Nem állt meg az infláció Németországban
A hivatal rámutatott, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának kezdete óta különösen az energiaárak emelkedtek jelentősen. Májusban 38,3 százalékkal kellett többet fizetni az energiáért, mint egy évvel korábban, és ez a drágulás nagymértékben hozzájárult az infláció emelkedéséhez - tették hozzá.
Legutóbb 1973-1974 telén volt olyan magas az infláció, mint az idén májusban. Abban az időszakban is az éppen az energiapiaci fejlemények, az első olajválság következtében meredeken emelkedő kőolajár befolyásolta leginkább a fogyasztói árak alakulását - emelte ki a Destatis.
Az energia mellett az élelmiszerek ára is átlagon felüli mértékben, 11,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A koronavírus-világjárvány és a háború miatt a termelésben és szállításban keletkezett nehézségek következtében folytatódott a drágulás egy sor olyan területen is, amelyeken nem az energiaszektorban zajló folyamatok számítanak leginkább.
A Handelsblatt című üzleti lap szerint az elemzői konszenzus alapján májusra alacsonyabb, 7,6 százalékos inflációra lehetett számítani. Azonban a tényadat az utóbbi hónapokban is rendre meghaladta az elemzői várakozásokat. A fogyasztói árak az idén eddig folyamatosan és jelentősen nőttek Németországban. Januárban 4,9 százalék, februárban 5,1 százalék, márciusban 7,3 százalék, áprilisban 7,4 százalék volt az infláció.
Az infláció sok ember vásárlóerejét csökkenti - tette hozzá a Handelsblatt, idézve a Destatis egy másik, ugyancsak hétfőn kiadott jelentését, miszerint a reálbérek 1,8 százalékkal csökkentek az első negyedévben. A hivatal adatai szerint a bérek nominálisan ugyan 4 százalékkal emelkedtek a január-márciusi időszakban, az infláció viszont 5,8 százalék volt, vagyis az infláció felemésztette a bérnövekedést.
A McKinsey nemzetközi vállalati tanácsadó cég egy május közepén ismertetett felmérésében kimutatta, hogy a németeket éppen az infláció aggasztja leginkább, még az ukrajnai háborúnál és a változatlanul terjedő koronavírus-járványnál is nagyobb nyugtalanságot okoz.
A lakosság 40 százaléka látja úgy, hogy az infláció a legnagyobb gond. Oroszország Ukrajna elleni háborúját 34 százalék sorolta az első helyre, a koronavírus-járványt pedig csupán 8 százalék.
A felmérés szerint a németek 29 százaléka tart attól, hogy a drágulás miatt engednie kell életszínvonalából, és kétharmaduk számol azzal, hogy az árak a következő 12 hónapban tovább emelkednek.
