Nincs megállás: tovább drágulhatnak a lakásárak az ingatlanpiacon
2021. 09. 07. 11:00
A lassan másfél éve kitörő világjárvány következtében a hazai ingatlanpiacon a kettősség volt a kulcsszó. Egyrészt megnövekedett a kínálat a piacon, a kereslet pedig mélypontra süllyedt, amely az ingatlanárak csökkenését idézte elő. Ezzel szemben a 2021-es év nem várt fordulatokat hozott az ingatlanpiacra. Januárban rekordszámú adásvétel történt, és az eladó ingatlanok állománya is a tavalyi év azonos időszakához képest nagymértékben nőtt. De az év második felére fordulva mi várható még a lakáspiacon, és vajon meddig tarthat a drágulás?
Egyre nő a lakáspiaci forgalom
A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves lakáspiaci jelentése szerint 2020-ban a lakáspiaci forgalom 14%-kal maradt el az előző év adataihoz mérten. A pandémiás időszakokban a lakásvásárlók megtekintési hajlandósága ingadozó volt, így a forgalom is hullámzó tendenciát mutatott. Ezzel szemben az idei év első felében felélénkült a lakáspiac, a forgalom az első negyedévben 15%-kal nőtt a 2020-as év azonos időszakához képest.
A lakáspiaci forgalom növekedésével párhuzamosan az ingatlanárak is drágulásnak indultak. Az állami lakossági támogatások is nagyban erősítették a forgalom élénkülését, amely így átlagosan 3,5%-os áremelkedést eredményezett a piacon. A támogatások és a karantén-hatás együttese pedig a családi házak piacán okozott kétszámjegyű drágulást az elmúlt fél évben. A 2021 első félévében mért átlagos négyzetméterár közel 17%-kal haladja meg a tavalyi év azonos időszakában mért átlagárat. Ez a portál statisztikái szerint azt jelenti, hogy 270 ezer forintos négyzetméter árról 315 ezer forintra nőtt az első féléves átlagár.
Egyre nagyobb a különbség az új- és használt lakások kínálati ára között
Míg az előző években az új építésű és használt lakások átlagos kínálati ára között nem volt nagy különbség, addig a járvány időszakban egyre jobban távolodott az árszínvonal. A használtlakás-piacon a megnövekedett adásvételeket az első negyedévben kiugró, 4,67%-os áremelkedés követte a portál elemzése szerint. Ez az előző év azonos időszakához képest 7,5%-os áremelkedést jelentett. A regisztrált adatok alapján a használtlakás-piacon az elmúlt hét hónapban mindössze 1,2%-kal nőtt a négyzetméterenkénti átlagár. Júliusban a téglalakások átlagára 648 ezer forint volt négyzetméterenként, míg a paneleké 412 ezer forint, országos szinten.
Ezzel szemben az új építésű lakások piacán 2021 első negyedévében 5,8%-kal nőtt az átlagos négyzetméterár, azonban az előző év azonos időszakához képest ez 11%-os emelkedést jelent.
Nőtt a nagyobb városok lakáspiaci súlya
Az előző évekkel ellentétben idén a nagyobb városok és Budapest használtlakás-piaci súlya is nőtt. Az év első negyedévében a fővárosban csaknem 72%-kal nőtt az értékesített használt lakások száma. A tendencia az átlagos négyzetméterár-változáson is látszik, az ingatlannet.hu statisztikái szerint a fővárosi használtlakás-piacon átlagosan 3,7%-kal nőtt a négyzetméterár. Ez a téglalakások esetén az elmúlt hét hónapban 2,4%-os drágulást, míg a panellakások esetében 5%-os áremelkedést jelent.
A Mol újabb tíz töltőállomást nyit Lengyelországban
A Mol tíz újabb töltőállomást nyit Lengyelországban az idei első fél évben, ez a cég lengyelországi vállalatának (Mol Polska) egyik legnagyobb fejlesztési programja az elmúlt években - közölte az ISBnews lengyel gazdasági szakportál hétfőn, a Mol közleményére hivatkozva.
Kevesebb munkaadó tervez béremelést idén, mint amennyi tavaly tervezett
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett bérfejlesztéssel előzetesen, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55%-a számol ezzel. Ezzel szemben a munkavállalók döntő többsége (82%) arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős, magyar lakosságra reprezentatív minta alapján készített felméréseiből.
