Ne vegyél most panellakást! Elmondjuk miért

Március és május között országosan 5,8%-ra emelkedett az alku lehetősége a téli 5,5%-ról – derül ki az OTP Ingatlanpont által közvetített lakóingatlanok összesítéséből, melyben a végső hirdetési és a szerződéses árakat hasonlították össze.

A vevők legnagyobb mértékben a házaknál tudták érvényesíteni érdekeiket, azon a piacon 7,8% volt az átlagos alku. Jóval kisebb, 2,8%-os mozgástér volt a nem panellakások árában, míg a paneleknél csak 2%-ot lehetett átlagosan alkudni.

Utóbbi 2020 – a felmérés kezdete – óta a legalacsonyabb, ami jól jelzi a panelek népszerűségének növekedését.

A földrajzi eloszlást tekintve Budapesten mindössze 1,6% volt az átlagos eltérés az  irányár és a végső ár között. Ez messze a legkisebb alku az elmúlt években, már a téli 2,3% is negyedéves mélypontot jelentett 2020 óta.

A budapesti piacon belül a házaknál 3,6%-os, a nem panellakásoknál pedig 1,8%-os volt a vevők alkupozíciója, utóbbi szintén új minimumot jelent.

„Arra korábban sosem volt példa, hogy a fővárosi panelek az irányárnál összesített átlagban drágábban keljenek el, most először viszont ez a helyzet:  átlagosan az irányár felett 0,3%-kal cseréltek gazdát tavasszal” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Szerinte ez arra utal, hogy tovább fokozódott a kereslet a panelek piacán, egyre gyakrabban fordult elő, hogy a vevők egymásra licitáltak, noha természetesen klasszikus alkura is volt sok példa.

A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban a téli 3,9%-ról 4,4%-ra nőtt az alku tere, ezen belül szintén a házak árában volt a legnagyobb rugalmasság, ott 6,9%-ot alkudtak, míg a nem panellakásoknál ugyanez csak 3,6%, a paneleknél pedig 2,8% volt.

Utóbbi adat szintén a legalacsonyabb 2020 óta holtversenyben a téli negyedévvel, vagyis nem csak a budapesti, hanem a vidéki nagyvárosi panelek iránt is jelentős volt a kereslet.

A kisebb városokban átlagosan 6,3%-ot lehetett lefaragni a kezdeti irányárból az OTP Ingatlanpont adatbázisa szerint, ott is a panelek estek történelmi mélypontra mindössze 2,9%-os alkuval. Továbbra is a községekben a legnagyobb az alkudozás tere, ott az előző negyedévvel megegyező, 8,6%-os árcsökkenést lehetett elérni.

Érdemes megemlékezni a tavaszi rekordokról is. A legnagyobb alku egy Hajdú-Bihar vármegyei, 1950-ben épült családi háznál volt, melyet először 4,8 millió forintért hirdettek meg márciusban, azonban a tulajdonosnak sürgős lehetett az eladás, hiszen végül, 58%-os kedvezménnyel 2 millió forintért kelt el alig két hónappal később.

Az egyik dunántúli régióban ennél durvább árcsökkentésre is volt példa, hiszen az 1930-ban épült 43 négyzetméteres házat először (noha még 2023-ban) 7 millió forintért hirdették, majd a felére csökkentették az irányárat, de így is csak 1,5 millióért ment el végül, azaz a végleges alku 57%-os volt.

A dobogó harmadik fokára egy 140 négyzetméteres Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei ház került, melyet 22 millióra tartott a tulajdonos, végül azonban, alig egy hónappal később kevesebb mint a feléért, 10 millióért talált új gazdára.

Lakások esetében a legnagyobb alku meglepő módon Budapesten volt. Ráadásul egy öt éve épült, 75 négyzetméteres, I. kerületi lakást vehetett meg a szerencsés új tulajdonos, amit fél évvel ezelőtt még 144,9 millióra tartott az eladó, majd egy bő 10%-os csökkentés után végül ehhez képest is egyharmadával olcsóbban adott túl rajta. Ezzel abszolút mértékben is ez számít az országos alkurekordnak, 41,25 millió forinttal.

A lista másik vége rögtön egy felújítandó budapesti lakással kezdődik: a XIII. kerületi 46 négyzetméteres ingatlant eredetileg 58 millió forintra tartotta a tulajdonos, végül vélhetően hosszas licitálás után több mint 80 millióért adta el. A legnagyobb drágulással eladott ház a dél-alföldi régióban található: noha a másfél éve belőtt 15 millió forintos irányárat menet közben 9,5 millióra csökkentették, végül mégis kicsivel 10 millió felett csapott egymás markába az eladó és a vevő.

„Általános tapasztalat, hogy a nagyon erős évkezdet után tavasz végére kicsit fékezett a lakáspiaci lendület, ennek tudható be, hogy országosan kismértékben nőtt az alku tere. Ez a fordított arányosság a forgalomváltozás és az átlagos alkuszintek között régóta megfigyelhető” – emelte ki Valkó Dávid.

Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az eredmények jól tükrözik azt, ami az utóbbi hónapokban már látható volt a piacon: a panelek népszerűsége kitart, ezért itt a legnehezebb alkudni jelenleg. Az elemző úgy véli, hogy a talán túl intenzív évkezdet utáni lassulás ősszel újra nagyobb pörgésbe válthat, így összességében továbbra is kifejezetten erős évre számít 2025-ben a lakáspiacon.