Miért van annyi műanyag a Földközi-tengerben?

A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik. Mi lehet ennek az oka? Honnan jönnek? Miért süllyednek le a víz fajsúlyánál könnyebb plasztikok még a legmélyebb rétegekbe is? Milyen hatása van a szennyezésnek a tengeri élővilágra, és jelent-e veszélyt a strandolókra a nyaralások során? Mit tettünk eddig ellene, mi lehet a megoldás? A Körkörös.hu összefoglalásában igyekszik választ adni a legfontosabb kérdésekre.

Miért van annyi műanyag a Földközi-tengerben?

Az Európai Bizottság által közzétett adatok szerint a világ óceánjaiban jelenleg több, mint 150 millió tonna műanyag található, ehhez az emberiség évente további 4,8 és 12,7 millió tonna közti plasztikkal „járul hozzá”. Amint az mára sokak számára közismert: a műanyagok súlyosan veszélyeztetik a tengeri állatok egészségét, életét, hiszen a nagyobb darabokba beleakadhatnak, a kisebbeket összetéveszthetik táplálékukkal, a szervezetükbe kerülve pedig komoly szervi problémákat okozhatnak a plasztikok, amelyekből különböző káros vegyületek oldódhatnak ki.

A tengerekben található hulladék legnagyobb részét, közel felét az egyszer használatos műanyag termékek teszik ki (műanyag zacskók, evőeszközök, tányérok, poharak, cigarettacsikkek, fültisztító pálcikák).

A Földközi-tengerbe naponta 730 tonna hulladék ömlik, ami a WWF becslése alapján percenként 34 ezer műanyag palacknak felel meg. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése alapján éves szinten ez a mennyiség 229 ezer tonna műanyagot jelent, és ez a szám 2040-re megduplázódhat, jelenleg a Földközi-tengerben eddig több mint egymillió tonna műanyag halmozódhatott fel, a Görög Tengerkutató Központ (HCMR) tanulmánya alapján pedig mintegy 3760 tonna műanyaghulladék – bevásárlózacskó, vizespalack, polisztirol, mikroműanyag – lebeg a Földközi-tenger felszínén.

A Földközi-tenger a világ vizeiben lévő mikroműanyag 7%-át tartalmazhatja, miközben a Föld vízkészletének csupán 1%-át teszi ki, így mikroműanyag-szennyezettsége akár négyszer nagyobb is lehet a Csendes-óceán északi részén található szemétszigetek mikroplasztik-koncentrációjánál Az olasz Tengerkutató Intézet (ISMAR) és a Nemzeti Kutatótanács (CNR) októberben közzétett adatai szerint a Földközi-tengerben lévő mikroműanyag koncentrációja akkora, mint az óceánok nagy örvényeiben.

Honnan jön? Miből mennyi?

A szakértők szerint a műanyag döntő részt a Földközi-medence körül elhelyezkedő 33 országból származik, és leginkább a rossz hulladékgazdálkodás eredménye. A WWF szerint a Földközi-tenger medencéjében élő 150 millió ember fejenként 208-760 kilogramm szemetet termel évente. A nyári időszakban idelátogató 200 millió turista pedig akár 40%-kal is növelheti a térség hulladéktermelését. A tengerben található szemét a partokról, a szél és a tengeráramlatok segítségével kerül a mélybe, illetve a térség folyóiból, a Nílus a Pó, az Ebro, a Ceyhan és a Seyhan közvetítésével.

A szakértők szerint a műanyag döntő részt a Földközi-medence körül elhelyezkedő 33 országból származik, és leginkább a rossz hulladékgazdálkodás eredménye. A WWF szerint a Földközi-tenger medencéjében élő 150 millió ember fejenként 208-760 kilogramm szemetet termel évente. A nyári időszakban idelátogató 200 millió turista pedig akár 40%-kal is növelheti a térség hulladéktermelését. A tengerben található szemét a partokról, a szél és a tengeráramlatok segítségével kerül a mélybe, illetve a térség folyóiból, a Nílus a Pó, az Ebro, a Ceyhan és a Seyhan közvetítésével.