Stabilcoin-forradalom küszöbén az Alchemy Chain: bemutatták a TPoA modellt
Új szintre léphet a globális stablecoin-alapú elszámolás: az Alchemy Chain részletesen ismertette Trusted Proof-of-Authority (TPoA) konszenzusmodelljét, amely az azonnali, szabályozott és banki szintű határokon átnyúló fizetéseket célozza. A tét nem kisebb, mint a nemzetközi pénzforgalom infrastruktúrájának újradefiniálása.
Megtorpant az albérletpiac – 2021 óta nem volt ilyen alacsony a januári drágulás
A korábbi években megszokott tempós drágulás helyett visszafogottan nyitotta az évet az albérletpiac. A KSH–ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adatai szerint januárban országosan és Budapesten havi összevetésben egyaránt 1,3 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Ennél visszafogottabb év eleji havi drágulásra legutóbb 2021 elején volt példa, a koronavírus-járvány kellős közepén. Éves összevetésben a lakbérek országosan 5, Budapesten pedig 5,1 százalékkal emelkedtek, ami lassulást jelent a decemberi 5,4, illetve 5,6 százalékos éves dinamikától. Az albérletáremelkedés tempója ráadásul már jóval elmarad a tavaly januári 9 százalék feletti éves mutatóktól.
Kvantumszámítógépek árnyékában a Bitcoin: új, rendszerszintű kockázat nyomja a BTC árfolyamát
Egyre több piaci szereplő árazza be azt a forgatókönyvet, amely néhány éve még sci-finek tűnt: a kvantumszámítógépek megjelenése alapjaiban rengetheti meg a Bitcoin kriptográfiai biztonságát. Egy vezető on-chain elemző szerint a kockázat már most lefelé húzza a BTC árát.
Lassú élénkülés, kevesebb álláslehetőség és óvatosabb béremelés – ezek jellemezték a 2025-ös magyar fehérgalléros munkaerőpiacot
A demográfiai kihívások és a gazdasági stagnálás kettős szorításában telt a 2025-ös év a hazai munkaerőpiacon. Miközben a gazdasági környezet óvatosságra intette a piaci szereplőket, a szakemberhiány arra ösztönözte a vállalatokat, hogy újragondolják megtartási stratégiájukat. A WHC Csoport éves, fehérgalléros munkaköröket és béreket vizsgáló körképe szerint az elmúlt évet leginkább a stabilitás iránti igény és a technológiai fejlődés üteme közötti egyensúlykeresés határozta meg.
Hitelezési fordulat februártól: az energetikai besorolás dönt az önerőről
2026. február 16-tól a finanszírozási arány – vagyis a hitel és az ingatlan értékének aránya – már nemcsak a település típusától, hanem a vásárolt ingatlan energetikai besorolásától is függ az OTP Banknál életbe lépő szabályok szerint – áll a money.hu legfrissebb elemzésében. Míg a fővárosban és a kiemelt városokban továbbra is elég lehet a 10% önerő, a korszerűtlenebb vidéki házaknál a vételár jóval nagyobb, akár 30-40%-át is zsebből kell kifizetniük a vevőknek.
A MET Csoport átadta második naperőművét Olaszországban
A svájci központú MET Csoport sikeresen üzembe helyezte legújabb naperőművét az olaszországi Caltignagában. Ez jelentős mérföldkő a MET országon belüli megújulóenergia-bővítési stratégiájában.
A vállalkozók nem ússzák meg: sorban jelentik be a díjemeléseket a bankok
Egymás után jelentik be a bankok az inflációs díjemeléseket a vállalkozói számlacsomagoknál. A BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatok szerint az UniCredit Bankkal már ötre emelkedett azoknak a szolgáltatóknak a száma, amelyeknél hamarosan a tavalyi inflációval drágábban bankolhatnak a vállalkozások. Az OTP Bank ugyanakkor egyelőre eltekint a mikrovállalkozói számlák díjemelésétől. A lakosság egyelőre mentesül a díjemelésektől, bár az alapszámla havidíj-mentessége megszűnik.
A magyarok bíznak a Gondosóra programban
A magyarok bíznak a nemzetközi szinten is egyedülálló Gondosóra programban, amely amellett, hogy növeli az idősek biztonságát és valódi segítséget nyújt, még a generációk közötti együttműködést is segíti - hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára vasárnap a szerencsi Kulcsár Anita Városi Sportcsarnokban rendezett Gondosóra családi napon.
Mire számíthatnak a befektetők hétfőn?
