A Nők40 nyugdíj után jöhet a Férfiak40 nyugdíj? - 470 milliárdos nyugdíjprogram
Valóban indokolt lehet a férfiak korábbi nyugdíjazása?
A Férfiak40 bevezetése mellett az egyik legerősebb érv, hogy a férfiak átlagosan rövidebb ideig élnek, mint a nők. Ez a különbség az idősebb korosztályok összetételében is világosan megmutatkozik.
A 65 évesnél idősebb magyarok körében a nők aránya már 61,6 százalék. A statisztikák szerint egy 65 éves férfi várható további élettartama közel négy évvel marad el egy ugyanilyen korú nőétől. Mindez társadalmi szempontból érthetővé teszi azt az igényt, hogy a férfiak számára is elérhető legyen valamilyen kedvezményes nyugdíjazási lehetőség.
Farkas András szerint azonban a Nők40 rendszerének egyszerű kiterjesztése a férfiakra túlságosan nagy pénzügyi kockázatot jelentene.
Napirendre kerülhet a Férfiak40 vizsgálata
A nyugdíjszakértő arra is emlékeztetett, hogy a Tisza Párt nyugdíjasokat érintő vállalásai között szerepel a Férfiak40 bevezetési lehetőségének megvizsgálása.
A kérdés azonban jóval összetettebb annál, mint hogy ugyanazokat a feltételeket kellene-e biztosítani a férfiaknak, mint a nőknek. Egy ilyen változtatás ugyanis nemcsak az érintettek élethelyzetét, hanem az egész magyar nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát is befolyásolná.
Negyven év helyett 43 év lehetne a reális feltétel
Farkas András úgy véli, hogy amennyiben létrejönne a férfiak kedvezményes nyugdíja, azt legalább 43 év jogosító idő megszerzéséhez kellene kötni.
Ha a férfiaknál is ugyanazokat az időszakokat zárnák ki a jogosultsági időből, mint a Nők40 esetében, akkor elsősorban azok tudnák viszonylag korán igénybe venni a kedvezményt, akik már az általános iskola vagy legkésőbb a középiskola befejezése után munkába álltak.
További feltétel lenne, hogy pályafutásuk során – a korábbi kötelező sorkatonai szolgálatot leszámítva – lényegében folyamatos munkaviszonnyal rendelkezzenek. A felsőfokú tanulmányokat folytató vagy hosszabb időre a munkaerőpiacról kieső férfiak ezért jóval később szerezhetnék meg a szükséges jogosultsági időt.
Évente több mint 470 milliárd forint lehetne a számla
A becsült létszámadatok alapján a férfiak kedvezményes nyugdíjazása akár a Nők40-re fordított összeg 86 százalékát is felemészthetné. Ez jelenlegi értéken számolva több mint 470 milliárd forintos éves kiadást jelenthetne.
A tényleges költséget tovább növelné, hogy a férfiak nyugdíjának meghatározásakor átlagosan 17 százalékkal magasabb, járulékalapot képező keresettel kellene számolni. Emiatt a kedvezményes férfinyugdíj átlagos havi összege várhatóan számottevően meghaladná a Nők40 nyugdíj keretében megállapított ellátások átlagát.
Vagyis nemcsak sok új jogosult jelenhetne meg a rendszerben, hanem az egy főre jutó kiadás is magasabb lehetne.
Már most is hatalmasak a nyugdíjrendszer többletkiadásai
A szakértő számításai szerint a Nők40, a 13. havi nyugdíj, valamint a 2029-től teljessé váló 14. havi nyugdíj együttesen évente körülbelül 1800 milliárd forintos kiadást jelenthet.
Ez az összeg megközelítőleg háromhavi többletnyugdíjnak felel meg. Ha ehhez hozzáadódna a férfiak kedvezményes nyugdíjának költsége, a rendszernek gyakorlatilag egy újabb havi nyugdíjjal összemérhető terhet kellene finanszíroznia.