Mi a helyzet a mikroműanyagokkal?

Mikroműanyagokból évente mintegy 13 ezer tonna kerül a vízbe. A kerékabroncsokból származó por teszi ki az ilyen hulladék legnagyobb arányát (53 százalék), ezt követi a textilhulladék (33 százalék), a kozmetikumokból származó mikrogyöngyök (12 százalék) és műanyaggömbök (2 százalék).

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet idei tanulmánya szerint a Földközi-tengerbe került műanyag akár háromezer méter mélységben is megtalálható, és ugyancsak idei hír, hogy a Földközi-tenger legmélyebb pontján, a Jón-tengeren, az 5112 méteres Calypso-árokban is találtak műanyagot, mégpedig szokatlanul nagy koncentrációjában.

A Deep Sea elnevezésű, magyar kutatók részvételével zajló Földközi tengeri kutatás során ugyancsak kiderült: már 6-10 m mélységben is nagyobb arányban vannak jelen az 1 mm-nél kisebb mikroműanyagok, mint a felszínen.

A Málta környékén végzett kutatások egyik résztvevője, Dr. Bordós Gábor, az Eurofins vizsgálólaboratórium projektmenedzsere a Laboratorium.hu tudományos portálnak elmondta, hogy a mikroműanyagok mélyebb rétegekben történő masszív jelenléte hátterében a részecskék sűrűségének megváltozása, azaz szennyeződése is állhat. Dr. Bordós Gábor szerint a jelenség összefüggésbe hozható a környezeti feltételekkel (pl. sótartalom) és bizonyos polimerek természetével, mint például a sűrűség, méret, alak vagy tömeg.

„Mivel a mikroműanyagok jelentős része a tengervíznél kisebb sűrűségű, feltételezhetjük, hogy a lesüllyedésük oka – a tengervíz mozgása és az áramlatok mellett – a megváltozott sűrűségük lehet. Mindennek hátterében pedig az is állhat, hogy különböző mikroorganizmusok vagy szennyező anyagok tapadnak rájuk.”

Mit okoznak a mikroműanyagok? Mi bajunk lesz, ha fürdünk a vízben? 

Amint a fenti kutatásból is kiderült, a műanyagok és különösen a mikroműanyagok felületén számos olyan szennyező tapadhat meg, amelyek kifejezetten ártalmasak az élő szervezetekre. Ilyenek a különböző vegyszerek, növényvédő-szerek vagy gyógyszermaradékok, mikroorganizmusok.

Bár az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) állásfoglalása alapján a mikroműanyagok hosszú távú hatásai még nem teljesen ismertek, sok kutató mégis arra figyelmeztet, hogy a mikroműanyagok gyulladásokat okozhatnak a felületükön megtapadt toxikus vegyületek miatt. Azok a műanyagmolekulák pedig, amelyek szerkezetükben, összetételükben esetleg hasonlítanak az emberi hormonokhoz, befolyásolhatják a hormonrendszerünket. A szervezetben hosszabb távon felhalmozódó mikroplasztikok pedig károsíthatják a májat, a vesét vagy a tüdőt, illetve bejutnak a bélflórába is.

Mit teszünk a szörnyű környezetszennyezés ellen? Mit kell tudni a jogi szabályozásról?

Az Európában használt műanyag 40%-a csomagolóanyag, amely évente több mint 16 millió tonna hulladékot jelent, ám ennek mindössze az egyharmadát hasznosítják újra. Nem véletlen, hogy a műanyagok témája egyike azon hét területnek, amelyet az Európai Bizottság kulcsfontosságúnak tart a körkörös gazdaság 2050-ig való megvalósítása során.  A műanyagok körkörös gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia fokozatosan megszüntetné a mikroműanyagok használatát.