Ünnepnapok és a kiábrándító japán GDP-adat következtében visszafogott a kereskedés ma reggel az ázsiai részvénypiacokon. Kínában, Hongkongban és Dél-Koreában ma ünnepnapok miatt zárva tartanak a tőzsdék. Japánban a vártnál gyengébb előzetes negyedik negyedévi GDP-adat jelent meg, az évesített 0,2%-os növekedés jóval elmarad az 1,6%-os konszenzustól, miközben a harmadik negyedévre vonatkozó 2,3%-os évesített negyedév/negyedéves csökkenést is 2,6%-ra rontották. A Nikkei így megpihent a múlt pénteki szint közelében, kifulladt a múlt heti lendület, melyet a fiskális lazításra törekvő kormánypárt egy héttel korábbi történelmi választási győzelme fűtött. Az elmúlt hét egészében a Nikkei 5%-kal került feljebb, a tajvani benchmark 6%-ot emelkedett, míg a technológia-hangsúlyos dél-koreai Kospi 8%-ot rallizott. A határidős részvényindexek zöldben állnak ma reggel az USA és Nyugat-Európa főbb mutatóit tekintve.
Pénteken tovább estek a hozamok a fejlett kötvénypiacokon, némileg erősödtek a kamatcsökkentési várakozások az USA-ban
Bár a késéssel érkező januári munkapiaci adatok minden fronton erősebbek voltak a vártnál, a megelőző heti kereskedés a fejlett kötvénypiacon érdemi hozamesést hozott. Egyrészt a kezdeti ugrás után enyhült Japánban a túlzott költekezéstől való félelem és megállt a jen hozamok emelkedése. Az USA-ban pedig a hét első felében a vártnál gyengébb lett a kiskereskedelmi forgalom, a negyedik negyedéves bérköltség-emelkedés, majd pénteken végül a januári inflációs adatok is alacsonyabbak lettek a vártnál. Ráadásul az amerikai részvénypiacok és a nemesfémek jelentős csütörtöki esése után a kötvények felé menekültek a befektetők.
A csütörtöki nagy eladási hullámot követően pénteken enyhén korrigált a Dow és az S&P500
Az egy nappal korábbi eladási hullámot követően enyhén korrigáltak pénteken a tengerentúli részvényindexek, az S&P500, a Dow és a Nasdaq100 0,1-0,2%-kal kerültek feljebb. A vártnál kedvezőbb januári inflációs adatok ugyan javítottak a hangulaton, azonban a befektetőket továbbra is nyomasztják az AI térhódításával kapcsolatos aggodalmak. A Nasdaq Composite 0,2%-ot csúszott vissza, az S&P szektorindexei közül a legnagyobb visszaesést a távközlési és az IT-cégek szenvedték el.
Vegyesen zárt pénteken Európa, a hét egészét tekintve feljebb araszoltak a főbb indexek
Vegyesen zárult a pénteki kereskedés Európában, a Stoxx600 0,1%-kal morzsolódott le, miközben a DAX 0,3, a FTSE100 0,5%-os nyereséget könyvelhetett el. A befektetőket továbbra is a mesterséges intelligencia egyes iparágakat felforgató hatása aggasztotta egy nappal az USA-ban tapasztalt nagyobb lefordulást követően. A legnagyobb veszteséget a pénzügyi szolgáltatók szenvedték el pénteken, a Stoxx600 bankindexe több mint 3%-ot esett, az olasz benchmark, a FTSE/MIB pedig, melyben felülreprezentáltak a pénzintézetek, 1,7%-ot gyengült. Jól szerepelt viszont a védelmi szektor, a repülőgépipari Safran 8%-kal rekord magasra ugrott azt követően, hogy növekvő bevételt és profitot prognosztizált 2026-ra. Jól szerepeltek a technológiai cégek is, a CapGemini 5%-ot rallizott, miután a várakozásainál erősebb negyedéves számokat tett közzé.
Egy hónapig lehet még kérni az szja-bevallás tervezetének postázását
Míg 2018-ban 740 ezren igényelték az szja-bevallás tervezetének postai kiküldést, addig 2025-ben már csak 75 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Egyre többen választják a NAV online felületeit, de aki továbbra is papíralapon intézi, még egy hónapig kérheti a postázását - hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A Béketanács tagállamai dollármilliárdokat ajánlottak Gáza számára
A Béketanács tagállamai több mint 5 milliárd dollárt ajánlottak fel a Gázai övezet újjáépítésére, valamint humanitárius segítségként - közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap a kezdeményezésére alakult testület közelgő washingtoni csúcstalálkozója előtt.
