Női vállalkozók Magyarországon: Megélhetés és tenni akarás a motiváció
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), Magyarország legnagyobb üzleti közössége 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben és gyűjt adatokat a hazai vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával.
A hazai vállalkozási ökoszisztéma a GEM kutatásban megkérdezett, szigorú módszertani szempontok alapján kiválasztott szakértők – többek között ökoszisztéma fejlesztők, szakpolitikusok, elemzők – szerint kiemelkedően teljesít a piacokhoz és a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében, és több más értékelt aspektus szerint sem marad el jelentősen a nemzetközi átlagtól. A vizsgált ökoszisztéma tényezők közül a leggyengébbre értékelt, uniós és globális átlag alatti a nők vállalkozóvá válását támogató szabályozási környezet. A felmérésben részt vevő uniós országok között a magyarnál alacsonyabb értékelés csak Horvátországban született.
A nemzetközi trendektől jelentősen, negatív irányban eltérő értékelés a nemzeti kultúra nőket vállalkozásra ösztönző jellege kapcsán is érzékelhető. A szakértői értékelés szerint a nők vállalkozóvá válásának korlátai elsősorban a nemzeti kultúrában és az elfogadott társadalmi normákban gyökereznek. A magyarnál gyengébb értékelés e tekintetben a résztvevő uniós országok közül csak Horvátországban és Cipruson született.
A vállalkozói ökoszisztéma szakértői értékelése a női vállalkozások szempontjából
A szakértők az állításokat 0-tól 10-ig terjedő skálán értékelték, az 5 feletti értékelés esetén tekinthető az adott szempont szerint kielégítőnek az ökoszisztéma helyzete.
Nem félnek a kudarctól, de sokan nem élik meg az érett kort
A nők körében Magyarországon a férfiakénál jelentősen alacsonyabb a vállalkozásindítási szándék a GEM reprezentatív lakossági felmérésének eredményei szerint. A férfiak 12,6%-a állította, hogy 3 éven belül tervez vállalkozást indítani, amely csaknem másfélszeresen haladja meg a hasonlóan gondolkodó nők arányát (8,9%). Érdekes, hogy bár a kutatási eredmények alapján a magasabb iskolai végzettség átlagosan magasabb vállalkozási hajlandósággal jár együtt, és a nők iskolai végzettsége Magyarországon magasabb a férfiakénál, ez a vállalkozási hajlandóságban mégsem mutatkozik meg.
Kiemelkedően fontos motivációs tényező a vállalkozásra a nők körében a megélhetés biztosítása, ellentétben a férfiakkal, akiknél a pénzügyi motivációk között inkább a vagyonszerzés dominál. A munkaerőpiaci tendenciák ismeretében feltételezhető, hogy a megélhetés, mint motiváció mögött nem a kevés munkalehetőség, hanem az olyan pozíciók alacsony száma áll, amik lehetővé tennék a nők számára, hogy a munkájuk mellett a társadalmi elvárásoknak is megfeleljenek. Vagyis a magyar nők számára a vállalkozás sok esetben a társadalmi elvárások szerinti magánéleti helytállás és a jövedelemszerzés együttes biztosításának útja. Fontos ugyanakkor, hogy a korai szakaszban lévő női vállalkozások esetében még a megélhetés biztosításánál is valamivel erősebb az a húzóerő, hogy vállalkozóként valami lényegeset vigyen véghez az alapító – a válaszadók közel háromnegyede (71,6%) nyilatkozott így, ami meghaladja a globális (52,3%) és az európai (43,1%) értéket is.
„Bár a vállalkozásindítási szándék tekintetében jelentős eltérés van a nemek között, a férfi és a női vállalkozások arányát mutató nemzetközi rangsorban Magyarország a középmezőny második felében szerepel. Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy a női vállalkozók cégei közül a férfiakénál kevesebben érik el a legalább három és fél éve béreket fizető, bejáratott vállalkozás érettségi szintjét” – hívja fel a figyelmet Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos és a hazai kutatás vezetője.
A vállalkozásalapítási hajlandóságot jelentős mértékben befolyásolja az is, hogy a lakosság mennyire tekint pozitívan a következő időszakra, mennyire érzi magát felkészültnek a vállalkozásra, valamint mennyire fél az üzleti tevékenységgel óhatatlanul összekapcsolódó esetleges kudarctól. A magyarok általában az európai átlagos véleményhez képest kevésbé érzik felkészültnek magukat a vállalkozásra és kisebb arányban vélik úgy, hogy a következő fél évben kedvező lehetőségek kínálkoznak majd a vállalkozásindításra – bár a vállalkozói létet nemtől függetlenül pozitívan ítélik meg és magas státuszt kapcsolnak hozzá. A kudarctól való félelem viszont kevésbé tartja vissza őket a vállalkozástól az európai vagy a globális átlagnál. A nők jellemzően a férfiaknál némileg negatívabban látják a jövőt és kevésbé tartják felkészültnek magukat a vállalkozásra (43,1% és 30,9%), valamint a kudarc lehetősége is erősebb visszatartó erő számukra (40% és 47%) – bár a magyar nők kudarctűrő képessége még így, a férfiaktól lemaradva is jobb az uniós és globális átlagnál. A fentiek fényében érdekes az is, hogy bár a környezetük hasonló mértékben tekinti innovatívnak a nőket és a férfiakat, a nők jellemzően mégis kevésbé használják ki a kínálkozó üzleti lehetőségeket. A nők feltételezhetően alacsonyabb aspirációs szintjét mutatja, hogy körükben a férfiakénál lényegesen nagyobb a csak helyi piacon aktívak aránya.
„Az adatok alapján a nők vállalkozási hajlandóságára és vállalkozói teljesítményére vélhetően jelentős hatással bír, hogy vállalkozói aspirációs szintjük az átlagosan alacsonyabb, vállalkozói önértékelésük pedig gyengébb a férfiakénál. Annak ellenére, hogy a vizsgált, a vállalkozásra vonatkozó mutatók alapján a férfi vállalkozókhoz hasonlóan teljesítenek – pedig az ökoszisztéma nem kifejezetten támogató számukra” – hangsúlyozza Csákné Dr. Filep Judit.