Antonio Troya, az IUCN Mediterrán Együttműködési Központjának igazgatója kiemeli, hogy évente csaknem negyedével, több mint 50 ezer tonnával lehetne csökkenteni a Földközi-tengerbe kerülő hulladék mennyiségét, ha a legjobb globális gyakorlatnak megfelelően fejlesztenék a hulladékkezelést a 100 legszennyezőbb nagyvárosban. A WWF megoldási javaslatai között szerepel többek között a jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodások bevezetése; a környezetbe bocsájtott műanyaggal szembeni fellépés nemzeti és helyi szinten; a halászati felszerelések szakszerű összegyűjtése; illetve az egyszer használatos műanyagok betiltása.

Egymillió tonna műanyag újrahasznosítása annyival csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, mintha egymillióval kevesebb autó lenne az utakon.

Az Európai Unió állásfoglalása alapján a leghatékonyabban úgy tudjuk felvenni a harcot a problémával, ha megakadályozzuk, hogy még több műanyag kerüljön a világ óceánjaiba.

A probléma kezelésére az EU betiltotta azon egyszer használatos műanyag termékeket, amelyeknek már létezik környezetbarát változata: a fent már említett műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömb pálcikákat. A Parlament emellett hozzáadta a listához a vékony nejlonzsákokat, az oxidatív úton lebomló műanyagból készült, és egyes polisztirol termékeket is.

Emellett kiterjesztették a gyártó felelősségét, különös tekintettel a dohánygyárakra, a „szennyező fizet” elvet alkalmazva, ezentúl a gyártók és nem a halászok állják a tengerekben hátrahagyott vagy elveszett halászhálók összegyűjtésének 259 és 695 millió euró közötti költségét(!) Az uniós országoknak emellett az elveszített halászeszközök legalább 50%-át be kell gyűjteniük évente, és 2025-ig azok 15%-át újra kell hasznosítaniuk.

2029-re a műanyag palackok 90 százalékát gyűjteni kell (például egy rendszeren keresztül, ahol a palack betéti díját visszakapják a vásárlók), 2025-re a műanyag palackok összetételének 25 százaléka, 2030-ra pedig 30 százaléka újrahasznosított anyag kell, hogy legyen, speciális jelölés segítségével kell felhívni a vásárlók figyelmét a helyes hulladékkezelésre.

Mire számíthatnak szerdán a befektetők?

Az ázsiai-csendes-óceáni térség részvénypiacai volatilisen alakultak a vámhíreket követően.
2025. 07. 09. 10:30
Megosztás:

A japán választás közeledtére emelkedtek a fejlett hozamok; 4,6% lett a júniusi hazai infláció

A fejlett piacokon a kötvényhozamok emelkedtek. Ebben fontos szerepet játszott, hogy az amúgy is rendkívül magas, a GDP 240%-ra rugó államadóssággal küzdő Japánban a közelgő felsőházi választás előtt nő a költségvetési élénkítéssel kampányoló pártok népszerűsége, ami ellensúlyozta például az amerikai inflációs várakozások enyhülését.
2025. 07. 09. 10:00
Megosztás:

Óvatosan kezelték a tengerentúli befektetők a vámbejelentések hatását

Keresték a tengerentúli befektetők az irányt a vámháború újbóli fellángolásának árnyékában: az S&P 0,1%-kal, a Dow 0,4%-kal csökkent, a Nasdaq pedig stagnált.
2025. 07. 09. 09:30
Megosztás:

A továbbra is fennálló vámháborús bizonytalanság ellenére emelkedtek az európai tőzsdék

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal folytatott vámtárgyalások kimenetele továbbra is bizonytalan, és a határidő közeledik, a vezető nyugat-európai indexek pluszban zártak: az FTSE100, a DAX és a CAC40 mind 0,5% feletti emelkedést mutatott.
2025. 07. 09. 09:00
Megosztás:

