Miért süllyednek az épületek ha aszály van? Sok épület van veszélyben
Miért süllyednek az épületek, ha aszály van?
Az elmúlt hetekben több nemzetközi hírforrás beszámolt arról, hogy Anglia és Hollandia bizonyos részein az aszály következtében megsüllyedtek az épületek, amely akár komoly szerkezeti károkat is okozhat. Ez elsősorban az agyagos talajok velejárója: tartós szárazság esetén a talaj elkezd zsugorodni, stabilitása csökken, amely az épületek fokozatos süllyedését okozhatja.
Mivel az agyagos talaj hazánkban is igen gyakori, az idei rekordaszály hatásai itt is megmutatkoznak: „Bár pontos káradatok még nincsenek, a lakosság észrevételei alapján egyértelműen arra következtetünk, hogy bizonyos területeken már megkezdődött az aszály okozta épületsüllyedés” - hívja fel a figyelmet Dr. Kozma Gábor, az Insura vezérigazgatója.
Ezek az épületsüllyedés jelei
Egy épület süllyedésének az aszályon kívül is számos oka lehet: a nem megfelelő alapozás, a helytelen vízelvezetés, egy csőtörés okozta vízszivárgás, de akár egy nagyobb fa gyökere is okozhat ilyen problémát. Emiatt fontos, hogy már az első jeleket felismerjék az ingatlantulajdonosok:
„A talajsüllyedés gyakori jelei a ferde, átlós falrepedések, amelyek egyre több helyiségben megjelennek, méretük pedig lassan, de folyamatosan nő. Szintén árulkodó lehet, ha a fal és a mennyezet vagy padló között hézagok keletkeznek, illetve, ha az ajtók vagy az ablakok hirtelen szorulni kezdenek” - összegzi a szakértő.
Fontos kihangsúlyozni, hogy egy-egy hajszálrepedés még nem jelenti az épület süllyedését, azonban a gyanús repedéseket érdemes figyelemmel kísérni, amelyben a jól ismert gipszpogácsás módszer segíthet. Nagyobb, főfalakat érintő, vagy szabad szemmel is látványosan növekvő repedések esetén azonban azonnal kell cselekednünk: hívjunk statikus szakembert, aki felméri az épület és az alapozás állapotát, és dönt a további lépésekről.
Drága a helyreállítás, de a biztosításunkra nem számíthatunk
A talajsüllyedés helyreállítása jelentős kiadás: ha a cél a bontás elkerülése, általában a talajinjektálás az egyetlen járható út, amelynek költsége az állapottól függően akár a több millió forintot is elérheti. Ennek rendezésekor ráadásul a lakásbiztosításunkra sem számíthatunk:
„Sokszor csalódottak az ügyfelek, amikor megtudják, hogy az aszály okozta épületkárokat nem téríti a lakásbiztosításuk. A lakásbiztosítási termékek vonatkozásában azok a károk számítanak biztosítási eseménynek, amelyek hirtelen, váratlanul és balesetszerűen következnek be - egy épület fokozatos, talajzsugorodás okozta süllyedése nem tartozik ide. Más a helyzet, ha egy rejtett csőtörés miatt a víz rövid idő alatt kimossa a talajt és elmozdul a fal, így fontos, hogy időben tájékozódjunk, ismerjük a lakásbiztosításunk feltételeit, és ne féljünk szakembertől kérdezni, ha nem vagyunk biztosak a pontos fedezetben” - javasolja Kozma Gábor.
Az egyre szélsőségesebb időjárás átformálhatja a lakásbiztosítási piacot
A klímaváltozás és az ezzel járó egyre szélsőségesebb időjárás merőben új helyzeteket teremt a biztosítási piacon: a turisztikai főszezonban erdőtüzek és heves viharok pusztítottak, a mezőgazdaságban az aszály okozott jelentős károkat, és a lakásbiztosítási piacon is egyre nagyobb kihívást jelenthet a tartós szárazság és intenzív hőség okozta új kártípusok megjelenése.
„A klímaváltozás hatása már egész Európában elérte a biztosítási piacot: a biztosítók kárkifizetése és a viszontbiztosítási költségek egyre magasabbak, amely előbb vagy utóbb a díjakban és a biztosítók vállalásaiban is meg fog mutatkozni. Ebben a folyamatban felértékelődik a fogyasztói tudatosság és a független biztosításközvetítők szerepe, ugyanis várható, hogy a fedezetekben és díjakban egyre nagyobb különbségek lesznek, főleg a magas kockázatú területeken.” - összegzi Kozma Gábor.
