Növekvő forgalom mellett emelkedett a BUX a héten
2024. 05. 26. 10:30
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt péntekihez képest 757,89 pontos, vagyis 1,11 százalékos emelkedéssel 68 846,13 ponton zárta a hetet.
Bár a héten a pünkösd miatt csak 4 kereskedési napot tartottak, a részvénypiac összforgalma 49,841 milliárd forintról 59,450 milliárd forintra nőtt heti összevetésben. A vezető részvények vegyesen teljesítettek.
A BUX enyhe csökkenéssel kezdte a hetet a kedvezőtlen nemzetközi hangulat miatt, de a hét további napjaiban egyre nagyobb ütemben emelkedett. Lényeges kibocsátói hírek nem érkeztek, a befektetők figyelmét legfeljebb a céláremelések kelthették föl. A héten a Magyar Telekom, a Mol és az OTP részvényeit is magasabb árfolyam mellett ajánlották vételre külföldi elemzők - olvasható az Equilor Befektetési Zrt. heti összefoglalójában.
A kereskedés pénteken különösen jól alakult, és nem csupán azért, mert a BÉT jobban teljesített az európai részvénypiacok többségéhez képest, hanem azért is, mert az osztalékjogosultság változása sem vetette vissza a tőzsdeindexet. Az OTP és a Mol részvényeire péntekkel kezdődően már nem érvényes a 2023-as osztalék, vagyis a visszaesésük mindössze technikai jellegű, de ez a hatás is csak a Mol árfolyamát érintette jelentősebben.
A legnagyobb mértékű, 2,42 százalékos, vagyis 23 forintos emelkedéssel a Magyar Telekom zárt, árfolyama 972 forinton, összforgalma 1,785 milliárd forinton fejezte be a hetet.
A Richter 1,13 százalékos, 105 forintos emelkedéssel 9390 forintra erősödött 12,235 milliárd forintos összforgalom mellett.
Az OTP 1,86 százalékkal, 335 forinttal gyengült, árfolyama ezzel 17 670 forintra csökkent, összforgalma meghaladta a 27,920 milliárd forintot.
A Mol árfolyama 7,47 százalékkal, 226 forinttal 2800 forintra esett 12 milliárd forintot kicsivel meghaladó heti forgalomban.
A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 6157,44 ponton, a múlt péntekinél 0,82 százalékkal, 49,89 ponttal magasabban zárt.
2026 a tudatos építkezés éve lehet a kékgalléros szektorban
A 2025-ös év a fizikai munkaerőpiacon nem a látványos bővülésről, hanem a stabilitás megőrzéséről szólt. Az új belépők kiválasztásánál egyre inkább a tényleges kompetenciák és a gyakorlati tapasztalat került előtérbe, miközben elsősorban a meglévő állomány megtartására koncentráltak a cégek a WHC Csoport tavalyi éves elemzése alapján. A szakértők szerint 2026 egyik legfontosabb kifejezése a tudatos humántőke-menedzsment lesz a fizikai munkaerőpiacon.
Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja
A Bosch kutatásában résztvevők szerint az okostelefon az elmúlt két évtized legjelentősebb innovációja. Az innováció egy összetett ökoszisztéma eredménye, ahol az oktatás, a kutatás és az ipar szinergiájára van szükség. A felmérés rámutat, Magyarország az innovációkban a gyártásra fókuszál, míg globálisan az IT és a telekommunikáció hangsúlyos.
Rugalmasság a pénztárcádban - De milyen áron?
A pénzügyi rugalmasság nem egyszerűen annyit jelent, hogy van némi félretett pénzünk: elsősorban arról szól, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni a változó körülményekhez anélkül, hogy felborulna a mindennapi életünk egyensúlya. Ide tartozik az is, hogy ismerjük és értjük a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket, és tudatosan választunk közülük.
Feltöltő kártyás mobilt használsz? Nézd meg jól, mert jobban járhatsz előfizetőssel
A feltöltőkártyás ügyfelek 22 százalékának mobilköltése eléri azt a szintet, amelynél már érdemes lehet egy kényelmesebb, havidíjas előfizetésre váltani – világít rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzése. A tanulmány rámutat arra is, hogy a feltöltőkártyát használók még ma is viszonylag széles körben rendelkeznek hagyományos mobilkészülékkel.
Vitalik Buterin: az AI mentheti meg a DAO-kat? Új javaslat az Ethereum társalapítójától
Mesterséges intelligencia szavazna helyettünk a decentralizált szervezetekben? Vitalik Buterin szerint az AI-alapú személyes asszisztensek forradalmasíthatják a DAO-k (decentralizált autonóm szervezetek) működését, csökkentve az alacsony részvételt és a hatalmi koncentrációt. Az Ethereum társalapítója úgy véli: a jövő decentralizált irányítása nemcsak blokkláncra, hanem intelligens algoritmusokra is épülhet.