Megújult vámfenyegetésekkel gyorsítaná a tárgyalásokat Trump

A tegnapi nap folyamán 14 ország, többek között Japán és Dél-Korea is levelet kapott Donald Trump elnöktől, melyben kijelentette, hogy az érintett országok augusztus elsejétől 25-40% közötti vámokra számíthatnak exportáruikra; így a jelenlegi, 10%-os általános vámszint elvileg ma lejáró határideje kitolódott.
2025. 07. 09. 08:30
Megosztás:

Megduplázódott a lakásbiztosítások száma a viharok nyomán

Az elmúlt napok komoly viharai miatt több mint kétszeresére nőtt a lakásbiztosítások iránti kereslet. A Netrisk adatai szerint a vihart megelőző napon 109 százalékkal, a vihar napján pedig 131 százalékkal kötöttek több szerződést, mint egy átlagos nyári napon. A szélsőséges időjárás nemcsak az otthonokban és az autókban, hanem az utazási tervekben is jelentős károkat okozott, ami az utasbiztosítások iránti érdeklődést is látványosan megemelte. A Netrisk szerint a szélsőséges időjárás erősíti a lakosság biztosítási tudatosságát, azonban a biztosítások akkor nyújtanak valódi védelmet, ha nem utólag, hanem előre, tudatosan készülünk fel.
2025. 07. 09. 07:00
Megosztás:

Panel kontra tégla: ezek a lakások a legkeresettebbek Magyarországon

A legfrissebb adatok alapján a vásárlók minden településtípuson nagyobb érdeklődést mutatnak a téglaépítésű társasházi lakások, mint a panelek iránt. A markáns különbség nemcsak a kereslet alakulásában, de a négyzetméterárakban is egyértelműen megmutatkozik. Ez különösen aktuális lehet most azoknak, akik első lakás vásárlását vagy építését tervezik, kihasználva a napokban bejelentett kedvezményes állami hitelkonstrukciót. Az Ingatlan.com és a Wienerberger közös elemzése rámutat: az értéktartás szempontjából hosszú távon jobban jár, aki akár saját lakhatásra, akár befektetési céllal téglaépítésű ingatlant választ.
2025. 07. 09. 06:30
Megosztás:

A kriptovaluta a legjobb választás az olyan online játékokban, mint az Allyspin?

Az online szórakoztatóipar folyamatos fejlődésével egyre több platform kínál alternatív fizetési módszereket a hagyományos banki szolgáltatások mellett. A digitális pénznemek térnyerése különösen szembetűnő az online kaszinók világában, ahol a gyorsaság és az anonimitás iránti igény egyre nagyobb.
2025. 07. 09. 06:04
Megosztás:

A befektetés-ellenőrzés célja az állami érdekek és a lakosság ellátásbiztonságának védelme!

A sajtóban napokban megjelent, egyes esetekben pontatlan, hangulatkeltő cikkekkel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi hét pontban tisztázza a befektetés-ellenőrzés kapcsán kialakult helyzetet. A kormány célja egyértelmű: az államérdek védelme és a lakosság ellátásbiztonságának megerősítése.
2025. 07. 09. 06:00
Megosztás:

Felemás a logisztikai ágazat első negyedéve

Továbbra is vegyes a kép a logisztika alágazatai között: a légi áruszállítás teljesítménye dinamikusan bővül, az első negyedévben rekordnak számító, 94,5 ezer tonna árut kezeltek a fővárosi repülőtéren. Viszont a nagyságrendekkel nagyobb volumenű közúti és vasúti áruforgalom tovább csökkent. A közúti áruszállítás ismét évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a nemzetközi gazdasági környezet hatásai a vasúti teherszállításra nyomták rá a bélyeget.
2025. 07. 09. 05:30
Megosztás:

Teljes készpénzmentesség jön a Forma-1 magyar futamán

A magyar alapítású Festipay biztosítja a készpénzmentes fizetést a Hungaroringen megrendezendő 40. Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A cég a vendéglátó egységek teljes területén több száz érintésmentes terminált üzemeltet, ahol bankkártyával, mobiltelefonnal vagy Festipay kártyával lehet fizetni. A rendszer már Bahreinben is sikerrel debütált. Solti Attila, a Festipay Zrt. igazgatósági tagja szerint céljuk a gyors és zökkenőmentes vásárlási élmény biztosítása. A készpénzzel érkező nézők feltöltőkártyát használhatnak, amelynek egyenlege a rendezvény végén költségmentesen visszaváltható.
2025. 07. 09. 05:00
Megosztás:

