Minden jel szerint tovább nőnek a lakásárak
A honi kisebb- és magánbefektetők számára az ingatlan, mint befektetési forma évtizedek óta népszerű, és a piac eddig igazolta is a várakozásokat. Az elmúlt 30 év statisztikai elemzése révén arra juthatunk, hogy a lakóingatlan-befektetés az inflációt meghaladó hozamot produkált. Továbbra is jelentős a kereslet ezen a területen, egy jó adottságú tétel akár napok alatt gazdát cserélhet, és sem a trendben, sem az árak emelkedésében nem várható megtorpanás. A korábban jósolt tetőzés egyhamar nem várható.
A gazdasági környezetet vizsgálva azt látjuk ‒ kezdte elemzését a BDO szakértője ‒, hogy a kivitelezési költségek tovább nőnek, akár új építésről, akár felújításról van szó. Oroszország és Ukrajna háborúja azt is jelenti, hogy két jelentős építőanyag-exportőr nem tud szállítani a piacokra. Ez nemcsak a faanyagokra, hanem az acéltermékekre és másokra is hatással van. Az építőipari termékek jelentős energiainputtal rendelkeznek, az elszabadult energiaárak pedig már ma is drámai áremelkedéseket okoznak. A folyamat következményeit még nem is látjuk teljes egészében, mindeközben az építőiparon továbbra is keresleti nyomás van.
Az új építésű lakóingatlanok piacán mégis visszaesés várható, mert a kedvezményes hitelek „kiárazódásával” csökkenni fog az építési kedv. A befektetők visszafogottabban kezdenek új, nagy lakásprojektekbe, a meglévő vagy mégis elinduló projektek pedig szűkülő kínálat mellett, magasabb kivitelezési költségeken valósulnak majd meg. Ez a folyamat középtávon tovább fogja emelni a használt lakások árát, de ennek mértéke egyelőre szintén nem látható. Keresleti oldalon a magas kamatkörnyezet nagyon megdrágítja a finanszírozási költségeket is, ezért előtérbe fognak kerülni a nagyobb tőkeerejű, készpénzes fejlesztők és vásárlók.
Tehát amíg a háború tart, addig az ellátási láncok sérülése, megszakadása miatt emelkedhetnek az árak, ha pedig véget ér a konfliktus, a helyreállítás, újjáépítés generál majd hatalmas keresletet, elszívó erőt nemcsak az építőanyagokra, de a munkaerőre is. A háború kitörése előtt az EU munkaerő piacán jelentős mennyiségben volt jelen az ukrán munkaerő, és ezek az emberek meghatározó részben az építőiparban tevékenykedtek. Nem tudjuk, hogy a konfliktus végén ők hol és hogyan vállalnak majd munkát. A háború végkimenetelétől függően az ukrán munkavállalók tömegesen hazatérhetnek, de fokozódhat is a külföldi munkavállalási kedv, tehát a kérdésekre válaszok nincsenek, csak talányok.
A pillanatnyi hazai keresletet növeli az Ukrajnából menekültek lakhatási igénye is. Egyelőre nem látszik, hogy mikor, milyen feltételekkel tudnak visszatérni az otthonaikba, és sokaknak egy ideig nem is lesz hova visszatérni. Az első sokk után sokuknak lesz fizetőképes igénye arra, hogy a befogadó országokban, így hazánkban is lakást béreljenek, néhányan talán vásároljanak is ‒ mutatott rá Rajnai Gábor. A forint gyengülése emellett a külföldi lakóingatlan-befektetéseknek is lendületet, támaszt adhat. Azért elsősorban ezeknek, mert a nem lakáscélú ingatlanok árazása eddig is euróalapú volt.
Pénzügyi szempontból az infláció és a jelenlegi, negatív reálkamatok is az ingatlanok felé terelik a befektetőket, az árak tehát minden jel szerint csak növekedni fognak, de ez a forgalom volumenére nem feltétlenül igaz. A fentiek fényében az eladóknak a kivárás, tartás áll érdekükben ahelyett, hogy nyomott áron értékesítenének.
A magán- vagy kisbefektetőknél gyakorlat, hogy a megvásárolt ingatlant bérlakásként hasznosítják. Ők egyértelműen akkor járnak a legjobban, ha külső kerületben, kis, olcsó lakásokat vesznek. Az elérhető bérleti díjak különbözete ugyanis nem tükrözi a drága környékeken lévő, nagyobb lakások vételi felárát, tehát a hasznosítás során egy lakásvásárlásba fektetett pénzegység az olcsó lakásoknál többet hoz.
