Nem csak Magyarország korlátozza a stratégiai cégekben való külföldi tulajdonszerzést

Ez a Gazdaságfejlesztési Miniszterhez telepíti a bejelentési és engedélyezési hatáskört. Az érintett külföldi befektetők köre lényegében megegyezik az eredeti szabályozással, a stratégiai ágazatok is mutatnak némi átfedést hiszen a hírközlés, az energetika és a vízgazdálkodás itt is stratégiai iparágnak minősül. Ami eltérés, hogy a 2020. évi LVIII. törvény további stratégiai ágazatokat is meghatároz, úgymint egészségügyi infrastruktúra, kritikus technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a robottechnológia és a kiberbiztonság, továbbá kritikus termelési tényezők, mint nyersanyaggal, illetve energiával való ellátottságot biztosító tevékenység. További különbség, hogy ez a törvény már 10%-os befolyásszerzéshez köti bejelentési kötelezettséget.

Nem csak Magyarország korlátozza a stratégiai cégekben való külföldi tulajdonszerzést

Mi az az FDI?

Az FDI -Foreign Direct Investment- külfölditőke-befektetés átfogóan jelenti külföldi magánszemély, vagy cég idegen országban folytatott befektetését, vállalatban történő tulajdonszerzését. Magyarországon 2018-ban került először elfogadásra ún. FDI screening mechanism (a 2018. évi LVII. törvény), vagyis olyan rendszer, amely külföldi befektetők magyarországi stratégiai vállalatokban történő részesedésszerzésének bejelentési és engedélyezési rendszerét szabályozza. Ilyen rendszer ekkor már volt Németországban, illetve Franciaországban, de külföldön is, például Kínában és az Egyesült Államokban volt már ilyen szabályozás.

A nyugati FDI szabályozások elsősorban a kínai befektetők stratégiai cégekben való részesedésszerzését célozták, például az USA-ban és Németországban kizárólag kinai befektetéseket érintettek az eddig meghozott ügyletet megtagadó határozatok, azonban ez fokozatosan kezd más befektetőkre is alkalmazásra kerülni. Franciaországban például a Carrefour kiskereskedelmi szolgáltató kanadai befektetők általi felvásárlása hiúsult meg ezen az alapon, de a francia hatóság USA befektetők akvizícióját is meghiúsította már FDI alapon.

Az uniós keretszabályozás

Az Európai Unió Bizottsága létrehozta az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretét. Számos esetben fordult elő, hogy kormányzati támogatással, irányítással működő (elsősorban kínai) cégek beruházási döntéseit nem csak üzleti érdekek befolyásolták. A Covid19 szülte veszélyhelyzet, valamint az egyre inkább elharapózó tagállami szabályozás arra indította az Európai Unió döntéshozatalában résztvevő szerveit, hogy hozzanak létre egy nagyobb fokú együttműködést, egy keretet a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágítására. A szabályozás tisztázása mellett az is motiválta az Bizottságot, hogy a túlzott beavatkozó intézkedéseknek korlátot szabjon.

A létrehozni kívánt mechanizmusnál fontos szempont volt, hogy olyan együttműködés jöjjön létre, melyben az EU tagok egymásnak támogatást nyújtanak olyan esetekben, amikor az egyik tagállamban eszközölt közvetlen külföldi befektetés hatással lehet más tagállamokban a biztonságra vagy a közrendre. Lényeges megjegyezni, hogy ilyen együttműködési mechanizmus biztonság és közrend, mint fontos társadalmi érdekek védelme céljából alkalmazható. Ezt meghaladóan a Bizottság egyértelműen kimondta, hogy egy tagállam nem vonhatja el az Uniós fúzió kontrollos hatáskört. Ennek érvényt is szerzett a Bizottság éppen egy magyar hatósági határozat esetében, mely az Aegon tulajdonosváltását kívánta megakadályozni. A Bizottság határozata nyomán vissza kellett vonni a hatósági vétót 2022 februárjában, mivel a Bizottság nem látta bizonyítottnak a közrend és biztonság veszélyeztetését, hiszen az eladó és a vevő is Magyarországon operációval rendelkező európai biztosítótársaság volt.

