Mit hoz a jövő a kínai akkumulátorok gyártói számára?
Jó pár komolyabb kínai akkumulátorgyártó külföldi terjeszkedésbe is kezdett, és a legtöbb szó a tengerentúlon a Debrecenben is beruházó CATL és a Ford szerződéséről esik. A befektetők nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek az együttműködések, mert precedenst teremthet a kínai akkumulátorgyártók megjelenésére az USA piacán. De a két ország politikusai is szorosan rajta tartják a szemüket a fejleményeken. Kínában amiatt aggódnak, hogy ezzel az USA-ba irányuló technológia transzferre kerülhet sor, az USA pedig nem szeretné, hogy az ország adódollárjai kínai zsebekbe vándoroljanak.
Az elektromos járművekben használt akkumulátorok kínai gyártói a hazai piacon kapacitásfelesleggel, külföldön pedig egyre erősebb versenytársakkal kénytelenek farkasszemet nézni. A Fidelity szerint ez persze jó hír is lehet – a zöld növekedés és a fogyasztók szempontjából.
A januártól márciusig terjedő időszak általában uborkaszezonnak számít az autóiparban. Az akkumulátorok iránti kereslet most alacsony, a kínálat viszont az elmúlt évben hirtelen megnőtt, mivel az elektromos járművek (EV-k) nagyon jól fogytak, és számos akkumulátorgyártó megnövelte a kapacitását. Ennek következtében most felduzzadt kínálatnak és meglehetősen lanyha keresletnek vagyunk tanúi. Megbillent a kereslet és a kínálat piaci egyensúlya, komoly árnyomás alakult ki, és többen aggódni kezdtek a kapacitásfelesleg miatt.
Az elektromos járművek akkumulátorai két fő típusba sorolhatók: lítium-vasfoszfát (LFP, közkeletű nevén lítium-ion), és nikkel-kobalt-mangán (NCM, ismertebb nevén nikkel-fémhidrid). A fő különbség az, hogy a lítium-ion akkumulátorokban a nagy mennyiségben rendelkezésre álló lítiumon és a vason kívül nincs más fém, míg a nikkel-fémhidrid akkumulátorokhoz kobaltra is szükség van, mely ritkább, és főleg csak Afrikából szerezhető be.
A fentiek miatt a lítium-ion akkuk jobban skálázhatók és olcsóbbak, mint a nikkel-fémhidrid változat, viszont a lítium-ion akkuknak kisebb az energiasűrűsége a nikkel-fémhidrid akkukénál – ez az oka annak, hogy a lítium-ion technológiával elsősorban tömeggyártású termékekben találkozhatunk.
A Kínában gyártott EV-akkumulátorok 70%-a a lítium-ion típusba tartozik, míg Koreában és Japánban a gyártók hagyományosan nikkel-fémhidrid akkukat állítanak elő, és nem sok minden ösztönzi őket arra, hogy ezen változtassanak.
Kína állami szinten támogatja az elektromosautó-gyártást, Európában és az Egyesült Államokban is beindították az EV-ellátási láncok kialakítását célzó támogatási programokat. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy milyen jövő vár a kínai akkumulátorgyártókra a nemzetközi piacon?
Az USA inflációcsökkentési törvénye (IRA) mind a fogyasztókat, mind a gyártókat támogatja. Az akkumulátorgyártás terén ez kilowattóránként 35 dollárt jelent, ami lényegében több, mint a kínai gyártók által a kínai piacon termelt profit összege. Ezért az USA EV-gyártói számára komoly versenyhátrányt jelentene, ha Kínából vagy bárhonnan máshonnan importált akkumulátorokat használnának. Megéri nekik az USA-ba költöztetni a gyártást és ezért akad egyre több példa arra is, hogy koreai akkumulátorgyártók az USA-ban építenek gyártósorokat.
Sikerülhet megtörni Kína dominanciáját az elektromos járművek piacán?
Ez időt ad a világ többi piaci szereplőjének, hogy behozza a lemaradását. Jelenleg Kína élen jár az elektromos járművek elterjedtségében, míg arányuk az USA-ban egyelőre igen alacsony. Ha a többi gyártó időt nyer a termelés felfuttatására, akkor esélyük lesz arra, hogy legalább egyenlő feltételek mellett versenyezzenek Kínával.
„A fenti kérdésre ma még nem könnyű válaszolni. Sok minden múlik a költségeken, ám azok mértéke az USA-beli létesítmények esetében nem látható pontosan előre. A lényeg, hogy az akkumulátor egy jelentős tömegű alkatrész, így a helyben létrehozott ellátási lánc kulcsszerepet játszik majd a globális szereplők által az USA piacán elért sikerek szempontjából” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója
A fogyasztóknak ez egyértelműen jó hír. Már a Tesla és a kínai belföldi gyártók is komoly árcsökkentéseket hajtottak végre. Egyes fogyasztók kivárásra játszanak – megnézik, mennek-e még lejjebb is az árak.
A kínai fogyasztók számára hagyományosan az egyik legnagyobb akadályt az ár jelenti. Ha egy elektromos autót ugyanannyiért árulnak, mint egy belső égésű motorral szerelt típust, akkor a vásárlók jelentős része az elektromos autót választja, mivel annak jóval alacsonyabbak a fenntartási költségei. Kínában ráadásul különösen olcsó az elektromos áram.