Nagy a baj? 4,5%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom
Az előző hónaphoz képest 0,6%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ezen belül az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 0,5%-kal nőtt, a nem élelmiszer jellegű üzletek forgalma 0,2%-kal csökkent, azonban a kedvezményes üzemanyagárak kivezetését követően egy hónap alatt 5,3%-kal zuhant az üzemanyagtöltő állomások forgalma az előző havi 19,3%-os visszaesést követően. Tavaly összesen 5,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozták.
Az élelmiszer üzletek forgalma azonban stabilizálódni látszik a tavaly júliusi meredek visszaesést követően, a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése ellenére.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,8%-ra mérséklődött a visszaesés üteme az előző havi 8,3%-ról, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 1,5%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 9,7%-kal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az üzemanyagforgalom csökkenése mindazonáltal jelentősen csökkentheti a nyersolaj és olajtermékek importját, hozzájárulva a külső egyensúly javulásához. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13,4%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 5,6%-kal, a használtcikk-üzletekben pedig 0,2%-kal nőtt, míg a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,7%-kal, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 6,5%-kal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben pedig 1,9%-kal mérséklődött.. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,6%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,6%-kal csökkent.
16,4%-kal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 2,3%-kal marad el a járvány előtti szinthez képest. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 29,2%-kal, 2010-hez képest 42,1%-kal emelkedett.
A forgalom növekedését a tavalyi év elejéig a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi nyári hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben, és azóta is magas szinten stabilizálódott), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum tavalyi 20%-os emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja, tavaly szeptembertől pedig már csökkenést mutat.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom visszaesése.
A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet, bár ezt a munkapiaci adatok egyelőre egyáltalán nem támasztják alá. Az előbbieket némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által tavaly adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül.
Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is. Az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesültek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes ületek megszűnéséhez is vezethet.
Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 4% körüli visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban.
Márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében, amit a gépkocsiárak kiugró emelkedése és a forint tavalyi gyengülése is fokozott. Tavaly 8,5%-kal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak voltak a megrendelések, az év első két hónapjában azonban az egy évvel ezelőtti alacsony bázishoz képest és az enyhülő alkatrészhiánynak köszönhetően 3%-kal nőttek az újautó átadások száma.
