Nőttek a termelői árak januárban
2022. 03. 01. 21:00
Januárban az ipar belföldi értékesítési árai 35,7, a forintban mért exportárak 15,5 százalékkal emelkedtek. Az ipari termelői árak átlagosan 22,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés ütemét elsősorban az alapanyag- és energiaárak, valamint a munkabérek növekedése befolyásolta - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz képest az exportértékesítési árak 1,4 százalékkal csökkentek, a belföldi értékesítési árak 4,5, az ipari termelői árak összességében 0,6 százalékkal nőttek.
A belföldi értékesítés áremelkedése másfél éve folyamatosan gyorsul, novemberben lépte át a 30 százalékos küszöböt és decemberben 31,4 százalékos volt. A 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 23,8, a 33 százalékos súlyú energiaiparban 66,3 százalékos volt a drágulás. Az élelmiszeripar termelői áremelkedése jelentősen felgyorsult 16,6 százalékkal nőttek az árak a novemberi először kétszámjegyű 10,6 és a decemberi 12,6 százalékot követően. A kőolajfeldolgozásban 65,3, a vegyiparban 57,7 százalékos volt a drágulás. A járműgyártásban a decemberi 6,8 százalékosról 5,8 százalékosra mérséklődött a belföldi áremelkedés üteme, a számítógépgyártásban viszont 3,7 százalékosról 6,4 százalékosra gyorsult.
Az ipari exportértékesítési árak 15,5 százalékos emelkedésén belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 10,2, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban - a világpiaci árak növekedése következtében - 185 százalékos volt a drágulás. A járműipar exportárai a decemberi 6,1 százalék után 3,2 százalékkal voltak az egy évvel korábbinál magasabbak, a számítástechnikai ágazatban 1,0 százalékponttal 4,2 százalékosra lassult az emelkedés üteme, míg a gépgyártásban 4,2 százalékponttal 3,6 százalékosra. Az élelmiszeripar exortárainak emelkedése ötödik hónapja gyorsul, januárban 14,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A fogyasztói bizalomban generációs különbségek vannak
A GKI fogyasztói bizalmi indexének korcsoportok szerinti adatai alapján az utóbbi 4 évben a magyar lakosság gazdasági várakozásai nem egységesen változtak, a fiatalok gyorsabban és pozitívabban reagálnak a gazdasági változásokra - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
Közel minden második Otthon Startos vásárló Budapesten vagy Pest vármegyében vett ingatlant – de mi történik, ha valaki később továbbköltözne?
Az Otthon Starttal finanszírozott ingatlanok közel fele Budapesthez vagy Pest vármegyéhez kötődik. Az MNB adatai szerint a szerződések közel 30 százaléka budapesti, további 14 százaléka Pest vármegyei ingatlanra szólt, az átlagos hitelösszeg pedig mintegy 35 millió forint. De mi történik akkor, ha az első lakást néhány év múlva kinövi a tulajdonosa, és nagyobb ingatlanba vagy másik településre költözne? A money.hu összefoglalta, milyen lehetőségei vannak annak, aki a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelét is szeretné megtartani.
A nyugdíjasházak szerződési feltételeit vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal közösen ellenőrzi a nyugdíjasházakat üzemeltető vállalkozások által alkalmazott általános szerződési feltételeket (ÁSZF). A fogyasztóvédelmi hatóság célja annak kiszűrése, hogy a szerződések tartalmaznak-e a fogyasztókkal szemben tisztességtelen, indokolatlanul hátrányos feltételeket. Az ellenőrzés során kiemelt figyelmet fordítanak a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, a szerződés módosítására és megszüntetésére, valamint a felelősségi szabályokra.
Ethereum: kvantumrezisztens Layer 1 a cél 2029-re
Az Ethereum Foundation újabb fontos részleteket közölt a hálózat következő nagy fejlesztési szakaszáról. Miközben a fejlesztők 62 Ethereum Improvement Proposal, vagyis EIP lehetőségeit vizsgálják a Hegotá frissítéshez, az Ethereum hosszabb távú célja is egyértelműbbé vált: a Layer 1 hálózatot legkésőbb 2029 decemberére ellenállóvá akarják tenni a kvantumszámítógépek jelentette támadásokkal szemben.
Emelkedtek a hosszú hozamok az euróövezetben
Ismét emelkedtek a hosszú hozamok az euróövezetben, miután két egymást követő napon csökkent a több mint 15 éve mért legmagasabb szintről; a befektetők óvatosak voltak az AfD szász-anhalt-i győzelme után és az EKB csütörtöki kamatdöntő ülése előtt. A német 10 éves 5bp-tal 3,38%-ra emelkedett, ismét közelítve a múlt héten elért 3,3951%-ot, ami 2011 áprilisa óta a legmagasabb érték.