„A rendelettel összhangban tehát a tagállamok saját átvilágítási mechanizmusokat tarthatnak fent közrendi vagy biztonsági okokból, melyek rögzítik a beruházás értékelésének, kivizsgálásának, engedélyezésének, feltételhez kötésének, megtiltásának, vagy felszámolásának a feltételeit és eljárásait” – mondja dr. Unger Balázs ügyvéd. A rendeletben az is kifejezésre került, hogy a tagállamok nemzetbiztonságuk tekintetében megillető jogait aktusaival nem korlátozhatja az EU, ugyanakkor azt fentebb láttuk, hogy a Bizottság szigorúan ellenőrzi, ha egy adott hatóság túlterjeszkedik az ellenőrzési hatáskörén.

A főbb irányok a tagállami jogalkotások tekintetében

Úgy tűnik, hogy a főbb trend az FDI mechanizmusok területén a kiterjesztés és a szigorítás. Néhány példa erre:

2019-ben a francia szabályozás kiterjesztette az engedélyezési kötelezettséget a szenzitív iparágakban (mesterséges intelligencia, kiberbiztonság stb.) folytatott kutatás fejlesztésre, bizonyos mezőgazdasági tevékenységekre, illetve a média (ideértve az online médiát) tevékenységekre;

2020-ban Spanyolország is szigorította a szabályozását, és már 10%-os részesedésszerzéstől előírta a bejelentési kötelezettséget, továbbá jelentősen kiszélesítette a stratégiai ágazatok fogalmát.

2021-ben Németország is kiszélesítette a stratégiai iparágak körét a high-tech cégekre, melyek magukban foglalják többek között az önvezető technológia kifejlesztésével foglalkozó cégeket is.

2020-ban és 2021-ben a COVID pandémia hatására számos tagállamnál volt kimutatható az egészségügyi iparág fokozott védelme iránti igény és ennek megfelelő FDI mechanizmus kiterjesztés történt például Spanyolországban, Németországban és Olaszországban.

A Magyarországon működő átvilágítási rendszer

Magyarországon jelenleg két átvilágítási mechanizmus működik párhuzamosan. „Állandó” és „ideiglenes” szűrési rendszer között lehet különbséget tenni függően attól, hogy az adott rendszer a veszélyhelyzet idejére szól, vagy állandó jelleggel alkalmazandó. Megkülönböztethető továbbá a BM rezsim (bejelentés a Belügyminisztériumba) és a GM rezsim (bejelentés a Gazdaságfejlesztési Minisztériumba), a BM rezsim tekinthető az állandó szűrési rendszernek, a GM rezsim pedig az ideiglenesnek.

A BM rezsimet szabályozó 2018. évi LVII. törvénnyel Magyarországon a külföldi befektetők tulajdon szerzései 25%-ot meghaladó szinttől miniszteri bejelentéshez (és így engedélyhez) kötötték. A jogszabályi feltételeken túl a felelős miniszter, jelen esetben a Belügyminiszter ellenőrzi a bejelentés alapján, hogy a tulajdonszerzés sérti-e Magyarország biztonsági érdekeit. A törvény 25%-os minimális részesedésszerzés elvárása eredetileg csak harmadik országbeli személy volt, azonban a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdasági intézkedésről szóló 532/2020 sz. Kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére ugyanezt a minimum szintet alkalmazza uniós, EGT-beli, illetve svájci személyre is, akiknek eredetileg csak a többségi irányításszerzését érintette csak a szabályozás. Stratégiai társaságnak igen széles körben minősülnek a magyar cégek, ide tartozik többek között a haditechnikai tevékenység, az energetika, a hírközlés, a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetésével összefüggő tevékenységek, biztosítási tevékenység, valamint a víziközmű szolgáltatás, nem tartozik ide ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatás, amely uniós szinten több tagállam szabályozási látókörébe került.

A 2020. évi LVIII. törvény által bevezetett mechanizmus, azaz a GM rezsim a Gazdaságfejlesztési Miniszterhez telepíti a bejelentési és engedélyezési hatáskört, az érintett külföldi befektetők köre lényegében megegyezik a 2018. évi LVII. törvényben foglaltakkal, a stratégiai ágazatok is mutatnak némi átfedést a 2018. évi LVII. törvényben foglaltakkal, hiszen a hírközlés, az energetika és a vízgazdálkodás itt is stratégiai iparágnak minősül. Ami eltérés, hogy a 2020. évi LVIII. törvény további stratégiai ágazatokat is meghatároz, úgymint egészségügyi infrastruktúra, kritikus technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a robottechnológia és a kiberbiztonság, továbbá kritikus termelési tényezők, mint nyersanyaggal, illetve energiával való ellátottságot biztosító tevékenység. További különbség, hogy ez a törvény már 10%-os befolyásszerzéshez köti bejelentési kötelezettséget, ami eltérés a 2018. évi LVII. törvény 25%-os szintjéhez képest, ráadásul 15%, 20%, 25%, illetve 50% szerzésekor újból bejelentést kell tenni. A törvény indokolása szerint egyébként a koronavírus járvány miatt volt szükség erre a kiegészítő szabályozásra, ugyanakkor szerencsésebb lett volna az egységes szabályozást meghagyni és egy bejelentési rezsimet fenntartani, mivel jelenleg a meglévő átfedések okán akár mindkét rezsim alatt bejelentésre lehet köteles a külföldi befektető.

„Az FDI mechanizmusok a külföldi befektetések visszaszorulását eredményezték, és a szabályozás abba az irányba mutat, hogy ezek a korlátozások még sokáig velünk maradnak, sőt, inkább a szigorításukra lehet számítani” – foglalja össze dr. Unger Balázs. A magyar szabályozás az EU tagállamok között a szigorúbbak közé tartozik, egyrészt azért, mert nem kizárólag harmadik országbeli befektetőkre fókuszál az FDI mechanizmusa, hanem az EU-ból származó befektetőkre is, továbbá már igen alacsony, 10%-os szinttől bejelentést kell tenni a GM rezsim alatt. Ugyanakkor mivel egyrészt számos szigorítást a veszélyhelyzet időszakára korlátozza a magyar jogalkotó, továbbá mivel az EU rendeletben foglalt biztonság és közrend által indokolt mértékben ad lehetőséget egy tranzakció megakadályozására, ezért eddig a Bizottság részéről nem érkezett elvi kifogás a szabályozással szemben. Ugyanakkor a szabályozás alkalmazásával kapcsolatosan már előfordult, hogy közbelépett a Bizottság, amikor úgy látta, hogy egy ügylet megakadályozását nem a biztonság és a közrend védelme indokolta.

Estek a tengerentúli, nem mozdultak érdemben az európai hozamok

A regionális bankokkal kapcsolatos aggodalmak, a vártnál érdemben gyengébb Philadelphia Fed feldolgozóipari index és két Fed-tisztviselő további kamatvágást előrevetítő nyilatkozata elég volt a kamatcsökkentési várakozások erősödéséhez.
2025. 10. 17. 10:30
Megosztás:

A regionális bankokkal kapcsolatos aggodalmak és kereskedelmi feszültségek húzták le a Wall Streetet

Mínuszban zártak csütörtökön a Wall Street főbb indexei, miután a regionális bankok körüli aggodalmak fokozták a befektetők idegességét, amelyet már amúgy is tápláltak az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi viták.
2025. 10. 17. 09:30
Megosztás:

Emelkedtek a nyugat-európai piacok

Héthónapos csúcson zárt csütörtökön a francia részvénypiac, 1,4%-os emelkedéssel, miután a kormány túlélte a bizalmi szavazást, miközben a Nestlé árfolyamának megugrása lendületet adott a szélesebb európai piacnak.
2025. 10. 17. 09:00
Megosztás:

Vegyes forintmozgás péntek reggel

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 10. 17. 08:30
Megosztás:

Donald Trump szerint két héten belül lehet találkozója Vlagyimir Putyinnal Budapesten

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
2025. 10. 17. 07:30
Megosztás:

