Nem nagyon bíznak politikusaikban a csehek
2023. 02. 03. 18:30
Nemigen bíznak politikusaikban a csehek. A bizalmatlanság minden politikus iránt nagyobb arányú, mint a bizalom - derült ki az akadémiai CVVM közvélemény-kutató intézet december végén, január elején készített országos felméréséből, amelynek eredményét pénteken hozták nyilvánosságra Prágában.
A legmagasabb bizalmi indexet Andrej Babis, az ellenzéki ANO elnöke, volt kormányfő, Tomio Okamura, az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom elnöke, valamint Milos Zeman államfő esetében mutatták ki. Andrej Babisban a megkérdezettek 45 százaléka bízik, míg 50 százalékuk nem, Tomio Okamurában 43 százalékuk bízik, és 50 százalékuk nem, míg az államfői bársonyszékéből márciusban távozó Milos Zemanban 35 százalékuk bízik, a megkérdezettek 61 százaléka nem.
Összehasonlításul: Václav Klausban, Zeman elődjében, mandátuma végén a megkérdezettek 26 százaléka bízott. Egy hónappal korábban Klaus bizalmi indexe még 53 százalékos volt, de 2013 januári amnesztiája, amely nagy indulatokat váltott ki, és amelyet a közvélemény ellenérzésekkel fogadott, nagyon megtépázta a volt elnök babérjait. Klaus amnesztiája alapján ugyanis több mint 110 ezer büntetést töröltek el, köztük olyan emberekét is, akik súlyos gazdasági visszaéléseket követtek el, s a büntetésüket a közvélemény és a sajtó indokoltnak tartotta. Zeman bizalmi indexe 2013 márciusi beiktatásakor 51 százalékon volt, de az utóbbi években folyamatosan csökkent.
Petr Fiala jelenlegi miniszterelnökben a megkérdezettek 34 százaléka, Vít Rakusan kormányfőhelyettesben, belügyminiszterben 32 százaléka bízik.
A leginkább elutasított politikus Markéta Pekarová Adamová, a képviselőház elnöke, a TOP 09 párt vezetője. Pekarovában a megkérdezettek 20 százaléka fektet bizalmat, míg 65 százalék elutasítja. A felmérésből kiderült, hogy a kormány minisztereinek mintegy harmadát a megkérdezettek több mint fele nem is ismerte. Petr Pavel, a január végén megválasztott új cseh köztársasági elnök még nem szerepelt a felmérésben.
50 milliós bírságot kapott a Mobilredfox
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 49,9 millió forint bírságot szabott ki a mobiltelefontokok és tartozékok forgalmazására specializálódott Mobilredfox Kft.-re az akciókkal kapcsolatos alapvető hiányosságok miatt - tájékoztatta a versenyhatóság szerdán az MTI-t.
Bizsuk nehézfémtartalmát vizsgálja az NKFH
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) laboratóriuma bizsu karkötőket, nyakláncokat és gyűrűket vizsgál, hogy a nem biztonságos kadmium és ólom tartalmú termékeket kiszűrje és kivonja a forgalomból. Az ékszerek mintavételére bevásárlóközpontokból, nagyáruházakból, távol-keleti üzemeltetésű üzletekből, valamint webáruházakból egyaránt sor kerül.
Minden negyedik szülőkkel élő fiatal azonnal költözne
A szülőkkel élő fiatalok 25 százaléka a lehető leghamarabb önálló háztartásba költözne, ám 58 százalékuk számára csak az albérlet marad reális opció az azonnali váltáshoz. Miközben a 19-29 éves korosztály 28 százaléka tervez lakásvásárlást a következő három évben, tízből nyolc fiatal valamilyen mértékű hitel bevonásával tudná finanszírozni új otthonát. Különösen a 26-29 évesek körében válhat meghatározóvá a külső forrás: ebben a csoportban 41 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy túlnyomórészt hitelből tudnak majd ingatlant vásárolni.
Mit üzen a NAV új ellenőrzési terve a vállalatoknak? – EY elemzés
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette a 2026. évre vonatkozó ellenőrzési tervét, amely világosan jelzi, hogy a hatóság a következő hónapokban is adatvezérelt, célzott kockázatelemzésen alapuló kiválasztással végzi ellenőrzési tevékenységét. Az EY adószakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy idén a hatóság fő üzenete az önkéntes jogkövetés támogatása és adózói magatartás szerinti differenciált fellépés. Fókuszba kerül többek között a kiskereskedelmi adó, az e-kereskedelmi platformok, a futárszolgáltatók, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fokozott ellenőrzése, a kapcsolt vállalkozások és a transzferárak, valamint a globális minimumadó.