0,3 százalékra lassult az OECD-országok gazdasági növekedése év végén
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak GDP-je 0,3 százalékkal nőtt átlagosan a tavalyi negyedik negyedévben, ami lassulás a harmadik negyedévi 0,4 százalékos bővüléshez képest - áll a párizsi székhelyű szervezet honlapján.
Fontos határidő közeleg: hétvégéig rendezni kell a köteleződíjat!
Március 1-je nem csupán a lakásbiztosítási kampány kezdetét jelenti, de sokakat érintő szigorú határidő a gépjármű-tulajdonosok számára is: annak a mintegy 70 ezer gépjármű-tulajdonosnak, akik az év végi kampányban, január elsejével kötöttek új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb), legkésőbb vasárnap éjfélig kell rendezniük esedékes díjrészletüket – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Arany, fegyverek és kripto: így fest jelenleg Arthur Hayes portfóliója
Kemény eszközök, geopolitikai feszültségek és kriptovaluták egy csomagban. Arthur Hayes legfrissebb portfólió-megosztása ismét rávilágít arra, hogy a korábbi BitMEX-vezér továbbra is a makrogazdasági viharokra készül. A befektetési mixben egyszerre kap helyet a fizikai arany, a nyersanyag-kitermelés, a hadiipar és a vezető digitális eszközök – köztük a Bitcoin és a Hyperliquid ökoszisztéma tokenje, a HYPE.
A magyarok egyre több pénzt „felejtenek” a folyószámláikon: közel 13 000 milliárd forint duzzad a lakossági számlákon
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 18-án közzétett legfrissebb statisztikái szerint a magyar háztartások folyószámlabetét-állománya 2025 negyedik negyedévében elérte a 12 ezer 940 milliárd forintot. A money.hu friss elemzése rávilágít, hogy a lakosság jelentős része számottevő pénztől eshet el azzal, hogy kamatozás nélküli folyószámlán hagyja el nem költött megtakarítását.
NAV: A kockázatelemzés és mesterséges intelligencia támogatta kiválasztásra épülnek a 2026-os ellenőrzések
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026-ban tovább növeli a kockázatelemzésen alapuló, célzott ellenőrzések arányát. A csalárd adózók gyors kiszűrését mesterséges intelligencia alapú elemzési modellek is segítik - tájékoztatta Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke az MTI-t a hivatal most publikált 2026-os ellenőrzési terve kapcsán.
Ilyen is régen volt a személyi kölcsönöknél: minden banknál elérhető egy számjegyű kamat
Az elmúlt hetek kamatcsökkentései nyomán minden bank kínálatában megjelentek a tíz százalék alatti kamattal igényelhető személyi kölcsönök – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A nagy kérdés most már az – teszi hozzá –, hogy a 9 százalék alatti kamatok mikor jelennek meg a piacon.
A 3D lézerszkennelés forradalmasítja az építőipart
Az építőipar gyors tempójú fejlődése új technikákat hozott az életünkbe, amelyek átalakítják a megszokott eljárásokat. Az egyik ilyen innováció a 3D lézerszkennelés, amely új távlatokat nyit azok számára, akik építészettel foglalkoznak. Ha még nem gondoltál arra, hogy ennek a módszernek mennyire döntő szerepe lehet az épületek tervezésében és fenntartásában, itt az ideje elgondolkodni rajta.
Miért fogadják el a HUF online játékok a kriptós fizetéseket?
2026 elején már nehéz úgy beszélni az online fizetésekről Magyarországon, hogy a kriptovaluták ne kerüljenek szóba. A Bitcoin árfolyama tavaly ősszel új történelmi csúcs közelébe emelkedett, és bár azóta korrigált, a digitális eszközök iránti érdeklődés nem csökkent.
Rekordszinten zártak a nyugat-európai piacok
Az európai STOXX 600 index pénteken rekordszinten zárt – annak ellenére, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyező ítéletet hozott a Donald Trump elnök által tavaly áprilisban bevezetett átfogó vámtarifákról. A páneurópai STOXX 600 0,8%-os emelkedéssel, új csúcson zárt, de rekordszinten fejezte be a kereskedést a CAC40 és a FTSE100 is.
Ezermilliárdos tét a magyar energiaátmenetben
A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti.
Grönland nem periféria és nem hadszíntér, hanem a globális stabilitás lakmuszpapírja
Az Északi-sarkvidék ma már nem a „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala – mindeközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Grönland jégtakarójának olvadása a globális tengerszint-emelkedés ötödéért felel, az arktiszi együttműködés alapját adó Északi-sarkvidéki Tanács pedig 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésével megingott, és azóta csak romlik a helyzet. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője február elején részt vett a tromsøi Arctic Frontiers konferencián. Cikkében személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.