Farkas András szerint egy ilyen nagyságrendű új kiadás már az egész nyugdíjrendszer fenntartható finanszírozását veszélyeztethetné.
Rugalmas nyugdíjkorhatár jelenthetné a megoldást
A nyugdíjszakértő a Férfiak40 nyugdíj bevezetése helyett egy mindkét nemre kiterjedő, rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer kialakítását tartaná célszerűnek.
Ennek lényege az lenne, hogy aki a 65 éves általános nyugdíjkorhatár elérése előtt szeretné megkezdeni nyugdíjas éveit, megtehetné, de vállalnia kellene az ellátás arányos csökkentését.
A tervezett málusz évente 4–5 százalék lehetne. Ha valaki például három évvel a korhatár betöltése előtt vonulna nyugdíjba, az ellátását összesen körülbelül 12–15 százalékos levonás terhelhetné.
A nők alkotmányosan megengedett pozitív megkülönböztetését ebben a rendszerben úgy lehetne fenntartani, hogy esetükben kisebb mértékű csökkentést alkalmaznának.
A veszélyes munkakörök külön elbírálást kaphatnának
Indokolt lehet a korkedvezmény visszaállítása vagy újraszabályozása azok számára is, akik egészségkárosító, rendkívül megterhelő vagy különösen veszélyes munkát végeznek.
Ez a lehetőség nem kizárólag a férfiakat illetné meg. A munkakör tényleges egészségi és biztonsági kockázatai alapján nők és férfiak egyaránt jogosultak lehetnének a korábbi nyugdíjazásra.
A szakértő szerint azonban az egyes társadalmi csoportoknak szóló, egymástól elkülönülő kedvezmények önmagukban nem helyettesíthetnek egy átfogó nyugdíjreformot.
Az alkalmi módosítások több problémát is okozhatnak
A nyugdíjrendszer számos egymással összefüggő elemből áll. Egyetlen szabály megváltoztatása hatással lehet a járulékbevételekre, a foglalkoztatásra, a költségvetési kiadásokra és a későbbi nyugdíjak értékére is.
Farkas András ezért úgy véli, hogy a nyugdíjasok és a nyugdíj előtt állók érdekeit hosszú távon szolgáló változtatásokat csak részletes szakmai számítások és alapos politikai előkészítés után szabad elfogadni.
Az előzetes hatásvizsgálatok nélküli, eseti beavatkozások ugyanis könnyen több kárt okozhatnak, mint amennyi előnyt biztosítanak.
Különleges védelem járhat a nyugdíj előtt állóknak
A nyugdíjszakértő korábban egy kevésbé ismert munkajogi szabályra is felhívta a figyelmet. Azok a munkavállalók, akik öt éven belül elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, bizonyos esetekben fokozott védelem alatt állnak.
Ez nem jelenti azt, hogy a munkaviszonyuk egyáltalán nem szüntethető meg, a munkáltató lehetőségei azonban korlátozottabbak lehetnek. Felmondás esetén az érintett dolgozók – a jogszabályi feltételek teljesülése mellett – emelt összegű végkielégítésre is jogosultak lehetnek.
A Férfiak40 helyett átfogó reformra lehet szükség
A férfiak rövidebb várható élettartama valós társadalmi probléma, ezért indokolt lehet számukra kedvezőbb nyugdíjazási lehetőségeket keresni. A Nők40 rendszerének változtatás nélküli átvétele azonban a becslések szerint több százmilliárd forintos új terhet róhatna a költségvetésre.
Farkas András álláspontja alapján a hosszú távon fenntartható megoldást nem egy újabb, különálló kedvezmény, hanem a rugalmas nyugdíjba vonulás bevezetése jelenthetné. Ebben mindenki saját élethelyzete alapján dönthetne a korábbi visszavonulásról, miközben a nyugdíj összegének arányos csökkentése mérsékelné az állami rendszerre nehezedő többletterhet.