Az aktuális földgázszámlákban a rezsistop-kedvezményről is kapunk tájékoztatást
Az MVM folyamatosan végzi a számlázást, így a következő hetekben megérkeznek a gázszámlák; a számlában majd látni lehet, ha abban megjelenik a rezsistop-kedvezmény, gázszámlák esetében a "Támogatás, túlfizetés" soron, áramszámlákban pedig a "Támogatás" soron - tette közzé a vállalat szerdán a Facebook-oldalán.
Harmadik évüket zárták kiváló hozamokkal a nyugdíjpénztárak
A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak záró vagyonnal súlyozott átlagos nettó hozama 9,04 százalék lett tavaly, a 2025.decemberi 3,30 százalékos inflációval összevetve ez 5,56 százalékos reálhozamot jelent a pénztártagoknak, így a 2023-ban és 2024-ben kétszámjegyű átlagos nettó hozammal záró önkéntes nyugdíjpénztárak a 2025-ös hozammal együtt az elmúlt két évtized messze legjobb hozamteljesítményét érték el az előző három évben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szerdán publikált szektoradatokból.
Milyen betétbiztosítás vonatkozik a Revolut-nál lévő pénzekre?
Február eleje óta fut Magyarország legnagyobb Revolut kutatása, amelyben a BiztosDöntés.hu szakportál azt igyekszik felmérni, hogy a magyarok mennyire elégedettek a saját bankjukkal és a Revoluttal. A kérdés azért időszerű, mert a Revolut belátható időn belül megnyithatja magyarországi fióktelepét, ami egyebek mellett azt is jelenti, hogy a hazai revolutosok magyar számlaszámot kaphatnak. A kérdőívet eddig több mint tízezren töltötték ki, de a szervezők összességében tizenötezer feletti válaszadót várnak. Az eredményeket a szakportál a kiértékelést követően publikálja majd.
Tokenizációs fordulat: 20 milliárd dollár felé száguldanak az RWA-k a blokkláncon
A pénzügyi piacok csendes, de annál jelentősebb átalakuláson mennek keresztül. A tokenizált valós eszközök (Real-World Assets, RWA) piaca megközelítette a 20 milliárd dollárt, miközben a legnagyobb globális vagyonkezelők és bankok egyre nagyobb léptékben telepítik át alapjaikat és pénzügyi termékeiket blokklánc-alapú infrastruktúrára. A kísérleti projektek kora lezárulni látszik – az intézményi tőke immár élesben skáláz.
Emelkedéssel zárták a keddi kereskedést a vezető Wall Street-i indexek
A hétfői mínuszok után kedden már felfelé kapaszkodtak a Wall Street-i indexek, elsősorban a technológiai részvények jó teljesítményének köszönhetően, miután enyhült az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia bizonyos iparágakat fenekestől forgathat fel. Különösen jól teljesítettek a félvezetőgyártók és a korábban nyomás alatt lévő szoftvercégek részvényei is. A hétfői hóvihar miatti esést követően a légitársaságok és az utazási szektor erősen visszapattantak. A piaci hangulatot általánosságban a technológiai szektor hírei mellett a vámháborúval kapcsolatos fejlemények és a Fed döntéshozóinak munkaerőpiaccal kapcsolatos megjegyzései határozták meg. Lisa Cook szerint a mesterséges intelligencia a munkanélküliségi ráta esetleges emelkedéséhez vezethet, míg Christopher Waller azt mondta, hogy nem számít arra, hogy a mesterséges intelligencia megzavarja a munkaerőpiacot.
Kisebb elmozdulásokkal, vegyesen zártak a vezető európai indexek a vámháború fordulatai közepette
Kisebb elmozdulásokkal zárták a keddi kereskedést a mértékadó európai tőzsdék, ahol még tegnap is a vámháború fordulatai vetették a legnagyobb hullámokat. Múlt pénteken az amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte Donald Trump országspecifikus vámjait, mire az elnök 10, majd 15%-os általános vám bevezetéséről beszélt. Tegnap azonban a Trump-adminisztráció egyetemesen 10%-os vámokat jelentett be, amelyek az ezúttal hivatkozott jogszabály alapján 150 napig lehetnek érvényben anélkül, hogy az amerikai törvényhozás meghosszabbítaná azokat. Ennek következtében azonban kérdésessé vált az eddig megkötött kereskedelmi megállapodások sorsa, így az Európai Unió fel is függesztette az EU-USA megállapodás ratifikációját.
Mit lett reggelre a forinttal?
Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel a főbb devizákkal szemben a kedd esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) kutatás-fejlesztési programja, amely több mint négy éven keresztül az autonóm – emberi beavatkozás nélkül működő – járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését vizsgálta. Az Európai Unió 6,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult projekt célja az volt, hogy a jövő közlekedési és ipari rendszerei megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak és mindenki számára biztonságosabbak legyenek.
