghatározó, a digitális gazdaság – az online piacterektől a tartalomgyártásig – lehetővé tette, hogy a munkavállalók olyan területeken is kipróbálják magukat, amelyekre a főállásukban nincs lehetőségük. Ez a típusú önmegvalósítás növeli az egyén piaci értékét és kompetenciáit, ugyanakkor a munkáltató számára kockázatot is jelenthet az energiák megoszlása miatt.
A jelenség térnyerése komplex adminisztrációs terhet ró a bérszámfejtőkre és a jogi osztályokra, ezért a WHC szakemberei hangsúlyozzák, hogy a melléktevékenységek megjelenésekor kulcsfontosságú a munkaszerződések és belső szabályzatok alapos felülvizsgálata. Elsődleges szempont az összeférhetetlenség kezelése, hiszen a munkavállaló nem folytathat olyan tevékenységet, amely sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, de ugyanilyen lényeges a tudatos munkaidő-gazdálkodás is: a pihenőidő betartása elengedhetetlen, mivel a másodállásban kimerült munkavállaló teljesítményromlása a főállásában gazdasági vagy akár munkavédelmi kockázatokat is hordozhat.
Emellett a különféle adózási konstrukciók – például az átalányadó – és a többes jogviszony párhuzamos kezelése rendkívül precíz bérszámfejtési folyamatokat igényel a teljes körű jogszabályi megfelelőség és a transzparens elszámolás biztosítása érdekében.
A WHC szerint a tiltás helyett a transzparencia a kifizetődő út. A vállalatoknak fel kell készíteniük HR-eseiket arra, hogy kezelni kell a side hustle jelenséget. Ha egy cég rugalmasan áll a munkavállaló külső projektjeihez – amennyiben azok nem kompetitívek –, az növelheti az elköteleződést és csökkentheti a fluktuációt. A több lábon álló munkavállaló ugyanis gyakran olyan új készségeket (digitális affinitás, vállalkozói szemlélet) hoz vissza a szervezetbe, amelyeket lehetséges, hogy a napi rutinfeladatok során nem sajátított volna el.
A modern HR szerepvállalás része, hogy a cégek tisztázzák a keretrendszert: hol húzódik a határ a hobbi és a munkaviszonyt veszélyeztető másodtevékenység között, és hogyan tudja a bérszámfejtés hatékonyan kiszolgálni ezt az új, hibrid munkavállalói létformát.