A keresőoptimalizálás összeomlását élőben nézzük

Az utóbbi hónapokban drámai átalakuláson megy keresztül az online tartalomfogyasztás és -terjesztés világa. A keresőoptimalizálás (SEO), ahogyan ismertük, szétesőben van. A mesterséges intelligencia (AI) térhódítása és a nagy tech cégek stratégiaváltásai alapjaiban rengetik meg az eddig jól működő online marketingmodelleket.
2025. 07. 09. 03:30
Megosztás:

Nem mindegy, milyen ATM kerül a faluba – akár kétszer többe is kerülhet a készpénzfelvétel

A kormány döntése alapján 2025 végéig minden 1000 fő feletti magyarországi településen elérhetővé válik a bankjegykiadó automata (ATM), ám nem mindegy, melyik bank automatája kerül a falvakba. A money.hu elemzése szerint az ATM-használat költsége bankonként jelentősen eltér: az ingyenes készpénzfelvételi keret felett a saját számlavezető bank automatájából történő felvétel legtöbbször lényegesen olcsóbb, mint más bank ATM-jének használata – van, ahol így több mint duplájába kerül a pénzfelvétel.
2025. 07. 09. 03:00
Megosztás:

A klímát a konyhába szerelték Nálad? Akkor nagy bajban vagy!

A konyhai pára alattomos ellensége a klímádnak, sokan túl későn veszik észre. Nem mindegy, hogyan használod a klímát a konyhában.
2025. 07. 09. 02:00
Megosztás:

Donald Trump levelét megírta, elküldte - baj lesz?

Trump levélben üzent: az amerikai elnök hétfőn 14 ország számára meghatározta az új vámtételeket.
2025. 07. 09. 01:00
Megosztás:

A francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát.
2025. 07. 08. 23:30
Megosztás:

Milliárdos kárbejelentésre számít a Groupama Biztosító a hét eleji viharok kapcsán

A biztosítótársaság arra kéri az otthonuktól távol tartózkodókat, illetve a balatoni nyaralótulajdonosokat, hogy lehetőség szerint mielőbb ellenőrizzék ingatlanjaikat – akár családtag vagy ismerős segítségével is.
2025. 07. 08. 23:00
Megosztás:

Több vármegyében visszavonják a tűzgyújtási tilalmat

Az elmúlt 24 óra csapadékos időjárása következtében egyes területeken mérséklődött a tűzveszély, ezért 2025. szerdai hatállyal Budapesten és további öt vármegyében a hatóság visszavonja a tűzgyújtási tilalmat - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.
2025. 07. 08. 22:30
Megosztás:

Késve fizeti ki a számláit a magyar vállalatok több mint fele

BA magyar cégek 53 százaléka nem kapja meg határidőre a számlái ellenértékét, és ezt az ügyfelek likviditási problémái okozzák. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében. A kifizetések általában több mint egy hónappal a lejárati határidő után történnek, ez pedig növeli a bedőlt kereskedelmi hitelek kockázatát, ami a felmérés szerint 6 százalék mértékű. A cégek 52 százaléka szerint több partnere megy csődbe az idén, mint tavaly. A felmérés 210 vállalat megkérdezésével készült.
2025. 07. 08. 22:00
Megosztás:

AI a befektetések szolgálatában: új dimenziók a vagyonkezelésben

A K&H Alapkezelő, a KBC Csoport tagjaként már nyolc éve alkalmaz mesterséges intelligencia alapú modelleket (AI) a befektetési döntéseinek támogatására, ezzel nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten is úttörő szerepet tölt be.
2025. 07. 08. 21:30
Megosztás: