Nem érdemes a fémzárolt vetőmagon spórolni

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) azonban nem javasolja, hogy ezen a költségen spóroljanak a gazdák.

A két szervezet kedden publikált közös álláspontja hangsúlyozza, hogy a fémzárolt vetőmag vásárlása esetén hatósági oldalról is nyomon követett, ismert és biztos eredetű, faj- és fajtaazonos, szennyező anyagoktól és gyommagoktól mentes, magas csírázási erélyű alapanyaggal alapozható meg a minőségi árutermesztés.

Kiemelték: a kiváló minőségű magyar vetőmag keresett exporttermék. Évente 310 ezer tonna körül alakul a magyarországi vetőmagtermelés mennyisége. Az ágazat 2022-ben 356 ezer tonna vetőmagot fémzároltatott (ebben benne foglaltatik az előző évben termelt, de raktáron lévő vetőmag újraminősítése is), amelyből 210 ezer tonna az exportpiacokra került, ami 60 százalék körüli arányt jelent.

A kukoricavetőmagból korábban jelentős mennyiséget exportáltak Magyarországról Oroszországba és Ukrajnába, ám a háború kitörése óta nagyot zuhant a kivitel. A legnagyobb felvevőpiac így az Európai Unió lett. Mivel a takarmánykukorica árának alakulása nem kedvező a termelők számára, így az EU-tagországokban nem várható a vetésterület emelkedése, sőt csökkenésre lehet számítani, ami a felhasznált vetőmag tekintetében is visszaesést vetít előre - állapította meg a NAK és a VSZT.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a vetőmagtermesztésre használt terület nagysága. Míg a nyolcvanas években megközelítette a 350 ezer hektárt a termőterület, napjainkban 120 ezer hektárnál is kisebb területen foglalkoznak vetőmagtermesztéssel a gazdálkodók.

A NAK és a VSZT körképe szerint a kalászos vetőmagok területi aránya 2018-22 között csökkenő tendenciát mutat, az őszi káposztarepcéé ötödére esett vissza, míg a kukorica, a tavaszi árpa és a borsó vetőmag-előállító területe lényegében stagnált, a cukorrépa vetőmagelőállítása pedig megszűnt. Kismértékű növekedés a napraforgó, az őszi árpa esetében tapasztalható, a fehérjenövények közül a szója és a lucerna területe évről évre jelentős változást mutat, jelenleg épp emelkedés tapasztalható - sorolták, de hangsúlyozták: ezzel párhuzamosan ugyanakkor jelentősen emelkedett az egy hektáron elért hozam.

Az ukrán-orosz konfliktus nyomán kialakuló bizonytalan gazdasági környezetben, valamint a magasba szökő input költségek - elsősorban az energiaárak - miatt a vetőmag ára tavaly a duplájára nőtt idén viszont alacsonyabb lett a tavalyinál, különösen az őszi árpa és tritikálé esetében.

A vetőmag-előállító vállalkozások tapasztalatai szerint jelentősen csökken a fémzárolt vetőmagfelhasználás a szántóföldi növénytermesztők körében. Sokan a vetőmagokon szeretnének spórolni. A NAK és a VSZT szerint ugyanakkor nem biztos, hogy jól járnak vele a termelők. A vetőmag ára a teljes termesztési költség mindössze 8-10 százalékát jelenti - hívta fel a figyelmet.

Magyarországon 811 kisebb-nagyobb cég és 376 magánszemély foglalkozik vetőmagtermesztéssel. Az ágazat szereplői rendkívül magas értékű szaporítóanyagot állítanak elő, amellett, hogy a jövő élelmiszerének alapanyagát biztosítják, a vetőmagok eredetigazolásának biztosításával megteremtik az élelmiszerbiztonság első mérföldkövét - hangsúlyozza a szakmai szervezetek összefoglalója.