Alkuban reménykedik a lakáspiacon? Van egy rossz hírünk
A legnagyobb mozgástér a családi házak árában van, azon a piacon átlagosan még mindig 7,4%-ot lehetett alkudni az elmúlt hónapokban, bár ez is alacsonyabb a 2024-ben tapasztalt 8% feletti értékeknél. A nem panel lakásoknál 3,2%-os, a panellakásoknál pedig 2,4%-os volt a mozgástér, előbbi esetében különösen figyelemre méltó a csökkenés a szeptember és november között mért 4,5%-hoz képest.
Még szembetűnőbb az alku eltűnése a budapesti panellakások piacáról, ahol 1%-os eltérést mértek mindössze az OTP Ingatlanpont szakemberei a végső kínálati ár és a vételár között, vagyis szinte teljesen megszűnt az alku. Ilyenre az elmúlt szűk öt évben egyszer sem volt példa, amióta a statisztika készül. Eddig a tavaly nyári 1,6%-os alku volt a legalacsonyabb a budapesti panelpiacon, viszont 2023 őszén még majdnem 5%-ot lehetett lefaragni az árakból. Ennek oka, hogy a kereslethez képest szűk a fővárosi panelek kínálata, miközben az elmúlt évek energetikai korszerűsítései után a vásárlók keresik ezeket.
A fővárosban a nem panel lakások alkuja 2,1% volt átlagosan, viszont a családi házak esetében 5,7%-kal alacsonyabb volt a vételár, mint a kínálati ár, ez ráadásul növekedés az előző évi adatokhoz képest. Hasonlóak a piaci viszonyok a megyei jogú városokban is, ahol a panelek áraiból átlagosan 2,8%-ot tudtak alkudni a vevők, míg a nem panel lakások és a házak esetében ez 4,3-4,4% volt, az utóbbi arány viszont Budapesttel ellentétben itt látványosan szűkül. Az egyéb városokban kisebb a panellakások kínálata, ami a 3%-os rekordalacsony alkupotenciálban is megmutatkozik, és az egyéb lakásoknál mért 4,2%-os arány is nagy csökkenés. Viszont ott egy családi ház árából még mindig átlagosan 6,8%-ot lehetett alkudni a téli hónapokban. A községekben pedig, ahol a családi házak szinte a teljes piacot lefedik, átlagosan 8,8%-os volt az alku esetükben.
Az alkuk általános szűkülése mellett persze továbbra is vannak kirívó esetek országosan, egy Heves vármegyei községben például december közepén néhány nap alatt kelt el egy 1960-ban épült 58 négyzetméteres, jó állapotú családi ház, melynek eladása sürgős lehetett, hiszen a 7,9 millió forintos irányár mellett végül 4 millióért talált új gazdára. Szintén Hevesben van az a hasonló adottságú családi ház, melynél már majdnem négy hónapra volt szükség az eladáshoz, a 12 milliós irányár helyett pedig az eladónak be kellett érnie 6,2 millió forinttal. Arányaiban a legnagyobb budapesti alku egy több mint 100 éves, 38 négyzetméteres felújítandó családi házra esett, ahol 41,9 millió forint helyett végül 35 millió (-16,5%) volt a vételár. A budapesti panelpiac pörgését mutatja, hogy a fővárosban mindössze 5,3%-os volt a legnagyobb alku ebben a szegmensben az elmúlt három hónapban. Ha nominálisan nézzük, akkor egy újszerű észak-magyarországi családi ház volt a csúcstartó, melynek árából 22,5 millió forintot engedett az eladó, így 72,5 millióért kelt el bő egy hónapnyi hirdetés után.
Továbbra is vannak olyan ingatlanok, melyeknél egymásra licitálnak az érdeklődők, így végül magasabb áron kelnek el, mint amennyiért meghirdetik őket. A téli hónapokban ezen a téren, arányaiban egy Pest vármegyei felújítandó családi ház vitte a prímet, mely végül 7,5 millió forintot ért az új tulajdonosnak a 6,5 milliós irányár után (+15,4%). De Budapesten a budai oldalon volt olyan 2003-ban épült lakás is, melyért végül több mint 8 millió forinttal adtak többet, mint a 73,6 milliós irányár.
„Azt látjuk, hogy folytatódott a kereslet növekedése a lakáspiacon, ez várhatóan kitart még az idei évben, így akár a jelenlegi szintről is tovább szűkülhet az alku tere, újabb és újabb negatív rekordokat láthatunk ebből a szempontból” – hangsúlyoztaValkó Dávid a kilátásokkal kapcsolatban. Ugyanakkor az is várható, hogy a kereslethez képest egyelőre szűk kínálat miatt egyre több esetben alakulhat ki akár komoly verseny is, aminek során egymásra licitálhatnak a vevők.