Az IKEA több vásárlót szolgált ki és több terméket adott el egy kihívásokkal teli évben

Az Ingka Csoport ma bejelentette, hogy az IKEA kiskereskedelmi forgalma 39 milliárd eurót tett ki a 2025-ös pénzügyi évben – az eladott mennyiség 1,6%-kal, az áruházak és az online látogatások száma pedig 1,3%-kal, illetve 4,6%-kal nőtt. A fő prioritás az alacsony árak megtartása volt, ami 1,6%-os bevételcsökkenéshez vezetett az előző évhez képest (39,6 milliárd euró a 2024-es pénzügyi évben).
2025. 10. 17. 07:00
Megosztás:

A menopauza nem tabu – a nyílt párbeszéd a munkavállalók és a munkáltatók közös érdeke

A menopauza több mint biológiai változás: testileg és lelkileg is hatással van a nők mindennapjaira, így a munkavégzésükre is. Magyarországon azonban továbbra is tabutéma: az Ipsos nemzetközi kutatása szerint 33 ország közül hazánk végzett az utolsó helyen, ahol a menopauzát a leginkább kínos, magánügyként kezelt témának tartják. Az OTP Egészségpénztár számára fontos, hogy a munkáltatói partnereket és munkavállalókat is ösztönözze a menopauza témájának nyílt és támogató kezelésére, hiszen ez nemcsak az egyéni egészséget, hanem a szervezeti teljesítményt és a hosszú távú lojalitást is erősíti.
2025. 10. 17. 06:30
Megosztás:

MBH Elemzési Centrum: Fiatalok lakhatási helyzete – európai trendek és válaszok

A fiatalok lakhatása ma Európa-szerte a legnagyobb gazdasági és társadalmi kihívások egyike. A korosztály tagjai egyre később költöznek el a szülői házból, sokan zsúfolt lakásokban élnek, miközben jövedelmük jelentős részét felemészti a lakhatás. A problémát Magyarországon a kormány célzott programokkal, többek közt az Otthon Start vagy a Lakhatási Tőkeprogram, révén igyekszik kezelni – de számos más európai országban is működnek hasonló célú kezdeményezések. Az MBH Elemzési Centrum megvizsgálta, milyen okok állnak a jelenség mögött, és mely országok nyújtják a legjelentősebb támogatást.
2025. 10. 17. 06:00
Megosztás:

Helyhatósági választások Portugáliában

Az október tizenkettedikei voksolás győztese a kormányzó Szociáldemokrata Párt lett, de a jobboldali Chega is növelni tudta támogatottságát.
2025. 10. 17. 05:30
Megosztás:

Az elektromobilitás új korszaka: miért most kell lépniük a magyar autóipari szereplőknek?

Kína száguld az elektromos átállásban, Európa újra lendületet venne, az USA lelassul – az EY globális előrejelzése szerint a hibrid technológiák kulcsszerepet kapnak a következő évtizedben. A tanácsadó cég modellje alapján 2034-re a tisztán elektromos jármű értékesítések részaránya meghaladhatja az 50%-ot a három legnagyobb piacon, miközben a hibridek és a plug-in hibridek 2036-ig 30% feletti piaci súlyt szerezhetnek.
2025. 10. 17. 05:00
Megosztás:

Akció nélkül szinte nincs vásárlás sem: a magyar vásárlók 57%-át a kedvezmények csábítják

A magyar vásárlók többsége akkor költ a legszívesebben, ha akciót lát, és ezt nem is titkolják. Az Árukereső.hufelmérése szerint az árengedmények továbbra is messze a legerősebb vásárlási motivációt jelentik, miközben az érzelmi impulzusok és a közösségi média hirdetései jóval kisebb szerepet játszanak.
2025. 10. 17. 04:30
Megosztás:

890 tonna élelmiszer a jubileumot ünneplő Adománykonvoj mérlege

Kevés magyar kezdeményezésből lett globális ügy, de az élelmezési világnap ilyen siker. 1980 óta minden október 16-án az ENSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelemhez való hozzáférés alapvető emberi jog. Ennek ellenére ma is világszerte 673 millió ember – a Föld lakosságának 8% éhezik –, és csak Európában és Közép- Ázsiában 24 millióan küzdenek élelmiszerhiánnyal. A számok önmagukért beszélnek: összefogás nélkül nincs fenntartható és igazságos élelmezés.
2025. 10. 17. 04:00
Megosztás:

