Nagy minuszban kezdtek az amerikai tőzsdék

A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,36 százalékos, az S&P 500-as mutató 0,68 százalékos, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 1,90 százalékos mínuszban indította a kereskedést. Nyitás után öt perccel a Dow Jones 1,50 százalékos, az S&P 500-as index 1,32 százalékos, a Nasdaq-piac összetett mutatója pedig 1,70 százalékos veszteséget mutatott.
    
A Wall Street "félelemindexe", a CBOE Volatility Index (VIX) több mint négyhavi csúcson is járt, nyitás előtt fél órával 26,14 százalékos pluszban, 26,25 ponton állt az értéke. Minél nagyobb az index értéke, annál kedvezőtlenebbek a tőzsdei kilátások.
    
A gazdasági helyzet alakulására kényesen reagáló részvények közül a Morgan Stanley, a JPMorgan Chase és a Bank of America 2,2 százalék és 3 százalék közötti mértékben gyengültek a nyitás előtti elektronikus kereskedésben, követve az amerikai állampapír-hozamokat.
    
A luxushajókat üzemeltető vállalatok árfolyama 3 százalék körüli mértékben csökkent, míg a légitársaságok - a United Airlines, az American Airlines és a Delta Airlines - 2 százalékos mínuszban várta a nyitást, mivel a koronavírus-járvány újabb fellángolása erősítette azokat a félelmeket, hogy az utazások iránti kereslet igazi fellendülése még várat magára.
    
A szeptember rosszul alakult a vezető New York-i tőzsdeindexek esetében, mivel a munkaerőpiac fellendülésének egyenetlenségei mellett a társasági adó emelését célzó, a vállalati nyereségeket megnyirbáló tervek is aggasztják a befektetőket. Hét egymást követő hónap után szeptemberben nagy valószínűséggel megszakad az S&P 500-as index emelkedő trendje.
    
A figyelem központjában már a Federal Reserve nyíltpiaci bizottsága áll, amely tucatnyi másik központi bankhoz hasonlóan a héten ülésezik. Elemzők arra számítanak, hogy a testület megalapozza a járvány miatti masszív eszközvásárlási program kivezetését, de a tényleges bejelentés nem ezen a héten szerdán, hanem csak a novemberi vagy decemberi ülésen hangzik majd el.
    
A globális piacokat, ideértve a nyersanyagpiacokat is, hétfőn megrengették a második legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő konglomerátum, a China Evergrande körüli bizonytalanságok. A nyakig eladósodott vállalat fizetési nehézségekkel küzd, és félő, hogy kormányzati segítség nélkül csődbe megy, ami kockázatot jelenthet a világgazdaságra is.
    
A nagy nyugat-európai értéktőzsdéken is zuhannak az indexek. Hétfő délután fél négykor a londoni FTSE-100 index 1,39 százalékos, a frankfurti DAX-index 2,52 százalékos, a párizsi CAC-40 2,12 százalékos, a milánói FTSE MIB 2,56 százalékos, a madridi IBEX 35 mutató pedig 1,29 százalékos mínuszban állt. A Stoxx Europe 600-as index 2,06 százalékos, az FTSE Eurofirst 300 index 2,22 százalékos, az EuroStoxx50 pedig 2,34 százalékos veszteségben állt fél négykor.
    
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1714 dollárt adtak, 0,12 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest azonban 0,35 százalékkal gyengült a dollár, 109,58 jenen forgott.
    
Az azonnali jegyzésekben az arany unciánkénti ára 0,09 százalékkal 1755,67 dollárra, a decemberi szállítású aranyé pedig 0,36 százalékkal 1757,70 dollárra nőtt a New York-i árupiacon.
    
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökken.
    
Fél négykor a novemberi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 1,01 százalékos mínuszban, 74,58 dolláron, a WTI pedig 1,38 százalékos veszteségben, 70,83 dolláron forgott.
    
Pénteken csökkenéssel zártak a New York-i tőzsdemutatók. A Dow Jones ipari átlag 0,48 százalékkal, 34 584,88 pontra, az S&P 500-as mutató 0,91 százalékkal, 4432,99 pontra, a Nasdaq Composite mutatója pedig ugyancsak 0,91 százalékkal, 15 044,00 pontra esett.