Oldalazás az európai tőzsdéken, az olajár tovább emelkedett a közel-keleti konfliktus eszkalációja következtében
Alig mozdultak hétfőn az európai részvényindexek, az USA és Irán közötti feszültségek újbóli kiéleződése nyomán emelkedő olajárak fokozták az inflációs aggodalmakat, ellensúlyozva az euróövezetben megjelent vártnál jobb gazdasági adatokat. A páneurópai Stoxx600 pénteki zárószintjén, 649,9 ponton fejezte be a napot. A DAX 0,2%-kal csúszott vissza.
Mi történt a forinttal kedd reggelre?
Nem változott számottevően a forint árfolyama kedd reggelre az előző délutáni jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Viharossá vált az EcoPro üzem engedélyének módosításáról tartott közmeghallgatás Debrecenben
Elszabadultak az indulatok azon a közmeghallgatáson, amelyet az EcoPro akkumulátoralapanyag-gyártó üzem környezethasználati engedélyének módosításáról tartott a hajdú-bihari kormányhivatal hétfőn a debreceni Kölcsey Központban.
Továbbra is sok szúnyoggal kell számolni a családi házas övezetekben
A meleg időjárás miatt továbbra is sok szúnyoggal kell számolni a családi házas övezetekben, ahol az inváziós fajok, különösen az ázsiai tigrisszúnyog fordul elő nagyobb számban - figyelmeztetett a katasztrófavédelem az MTI-nek küldött hétfői közleményében.
118 milliárdra taksálták, majd csődvédelmet kért – a Bayer megmutatja, ne vegyünk mérget a magyarok 37 ezermilliárd forintos céges vagyonértékére
Közel 37 ezermilliárd forintot értek június végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a magyar háztartások nem pénzügyi vállalatokban lévő tulajdonosi részesedései, az összeg egyetlen év alatt 8,6 százalékkal nőtt. A Blochamps szerint azonban a Bayer Construct körül kialakult helyzet látványosan mutatja, miért félrevezető a céges részesedéseket a bankbetétekhez vagy tőzsdei részvényekhez hasonló, ténylegesen realizálható vagyonnak tekinteni. A következő időszakban ráadásul a NER-hez kötődő vállalati vagyon piaci átértékelése jelentősen átírhatja a magyar vagyonstatisztikát.
Kinevezték az ország első fenntartható építészetet képviselő egyetemi tanárát a PTE MIK-en
Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet. A kinevezés túlmutat egy szakmai elismerésen: azt is jelzi, hogy a fenntartható és regeneratív építészet ma már nem csupán a tervezői gyakorlat egyik lehetséges megközelítése, hanem olyan tudományos és oktatási terület, amelynek meghatározó szerepe lehet az épített környezet jövőjének alakításában.
Átlagosan 2,3 millió forintot tartanak a magyarok készpénzben és bankszámlán, lekötés nélkül
Az MNB előzetes adatai alapján mintegy 21 960,6 milliárd forintra tehető a háztartások készpénzben és látra szóló betétben tartott vagyona. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden magyarra több mint 2,3 millió forint olyan megtakarítás jut, ami nem igazán termel hozamot. A Bankmonitor szakértői azt nézték meg, hogy mennyit veszíthetnek ezzel az egyes családok. Ésszerű döntés-e ekkora összeget befektetés nélkül, parlagon hagyni? Egyáltalán jó megközelítés-e ebben a helyzetben az átlagot vizsgálgatni?
Amikor a közös ötletekből valóság lesz - negyedszer indul az OTP Class Pályázat
Az OTP Bank 2026-ban negyedik alkalommal hirdeti meg az OTP Class Pályázatot, amelyre bármely magyarországi általános vagy középiskola 5–13. évfolyamos osztályai jelentkezhetnek. A pályázók két kategóriában - közösségépítés és az iskolai környezet fejlesztése - valósíthatják meg elképzeléseiket.
Versenyjogi jóváhagyást kapott a CarbonBridge: Németország első CO₂-exportterminálja már 2031-ben elindulhat
Az Ambrian Energy GmbH és a Messer SE & Co. KGaA bejelentette, hogy az Európai Bizottság versenyjogi jóváhagyást adott tervezett közös vállalatuk, a „CarbonBridge” létrehozásához. Ez a mérföldkő megnyitja az utat az azonos nevű brémai terminál fejlesztése előtt. A létesítmény a tervek szerint Németország első CO₂-exporttermináljaként kezdheti meg működését, várhatóan már 2031-ben.
