Mire számíthatnak a befektetők a héten?
A jövő héten a figyelem az amerikai munkaerőpiaci adatokra irányul, amelyek a július 4-i függetlenségnapi ünnep miatt a szokásosnál korábban, már csütörtökön megjelennek. A fő kérdés az, hogy fennmarad-e a foglalkoztatás bővülésének lendülete, miután az elmúlt hónapokban a munkahelyteremtés ismét erős volt, és a munkanélküliségi ráta tartósan alacsonyan, 4,3%-on stabilizálódott. Bár a bérdinamika némileg mérséklődött, továbbra is viszonylag erős maradt, ami az inflációs kockázatok fennmaradására utal. Mindez a Fed monetáris politikája szempontjából is meghatározó, hiszen a munkaerőpiac ellenálló képessége lehetővé teszi a jegybank számára, hogy az árstabilitásra koncentráljon, ami rövid távon nem indokol kamatcsökkentést. A piaci árazások alapján így egy szeptemberi, 25 bázispontos kamatemelés lehetősége továbbra is napirenden maradhat.
Az euróövezetben az inflációs adatok kerülnek a fókuszba, miután a legfrissebb előrejelzések szerint az infláció már májusban tetőzhetett 3,2%-on, és júniusban enyhén, mintegy 3,1%-ra mérséklődhetett az üzemanyagárak csökkenése nyomán, miközben a maginfláció várhatóan 2,6%-on stabilizálódott. Ez azt sugallja, hogy az EKB a júniusi kamatemeléssel lényegében elérhette rövid távú célját, és a gazdasági környezet – az alacsony, 1% körüli növekedési kilátások és a mérsékelt inflációs eltérés mellett – nem indokol további jelentős monetáris szigorítást.
A piacok ugyan még beáraznak egy év végi kamatemelést, de annak szerepe inkább finomhangolás lehet. A szerdán megjelenő eurózónás inflációs adat előtt a hét elején érkező német, francia, olasz és spanyol inflációs számok kulcsfontosságú iránymutatást adhatnak a végleges értékre vonatkozóan.
(Forrás: OTP Ébresztő)