Pontosabban közlekedtek a vonatok szeptemberben, mint egy évvel ezelőtt

A Keleti pályaudvar felújítása miatt bevezetett ideiglenes forgalmi rend ellenére az első őszi, iskolai hónapban a vonatok összességében pontosabban közlekedtek, mint tavaly szeptemberben - írta Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója csütörtökön a Facebook-oldalán.
2025. 10. 17. 03:30
Megosztás:

Az ingatlanközvetítés területén is fontos szereplővé vált a Fundamenta

Hat éve kezdte meg ingatlanközvetítői tevékenységét a Fundamenta Ingatlan, amely mostanáig közel 100 milliárd forint értékű ingatlanértékesítést bonyolított le sikeresen. A vállalat az elmúlt időszakban évről évre 30–50 százalékos növekedést ért el az ingatlanközvetítés területén, mára pedig az ingatlanközvetítői létszám tekintetében a negyedik legnagyobb szereplőjévé vált a hazai ingatlanközvetítői piacnak. A Fundamenta Ingatlan 2025-ben eddig több mint 500 ingatlan adásvételében segítette ügyfeleit, amelyek összértéke meghaladja a 20 milliárd forintot.
2025. 10. 17. 03:00
Megosztás:

Kocsit vennél 3-5 millió Ft között? Mutatjuk mivel jársz jól!

A 3-5 millió forintos ársávban továbbra is a Škoda Octavia, valamint a Volkswagen Golf és Passat uralják az érdeklődést a magyar használtautó-piacon - derül ki a Használtautó.hu legfrissebb, októberi toplistájából.
2025. 10. 17. 02:00
Megosztás:

Le kell cserélni a gázkazánokat Magyarországon is az IEA döntése értelmében!

A globális éghajlatválság árnyékában egy merész terv fogalmazódott meg: az IEA ajánlása szerint már 2025-től tilthatnák az új fosszilis tüzelőanyagú kazánok forgalmazását. Ez azt jelentené, hogy a jövő háztartásai már nem gázkazánokat vesznek, hanem zöld technológiákat — hőszivattyúkat, hibrid rendszereket, geotermikus megoldásokat.
2025. 10. 17. 01:00
Megosztás:

Lottó csalás! VIDEÓRA vették a számokkal hogyan manipuláltak

Alig telik el hét, hogy valamelyik lottótársaságot ne érné csalásvád azoktól a játékosoktól, akiknek éppen nem kedvezett a szerencse. Az internetes fórumokon is számos ilyen bejegyzés és összeesküvés-elmélet kering. Most egy olyan esetet mutatunk be, amely sokak szerint az egyik legnyilvánvalóbb lottócsalás volt – ráadásul élő adásban, a tévékamerák előtt történt. A cikk végén meg is nézheti a felvételt, amely az egész botrányt elindította.
2025. 10. 17. 00:30
Megosztás:

Újraindult a kereskedés a Pensum Group részvényeivel

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jóváhagyása után csütörtökön újraindult a kereskedés a Pensum Group Nyrt. részvényeivel - közölte a tőzsdei társaság a BÉT honlapján csütörtökön.
2025. 10. 17. 00:05
Megosztás:

A közép- és kelet-európai gazdaságok valamelyest ellenállóképesek, de jelentős növekedési gyorsulás nem várható

Közép- és Kelet-Európa gazdaságai valamelyes ellenállóképességet mutatnak az idén, mindenekelőtt az erős hazai fogyasztás révén, de jelentős növekedési gyorsulás nem várható, tekintettel az amerikai kereskedelmi politika és a világgazdasági növekedési kilátások bizonytalanságaira - áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett regionális helyzetértékelésében.
2025. 10. 16. 23:30
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél a hatos lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 42. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2025. 10. 16. 23:00
Megosztás: